Jön a csípős szuperparadicsom

Paradicsomot egyszerűbb termelni, mint chilipaprikát, ez utóbbi ugyanis munkaigényes és jóval érzékenyebb, mint a paradicsom – pedig rokonok, és nem is olyan rég, mindössze 19 millió évvel ezelőtt még közös ősük is volt. Miután az ember kizárólag paprikafélékből juthat kapszaicinoidokhoz, egy brazil kutatócsoport megpróbált utánajárni, hogyan lehetne könnyebbé tenni a chilitermesztők életét, és arra jutottak, hogy úgy, ha átállítják őket csípős paradicsomra. A cél a kapszaicin gazdaságosabb előállítása: ez a vegyület felel a paprika csípősségéért, és amellett, hogy finom, egy sor kutatás szerint még hihetetlenül jót is tesz az embernek. 

A Cornell Egyetem egy kutatása szerint minél melegebb az éghajlat, annál fűszeresebb az ott kialakuló konyha, ez pedig nem véletlen, ugyanis a chili hatékony baktérium- és gombaölő (bár az igazi csodaszer a fokhagyma és a hagyma). Ennek megfelelően egy másik kutatásban, amely a chili gasztronómiai értéke helyett a fájdalomkutatásban betöltött szerepére koncentrált, ki is gyűjtötték, hogy mely nemzetek fogyasztják a legtöbb paprikát, itt némileg meglepő módon a csípős ételeiről híres India még csak dobogós sem lett, itt átlagosan egy ember átlagosan mindössze 2,5 gramm kapszaicintartalmú fűszert (paprikát) fogyaszt naponta, míg Mexikóban egy főre húsz gramm chili jut. Amellett, hogy a chili fertőtlenít, még egészséges is: a (talán némileg elfogult) Pepperhead gyűjtése szerint védi a szívet, jó a migrén és az ízületi fájdalom ellen, fogyni is lehet tőle, ráadásul természetes gyulladáscsökkentő is. Kár, hogy olyan nehéz megtermelni.

A paradicsom meghódítása

A csípős paprikát leginkább szabad földön termesztik, ez pedig a környezeti hatások és a növény érzékenysége miatt kifejezetten munkaerőigényes feladat, ráadásul nem egyszerű azt sem biztosítani, hogy egyenletes kapszaicintartalmat biztosítsanak a bogyókban. A paradicsomtermesztés ehhez képest sétagalopp – ráadásul a paradicsomban minden megvan, ami lehetővé tenné a növény számára a kapszaicintermelést, csak épp nem termel kapszaicint. 

A brazil kutatók a legújabb, CRISPR alapú genomszerkesztési eljárást alkalmazták a csípős paradicsom megteremtéséhez, ugyanazt, amellyel a kínai Csienkuj He is dolgozott, amikor Lulu és Nana, az első génszerkesztett ikerpár HIV-rezisztenciáját próbálta kialakítani. He egyébként röviddel a nagy port kavaró bejelentés után nyomtalanul eltűnt, és csak nemrégiben került elő, miután a napokban olyan pletykák röppentek fel, melyek szerint halálra ítélték, állítólag egy angol kollégájának írt egy e-mailt, amelyben arról biztosította, hogy jól van. 

A CRISPR nem ismeretlen a mezőgazdaságban sem, de többen ellenzik az ottani alkalmazását is: a vádak szerint a kutatók nem tudják, mibe nyúlnak bele, a technika hívei szerint viszont csak meggyorsítják azokat a változásokat, amelyek egyébként is megtörténnek a növények nemesítése során. A paradicsom különösen népszerű a tudósok körében: legalább három kutatócsoport dolgozik a gyümölccsel (zöldséggel), a csípős paradicsomokról bővebb tájékoztatást 2019 végére ígérnek. 

Lazán kapcsolódó cikkek a Qubiten:


SzÍvós munkával hasznos szörnyet szült Eduard Pernkopf, a mániákus náci orvos

Művészi igényű és megdöbbentően részletes anatómiai ábrákat tartalmaz a 20. század közepén keletkezett Pernkopf-atlasz. Készítője az a dékán, aki 1938-ban a dolgozók 77 százalékát kirúgatta a Bécsi Egyetem orvosi karáról. Bár a munkához a Harmadik Birodalom kivégzett ellenségeinek holttestét használták fel, a könyv annyira pontos és hiánypótló, hogy idegsebészek a mai napig forgatják.

Lángokban áll a Föld

Egy katasztrófafilm elejére emlékeztet, ami a napokban történik: az amúgy is klímaszorongásban élő emberiség egyszer csak arra ébred, hogy világszerte lángolnak az erdők.