21. századi technológiák, amikben Afrika megelőzi a világot

Létezik néhány olyan új technológia, amelynek használata elterjedtebb Afrikában, mint a nyugati világban, és mostanra az is nyilvánvalóvá vált, hogy a legmodernebb technikák igenis képesek enyhíteni a kontinens egyedi gazdasági gondjain, feltéve, hogy elég olcsón elérhetők, és a megfelelő helyzetekben használják őket. A drónokkal való szállítás és az okostelefonos mobilbankolás két olyan jellemző terület, ahol a fejlődő Afrika a fejlett Nyugat előtt jár.

Az utolsó mérföld problémája

Ahogyan egyre többen vásárolnak online, egyre nagyobb az igény a gyors, akár a megrendelés napján teljesített házhoz szállításra. Nem csoda, hogy a szinte azonnali kiszállítás az Amazon internetes kereskedelmi cég üzleti modelljének egyik sarokköve lett, és elengedhetetlen más online vásárlási ágazatokban, például az ételszállítóknál is. A szállítási idő lerövidítésének legnagyobb akadálya az utolsó mérföld problémája, ami azt jelenti, hogy az utolsó mérföld megtétele arányaiban sokkal lassabban történik, mint a nagy távolságok átutazása. Ráadásul a Business Insider becslése szerint sokkoló módon az utolsó mérföldre jut a kiszállítás költségének 53 százaléka, míg a nagyvárosok közötti szállítás a költségeknek csak 37 százalékát teszi ki.

Az utolsó mérföld problémája sűrűn lakott városokban és ritkábban lakott vidéki területeken egyaránt létezik. A sűrűn lakott helyeken való kiszállítás azért munka- és költségigényes, mert az áru többször megáll, szállítót cserél, és az is nehézséget jelent, hogy pontosan annak a lakásnak az ajtaja elé érkezzen a csomag, ahová azt rendelték. Vidéken mindez kevésbé jelent problémát, a távoli, ritkán lakott településekre vagy tanyákra azonban hosszadalmas és drága eljutni.

A drónok jelentik a megoldást

Főleg a vidéki területek ellátási gondjaira jelent megoldást jelent a drónnal, azaz pilóta nélküli robotrepülővel való házhoz szállítás. Ez manapság egyáltalán nem áll távol a valóságtól, mivel a drónok egyre olcsóbbak, így már kevés kiszállítás után is visszahozzák árukat a megspórolt munkabérből (tipikus példája annak, ahogyan a gépek szépen lassan elveszik az emberek munkáját). 

A házhoz szállítás ráadásul a környezetre is terhelő: ennek a szektornak tudható be az USA-ban az úton közlekedő járművek 7 százaléka, amelyek jellemzően nagy teherautók, és ezek okozzák a közutakon termelődő környezetszennyezés 17 százalékát. Annak az oka, hogy a drónok még nem terjedtek el még jobban, főképp az USA és az EU törvényi szabályozásának lassú változásában keresendő. Mára már mindkét kontinensen foglalkoznak a törvényalkotók a kérdéssel, és biztosra vehető a szabályozás enyhülése. Ezzel együtt a technológia is fejlődik, biztonságosabbá válik, és a közvélemény is egyre inkább el fogadja majd, hogy drónok repkednek felettünk.

A fejlődő világban azonban még nagyobb lehetőségek rejlenek a drónok engedélyezésében. Afrikában a drónokra vonatkozó törvényi szabályozás nagyon változó, a teljes tiltástól a teljes engedélyezésig terjed, és a legtöbb országban az sem teljesen világos, hogy ki kaphat engedélyt a kormányoktól a drónok használatára. Ezzel együtt is igaz azonban, hogy Afrikában sokkal gyakrabban és széleskörűbben használnak drónokat, mint nyugaton. Ennek oka, hogy Afrika területének nagy része ritkán lakott, sok helyen a postai címek sem léteznek, vagy nem egyértelműek, sok utcának nincs neve, így a hagyományos kiszállítás szinte lehetetlen, ráadásul a környezetvédelmi megfontolások is erősen érvényesülnek. 

A drónokat gyógyszerek elosztására használták először a kontinensen, 2016-ban, Ruandában, és ez a projekt két év alatt a világ leggyorsabb drónszolgáltatásává nőtte ki magát. De a drónok nem csak a szállítmányozásban fontosak Afrika számára. Mivel a magasból meg tudják határozni, hogy az adott területen, az adott időjárási körülmények mellett hogyan lehet optimálisan növényeket termeszteni, ezért alkalmasak a termelés hatékonyságának javítására, ez pedig fontos szerepet biztosít nekik a mezőgazdaság fejlesztésében. Az általuk elért termelési növekedés a jövőben gyorsabb gazdasági fejlődéshez és társadalmi változásokhoz is vezethet. Ezelőtt azonban még fontos feladat Afrikában a drónokra vonatkozó jogszabályok megalkotása, és az is fontos, hogy ne legyenek se túl szigorúak, mert akkor elvágják Afrikát a fent említett lehetséges gazdasági fejlődéstől, de ne is legyenek túl megengedőek, mert akkor valóban balesetekhez vezethetnek, különösen  a drónok jelenlegi, nem tökéletes műszaki fejlettségi állapotában.

Mobilbankolásban Afrika az első

Nem a drónrepülés az egyetlen olyan technológia, ami elterjedtebb Afrikában, mint a gazdagabb országokban. A ma már olcsón, tíz-húszezer forintért kapható okostelefonok, a bankfiókok kis száma és nehéz megközelíthetősége, valamint annak a nagy veszélye, hogy a készpénzt birtokló embert kirabolják az utcán, együttesen a mobilbankolás elterjedéséhez vezetett a kontinensen. A mobilbankolás további terjedése fontos az afrikai gazdaság növekedése szempontjából, de jól jön a bankoknak is, amelyek az elmúlt években a szokásosnál alacsonyabb profitot termelnek. A legrégebbi mobilbankolási rendszert, az M-Pesa-t például az EU-s és brit segélyakció is használja arra, hogy biztonságos élelmiszerpiacot hozzon létre a Kenyában élő menekülteknek, akik így egészségesebb élelmiszerhez juthatnak, és meghatározhatják, hogy mit szeretnének enni, ahelyett, hogy a központi tervezés osztaná ki nekik az adagokat. A helyiek biztonságosabban kereshetnek pénzt - pontosabban M-Pesa-t, amit a szolgáltató majd készpénzre vált nekik - élelmiszer termeléssel ér árulással.

Abban a tekintetben, hogy Afrika a fejlett világ előtt jár ezeknek a technológiáknak felhasználásában, kifejezetten hasonlít Kínához - történelmi helyzete és gyors fejlődése miatt mindkét ország átugrik legalább egy olyan fejlődési fokot, amin a nyugati világ keresztülment.

A szerző az Oxfordi Egyetem mesterszakos közgazdaságtan-hallgatója. Összes írása a Qubiten itt olvasható.