Az 1960-as évek űrháborújában mindent felülírt a látszat: az űrhajókba valójában nem is kellettek emberek, de Gagarin jót tett a szovjet propagandának, ami végső soron a Holdra szállásba hajszolta az USA-t. De mit keresett egy náci tudós a NASA körül, és miért maradt volna el az űrverseny, ha nem ölik meg Kennedyt?
Ellentétben az űrbeli Teslával, a kabrió Lada-modell már földet ért, Dmitrij Rogozin orosz űrtisztviselő karton hasonmásával együtt.
A meglévő ásványi kincsek és nyersanyagok egynyolcadánál többet ne lehessen kitermelni a Naprendszerből, javasolja Martin Elvis, a Cambridge-i Egyetem asztrofizikusa és Tony Milligan, a londoni King's College filozófusa.
A NASA igazgatója szerint a legutolsó dolog, amire szükségünk lehet, az még több űrszemét, India pedig épp ezt szaporította műhold-megsemmisítő akciójával. Az amerikai űrügynökség szerint a műhold darabjai a Nemzetközi Űrállomásra is veszélyt jelenthetnek. India szerint űrszemétügyben az USA inkább meg se szólaljon.
Újabb mérföldkőhöz érkezett az űrkutatás: Kína sikeresen küldött űrszondát a Hold sötét oldalára. A holdjáró geológiai vizsgálatokat végez, és máris küldött haza néhány képet.
A NASA csak a Mars előszobájának tartja a Holdat , a Roszkoszmosz viszont elsődleges céljának tekinti, hogy 2040-re orosz kolónia éljen az égitesten. A szovjet csodát élnék újra, miközben virágzik a korrupció az orosz űrügynökségen belül.