Egy új kutatás lényegében kizárja annak lehetőségét, hogy bármilyen földihez hasonló élet létezzék a Vénusz a légkörében, mert ahhoz túl kevés a felhőzetben a víz mennyisége. A most kidolgozott módszertan ugyanakkor exobolygók vizsgálatára is jó lesz, és segítheti a Földön kívüli élet utáni kutatást.
A NASA megbízásából dolgozó kutatók mindjárt hármat is azonosítottak az új és jótékony baktériumfajokból, amelyek a Methylobacteriumok közé tartoznak. Ha minden jól megy, forradalmasíthatják az űrkertészkedést.
Tekinthető-e még a Balaton természetes ökoszisztémának, és milyen állapotban van a tó? A Qubit podcastjában Jordán Ferenc hálózatkutató biológus, a Balatoni Limnológiai Intézet nemrég menesztett vezetője volt a vendégünk.
Az Ottawai Egyetem kutatócsoportja szerint a kenyeres technológia a laboratóriumok mellett a mesterség húsgyártásban is ígéretes lehet.
A nemzetközi kutatócsoport cukros vízcseppekbe zsúfolt algákkal kreált olyan mini biogyárakat, amelyek a tiszta energiaforrásként használható hidrogént állítottak elő. Az is kiderült, hogy a fotoszintézis milyen rugalmas folyamat.
Amerikai kutatók több mint 52 ezer élőlény genomját határozták meg, és 12 ezer új mikrobafajt fedeztek fel, ami 44 százalékkal terjeszti ki az eddig ismert baktériumok és archeák közé tartozó mikroorganizmusok mennyiségét.
A dinoszauruszok korából származó mikrobák úgy őrizték meg életképességüket, hogy az oxigénen kívül lényegében alig volt tápanyag a Csendes-óceán aljánál is mélyebben található környezetükben.
A Hongkongi Egyetem mikrobiológia tanszékén működő virológiai labor hosszú távú állatkísérletben bizonyította, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus terjedését jelentős mértékben csökkenti már egy egyszerű egészségügyi, más néven sebészi maszk is.
Az amerikai járványügyi hivatal közzétette az USA első fertőzöttjétől származó, elektronmikroszkóppal készült koronavírus-fotókat.
Mivel a COVID-19 áldozatainak jelentős része nem közvetlenül a koronavírus miatt, hanem másodlagos bakteriális fertőzésekben hal meg, tömegesen vetnek be antibiotikumokat, amivel párhuzamosan nő a baktériumok ellenálló képessége is.
Magyarország a tízmillió mikrobiológus és pék országa lett: ahogy a boltokból fogyni kezdett az élesztő, azok is nekiálltak kovászt készíteni, akiknek a kenyér egyet jelentett a szeletelt, csomagolt toasttal. De hogy működik a kovász, tényleg el kell-e nevezni, és vajon számít valamit, ha felolvasunk neki? Ember- és tésztakísérlet.
Úgy tűnik, sikerült olyan helyet találni a Földön, ahol bár van folyékony víz, szinte semmi nem él meg. A környéken, kicsit enyhébb körülmények közt azonban már boldogul az archeák változatos csoportja. Mindennek a földön kívüli élet keresésére is hatása lehet.
A neurológusok eddig a vér-agy gát kóros hibájának tudták be, ha baktériumokat találtak az emberi agyban. A legújabb kutatások szerint azonban az emésztő- és az immunrendszer működésében kulcsszerepet játszó mikroorganizmusoknak az egészséges idegrendszerben is lehet feladatuk