Az emberek után a kutyák a vadállatok legnagyobb ellenségei
A Föld gerinces vadvilágát a kutya (Canis familiaris) fenyegeti a leginkább, persze csak az ebben is élenjáró faj, vagyis az ember (Homo sapiens) után. Az emberiséggel együtt túlszaporodó – az előrejelzések szerint pár év múlva egymilliárdos összpopulációjú – kutyák 75-80 százaléka ugyanis nem házikedvenc vagy felügyelet alatt álló, etetett-itatott társállat, hanem az urbanizált lakóövezetek tágabb környezetében kóbor kutyaként él. A legnagyobb veszélyt azok a nem kis létszámú kisebb-nagyobb falkák jelentik, amelyek a természetes élővilágnak még helyet adó területeken telepedtek meg, ahol az emberéhez hasonló eredményességgel pusztítják a vadvilágot.
A vadaknál is vadabbak
A kutyák nem úgy térnek vissza a természetbe, mint ahogy kiszakadtak onnan. Az 50 ezer éve bizonyíthatóan megkezdett háziasítás folyamata jelentősen alakított rajtuk – olvasható a BBC-n a témába vágó kutatási eredményeket összegző szakcikkben. Az emberi szelekció ugyanis feltúrbózta az eredetileg is magas szintű alkalmazkodó képességet, megduplázta a farkasfélék reprodukciós mutatóit, továbbá fokozta az intelligenciát, amely a zsákmányszerzésben kamatozik. A vérengző gátlástalanság szintén emberi hatás.
Julie Young, az amerikai agrárminisztérium vadvédelmi szolgálatának tudományos munkatársa a nyájak és gulyák védelmére kitenyésztett – a komondor és kuvasz fajták révén ismerhető – pásztorkodó és visszavadult őrkutyákat tanulmányozta szerte a világban. Köztük a déli államok vadonjaiban kóborló, részben a marihuánaültetvényeken teljesített szolgálatból idő előtt elbocsátott példányok szokásait is. Tavaly megjelent tanulmányában arra jutott, hogy nem a fékevesztett vérszomj jelenti a legnagyobb gondot, hanem az, hogy ezek a kutyák akkor is vadásznak, amikor nem táplálékszerzés a cél. Vad rokonaikkal ellentétben náluk a zsákmánykereső cserkelés szinte folyamatos, és bár nem feltétlenül végeznek a potenciális prédával, az űzött vad sokszor már abba is belepusztul, hogy megkergették.
96 emlős, 78 madár, 22 hüllő, 3 kétéltű és a veszettség
A kutyák 188 veszélyeztetett fajt fenyegetnek világszerte – derült ki a legfrissebb, tavaly publikált tanulmányból. Az 1948-as alapítású Természetvédelmi Világszövetség (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, IUCN) adatai alapján 96 emlős-, 78 madár-, 22 hüllő- és 3 kétéltű faj fennmaradását kockáztatják jelenleg az elvadult ebek. A vadvédelmi szakemberek a hawaii vízicsibe (Porzana sandwichensis) és a tongai vakondgyík (Tachygyia microlepis) kipusztítását máris a szigeteken kóborló kutyafalkák számlájára írják.
A hatalmasra duzzadt kóbor populáció epidemiológiailag is időzített bomba. A kutyák ugyanis a veszettségjárványok leghatékonyabb vektorai, ezzel a vad- és házi állatállományok mellett az embereket is veszélyeztetik. A jelenség kutatói szerint kellő odafigyeléssel és az elvadult példányok sterilizálásval kezelhető lehet a probléma, de csak akkor, ha a felelőtlen szokások radikálisan megváltoznak, és globális normává válik a felelős kutyatartás.