A Hongkongi Egyetem mikrobiológia tanszékén működő virológiai labor hosszú távú állatkísérletben bizonyította, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus terjedését jelentős mértékben csökkenti már egy egyszerű egészségügyi, más néven sebészi maszk is.
Az amerikai járványügyi hivatal közzétette az USA első fertőzöttjétől származó, elektronmikroszkóppal készült koronavírus-fotókat.
Mivel a COVID-19 áldozatainak jelentős része nem közvetlenül a koronavírus miatt, hanem másodlagos bakteriális fertőzésekben hal meg, tömegesen vetnek be antibiotikumokat, amivel párhuzamosan nő a baktériumok ellenálló képessége is.
Magyarország a tízmillió mikrobiológus és pék országa lett: ahogy a boltokból fogyni kezdett az élesztő, azok is nekiálltak kovászt készíteni, akiknek a kenyér egyet jelentett a szeletelt, csomagolt toasttal. De hogy működik a kovász, tényleg el kell-e nevezni, és vajon számít valamit, ha felolvasunk neki? Ember- és tésztakísérlet.
Úgy tűnik, sikerült olyan helyet találni a Földön, ahol bár van folyékony víz, szinte semmi nem él meg. A környéken, kicsit enyhébb körülmények közt azonban már boldogul az archeák változatos csoportja. Mindennek a földön kívüli élet keresésére is hatása lehet.
A neurológusok eddig a vér-agy gát kóros hibájának tudták be, ha baktériumokat találtak az emberi agyban. A legújabb kutatások szerint azonban az emésztő- és az immunrendszer működésében kulcsszerepet játszó mikroorganizmusoknak az egészséges idegrendszerben is lehet feladatuk