A deformáltszárny-vírus a háziméh egyik ősellensége: nem elég, hogy elcsökevényesíti a szárnyakat, ezzel röpképtelenné teszi a rovarokat, de amikor nem jár teljes sikerrel, és a méh még képes repülni, megfertőzi a beporzott növényeket is, így tovább terjeszti a kórt.

A beteg méhek feleannyi ideig élnek, mint egészséges társaik, immunrendszerük legyengül, bénulás fenyegeti őket, a méhészek pedig semmit nem tudnak felvonultatni a vírust terjesztő ázsiai méhatka, latin nevén Varroa destructor ellen. Maga az atka is felelős a fertőzés méhek közötti terjedéséért: a méhek testnedvét szívogatja, majd fertőzött szájszervével tovább terjeszti a kórt az egyedek között.

A kutatók észrevették, hogy a háziméhek előszeretettel látogatják a gombákat, és könnyen lehet, hogy ők már rájöttek arra, amire a tudomány még nem: a gyógyír talán a gombában rejlik. A gombák számos egyéb tulajdonságuk mellett hatékony vírusölő tulajdonságokkal is rendelkeznek, és valószínű, hogy a méhek nemcsak a táplálkozás miatt látogatják többek között a taplóféléket, hanem gyógyszerként szedik a gombát.

A Nature-ben megjelent tanulmány szerint a méhek különösen kedvelték a nálunk is honos óriás lakkostaplót, abban az állományban pedig, amelyet a gomba kivonatával kezeltek, jelentősen visszaesett a kórokozók száma. A kezelés nem csupán a deformált szárnyvírus gyógyításában játszott jelentős szerepet, hanem egy másik kórokozó, a Lake Sinai Virus (LSV) számát is csökkentette az állatokban – ezt is a rettegett Varroa destructor terjeszti.

Fűben-fában orvosság

Nem a tapló az egyedüli gyógyír: a másik csodaszer a tradicionális humán gyógyászatban is hatékony szernek tartott pecsétviaszgomba. Ezt a fajt a természetgyógyászat az Alzheimer-kórtól a rák elleni védekezésig gyakorlatilag mindenre hatékonynak tartja, májerősítő, koleszterin- és vércukorszint-optimalizáló, immunerősítő hatást tulajdonítanak neki. A természetgyógyászok szerint majdnem annyira hatékony szer, mint amilyennek a kínai népi orvoslás a tobzoskapikkelyt tartja. A szerencsétlen tobzoskáktól eltérően a pecsétviaszgomba bizonyítottan vírusölő hatású, és több kutatás szerint is lassítja a daganatok növekedését – és mint kiderült, hatékony a méheket sújtó betegségek ellen is.

Paul Stamets mikológus, a kutatás vezetője már 1984 óta foglalkozik a gombák és a méhek kapcsolatával, akkor figyelte meg, hogy a rovarok a gombából szivárgó folyadékot fogyasztják – ekkor még úgy hitte, hogy annak cukortartalma miatt vonzó a gombalé a rovarok számára, de úgy tűnik, hogy nemcsak finom, hanem jót is tesz nekik. Stamets egy entomológussal, Walter Shepparddal együtt kísérletet indított: egyes méheket cukros vízzel, míg másokat a gombákból készült oldattal etettek, és megfigyelték, hogy az utóbbi csoportban lényegesen visszaesett az ázsiai méhatka által terjesztett betegségek aránya.

Nem világos, hogy pontosan mi okozza a vírusszám visszaesését a gombafogyasztó méheknél, ahogy az sem, hogy a kezelésnek vannak-e esetleg negatív mellékhatásai, mindenesetre úgy tűnik, hogy a pecsétviaszgomba igazán hatékony ellenszer lehet a deformált szárnyvírus ellen, Stamets és kollégái további kísérletekkel próbálnak meg rájönni, pontosan hogyan hatnak a gombák a méhekre.

Kapcsolódó cikkeink: