Habár a labdarúgó európai kupák idei szezonja már javában tart, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) csak a napokban tette közzé, hogy a 2017-18-as idény csoportkörébe bejutott klubok mennyit is kaptak pontosan.

Mint azt korábban megírtuk, a Juventus 2016-17-es idényben elért abszolút rekordját (az olasz klub több mint 110 millió eurót tehetett zsebre) egyik csapat sem fenyegette a tavalyi Bajnokok Ligája sorozatban. Ugyanakkor 2014 óta először fordul elő, hogy a sorozat győztese, a spanyol Real Madrid kapja a legtöbb pénzt. Ugyanis ez sem magától értetődő! A már említett 2016-17-es idényben a Juventus több mint 29 millió euróval gyűjtött többet a végső győztes madridi klubnál, míg a 2014-15-ös szezonban 28 millió euróval jutott több az olaszoknak, mint az akkori győztes Barcelonának.

Még mielőtt részletesen megvizsgálnánk, hogy a BL-csoportkörig eljutott 32 és az EL-csoportkörig eljutott 48 klub mekkora összegben is részesült fejenként (34 ország képviseltette magát), érdemes áttekinteni, hogy pontosan mekkora összegeket is oszt szét az UEFA a csapatok között. A bevételek elosztását a szövetség 3 éves ciklusokra bontja, és a tavalyi szezon volt a 2015-18-as időszak utolsó évada, amikor is a szövetség 1840 millió eurót (közel 600 milliárd forintot) osztott vissza a BL- és az EL-csoportban részt vevő kluboknak.

A 2018 nyarán elkezdődött új ciklus (2018-21) idei évre tervezett összegei már ismertek. Ahogy az alábbi ábrán is látható, az idei év díjazása akár 670 millió euróval is meghaladhatja a tavalyi év rekord pénzosztását.

Az, hogy a Bajnokok Ligája vagy az Európa-liga csoportkörébe jutott klubok közül melyik klub mekkora összeget kap, három tényezőtől függ:

• a részvételi díj nagyságától (ilyen például a csoportkörbe jutás, a BL-ben tavaly ezért 12,7 millió euró járt, idén ez az összeg már 15,25 millió euró);
  
• a teljesítmény után járó díj nagyságától (például a győzelem után járó pénz tavaly a BL-ben 1,5 millió euró volt, idén már 2,7 millió euró);
  
• a market pool nagyságától.
  

Az európai kupasorozatok idei pénzdíjairól korábban részletesebben itt írtunk, a market poolt befolyásoló tényezőkről pedig itt.

Kik kapták a legtöbb pénzt a BL-ben?

Míg a 2016-17-es idényben 12, addig tavaly már csak 10 klub keresett 50 millió euró felett a BL-ben. Ez a 10 klub összesen 714 millió eurót tett zsebre, nagyjából a felét annak az összegnek, amelyet a csoportkörbe jutott 32 csapat kapott.

A legtöbb pénzt a végső győztes Real Madrid kapta, közel 90 millió eurót. 80 millió euró fölé két olasz és egy angol klub került. A négy közé jutott Roma és a legjobb nyolc között záró Juventus kapta a második és a negyedik legmagasabb összeget, míg a döntőben alulmaradó Liverpool a 81 millió eurójával a harmadik helyen végzett. A legtöbbet kereső német klub a Bayern München lett, míg az első francia klubbal (Paris Saint-Germain) csak a tízes lista végén találkozhatunk. Csak úgy, mint tavaly, a legtöbb pénzt kereső 10 klubot az öt top bajnokság adta.

De vessünk egy pillantást a lista aljára is. A csoportba jutott 32 csapat közül a legkevesebbet az azeri FK Qarabağ kereste, közel 17 millió eurót, amely így is több, mint a legnagyobb költségvetéssel rendelkező magyar klub teljes 2017-es kiadása. (A magyar labdarúgóklubok gazdálkodásáról részletesebben itt tájékozódhat.) Magyarországhoz földrajzi közelségben a legközelebbi BL-résztvevő a szlovén NK Maribor volt, amely hatmilliárd forintot tehetett zsebre. Ez jól mutatja, hogy egy magyar csapat nagyjából mekkora összegre számíthatott volna (hasonló teljesítményt nyújtva).

A szegény sógor beceneve: Európa-liga

A legtöbbet kereső klub az EL-ben az angol Arsenal volt, amelynek közel 38 millió euró jutott. Ugyanakkor ez az összeg messze elmarad a BL 10 legmagasabb összeget kapó csapatától, miközben az Arsenal elődöntőt játszott a későbbi győztes Atlético Madriddal. És ha már a spanyol csapatnál tartunk, ők az EL-szereplésükért mindössze 16 milliót kaptak, habár ők a BL-ben való szereplésük után (csoportjukban a harmadikok lettek, ezért folytathatták az EL-ben a madridiak) majdnem 32 millió eurót is zsebre tehettek. A döntő másik résztvevője, a francia Olympique de Marseille 23 millió eurót kapott az UEFA-tól, nagyjából a felét annak az összegnek, amelyet a BL-csoportjában teljesen utolsó, szintén a francia bajnokságban szereplő Monaco kapott.

A korábban használt szegény szót azért idézőjelek között kell érteni, mert a 2017-18-as idényben nem volt olyan klub az EL-csoportban, amelyik kevesebb mint egymilliárd forintot kapott volna. De ha valaki jókor, jó helyről esett ki, garantáltan nagyot kaszált. Mit is értünk ez alatt? Ne felejtsük el, hogy az EL a második számú kupasorozat, a BL homokozója. Aki az EL-ben indul, annak messzire kell jutnia, hogy nagy összeget szakítson. Ám ha egy klub a selejtezőből indulva eljut a play-off köréig, már garantált, hogy az egyik kupa csoportkörében ott lesz.

Lássunk egy példát, ami jól szemléltet egy nagy különbséget. A horvát HNK Rijeka tavaly a BL-ben indult, de az utolsó akadályt már nem sikerült megugornia, így az EL csoportkörében kötött ki. Az UEFA-tól az EL-ben nyújtott szereplésük után (két győzelem és egy döntetlen, harmadik hely a csoportban) kicsivel több mint 4,2 millió eurót kaptak. Ez azonban nem a végleges összeg! Mivel a horvát csapat az utolsó pillanatban búcsúzott a BL-ből, így fájdalomdíjként még kapott 3 millió eurót. Ezzel együtt pedig már 7 millió euró felett jár a csapatnak nyújtott UEFA-támogatás. Így lényegében többet keresett, mint a portugál Braga vagy a cseh Viktoria Plzeň, pedig utóbbi bejutott a legjobb 16 közé.

Nem fogsz meglepődni, hogy mely országok klubjai kapják a legtöbb pénzt

Mint ahogyan azt korábban már említettük, a 2017-18-as idényben 34 ország 80 klubja képviseltette magát a Bajnokok Ligája és az Európa-liga csoportkörében. Az országok több mint 50 százalékának egy klubja jutott be a csoportba, volt viszont 16 ország, amely összesen több mint 60 csapatot adott. Az angol, a spanyol, a német, az olasz és a francia bajnokság 31 csapattal képviseltette magát, az összes klub közel 40 százalékát adták.

Erősen érezhető az 5 nagy bajnokság dominanciája, hát még akkor, ha megvizsgáljuk, hogy ezek a klubok mekkora összeget tehettek zsebre. Az UEFA által szétosztott pénzek 67,5 százaléka került az előbb említett öt bajnokság valamelyik klubjához. Érdemes persze hozzátenni, hogy a teljesítményük még kirívóbb volt, a két sorozat legjobb nyolc-nyolc csapata között összesen 3 klub volt, amely nem az említett ötösből került ki.

Követed már a Qubitet a Facebookon? Akkor kövesd a Sportértéket is, így elsőként értesülsz a híreinkről!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: