Késhegyre menő csatát vívnak az állatvédők a zsidó és muszlim mészárosokkal

Belgiumban 2019-től tilos rituális módon levágni a húshasznú állatokat. A flamand és a vallon törvényhozásban tavaly egyhangúlag megszavazott korlátozást azzal indokolták, hogy a zsidó és a muszlim vallási előírásokat követő, kábítás vagy bódítás nélküli vágás állatkínzás. 

A tilalom szélsőjobboldali szorgalmazói nem hajoltak meg a két világvallás érvei előtt, miszerint a kóser, illetve halal metódus tradicionálisan megköveteli a vágóállatok tiszteletét és a humánus ölést. A zsidó sakternak, illetve a halal mészárosnak ugyanis kötelessége egyetlen mozdulattal elmetszeni az állat nyaki ütő­erét, vénáját, a nyelő- és légcsövét, valamint a bolygóidegeket. Mindezt úgy, hogy a jószág nem szenvedhet előzetes sérüléseket sem, különben a hús teréfe (vagyis tréfli), illetve harám, azaz nem megfelelő lesz, így a hívő zsidók, illetve muszlimok már nem fogyaszthatják.

Kíméletes mészárosok?

„A sechita néven is ismert kóser vágás egyértelműen elutasít bármiféle kábítást vagy bódítást a vágás előtt, a halal metódus azonban már nem ennyire egyértelmű, csak azt köti ki, hogy a kábításnak visszafordíthatónak kell lennie, a beavatkozás után a vágóállat keringésének épnek kell maradnia” – olvasható a témát állat-egészségügyi szempontból 2014-ben aprólékosan körüljáró Berényi Mátyás állatorvos doktori disszertációjában.

Ugyan különbség van a neológ és az ortodox kósersági tanúsítvány között, de abban megegyezik, hogy az adott közösség rabbijának pecsétje hitelesíti a terméket – tudta meg a Qubit Verő Tamás főrabbitól, a Frankel zsinagóga vallási vezetőjétől. Mivel Magyarországon nincs sakterképzés, ezért többnyire egyenesen Izraelből érkezik szakember havonta, két havonta, de igény esetén sűrűbben is. 

A rituális vágás kulcsa mindkét metódusnál az állat gyors kivéreztetése, amelyet úgy érnek el, hogy a jószágot – legyen négy- vagy kétlábú – speciális kalodával rögzítik és döntik, a baromfit lógatják. Az állatvédelmet számon kérők azt nehezményezik, hogy mindezt előzetes kábítás (elektromos sokkolás) vagy kémiai anyag (általában szén-dioxid) használatát feltételező bódítás nélkül teszik. 

Az európai, így a magyar vágóhídi gyakorlatban az állatok tudatvesztését közvetlenül leölésük előttre időzítik, a vágást pedig a rövid (legfeljebb pár perces) eszméletlen állapotuk alatt hajtják végre. Az állatorvosok szakmai közmegegyezése szerint az előírásszerűen végrehajtott rituális metszés utáni rapid vérveszteség pillanatokon belül tudatvesztéshez vezet. A lényeg, hogy a jószág így is, úgy is tiszta fejjel kerül a vágóhídra.  

Kóser vágás ellenőrzése FranciaországbanFotó: FREDERICK FLORIN/AFP

Magyarországon a kóser libamáj a sláger

Az idén bevezetett belgiumi tilalom a kóser és halal tanúsítvánnyal ellátott hústermékek forgalmazását nem érinti, így a félmilliós muszlim és a 30 ezresre becsült vallásos zsidó közösség importból szerezheti be – illetve kénytelen beszerezni – a rituális vágásból származó hústermékeket – írta január elején a Haaretz. Az izraeli napilap szerint a tilalom nyertesei az exportőrök és az olyan, a speciális igényeket kielégíteni képes beszállítók lehetnek, mint a magyar húsipari cégek. 

A Qubitnak nyilatkozó magyar főrabbi szerint a fagyasztott és késztermékek zöme Magyarországon is francia, izraeli vagy spanyol import, így valószínűleg Belgiumban is behozatallal hidalják át a friss áruk hiányát. 

A már idézett Berényi szerint a rendszerváltás előtt csak baromfiból évi 4-5 ezer tonna, a Korán előírásai szerint feldolgozott terméket szállítottak magyar vállalatok a közel-keleti országokba, ám a szektor a 2010-es évekre már csak 2 milliárd forintos árbevételt produkált a halal húsexporttal. Az agrarszektor.hu összeállítása szerint Magyarországon jelenleg a kóser libamáj a sláger, amelyre több cég is szakosodott. Rendszeres halal vágást viszont csak a magyarországi muszlim közösség juhkedvelő kisebbsége miatt végeznek az országban.

Az Európai Unióban ugyanis nemzeti hatáskörben döntenek a tagországok a rituális vágásról. Az 1993-tól életbe lépett és 2013-ban megújított egységes állatvédelmi és élemiszer-ipari szabályozás ugyan megköveteli a kábítást, de kivételt tesz a hagyományos, rituális vágással, amelyet az Emberi Jogok Európai Bírósága vallási jognak tekint.  

Rituális világpiac

Bár Európában is egyre nő a halal termékek iránti igény – a washingtoni központú Pew Research Center előrejelzése szerint a 2016-ban 25 milliósra becsült muszlim népesség létszáma az évszázad közepére megduplázódhat –, ez csak töredéke a globális keresletnek. A Research and Markets nemzetközi piackutató legfrissebb jelentése szerint a Korán előírásait követve előállított élelmiszerek piacán 2015-ben 1173 milliárd dollár mozgott (ez kevéssel több, mint például Indonézia 2018-as GDP-je), 2020-ra pedig eléri az 1900 milliárd dollárt az előrejelzések szerint (ez majdnem annyi, mint Brazília 2018-as GDP-je). A világpiac bevételeinek mintegy ötödét teszik ki a húsok és húskészítmények. 

A halal élelmiszerek több mint felét nem muszlim országok állítják elő – derül ki az 1969-ben alapított, 57 muszlim többségű országot tömörítő Iszlám Konferencia Együttműködés (Organisation of Islamic Cooperation, OIC2017-es összefoglalójából

A Thomson Reuters piaci elemzése alapján a legnagyobb halal-exportőrnek Brazília számít, aztán az Egyesült Államok, India, Argentína, Ausztrália és Új-Zéland következik. Meglepő, de az OIC államok egyik legjelentősebb importpartnere a nem épp a halal termékeiről ismert amerikai McDonald's. Az EU-tagállamok közül Franciaország, Írország és Spanyolország tartozik a jelentősebb beszállítók közé.

Birkasonka a 2017-es Halal Expón DubaibanFotó: GIUSEPPE CACACE/AFP

A világ jelenleg 1,8 milliárd fősre becsült muszlim népességénél jóval kisebb lélekszámú a vallástartó zsidóság, így az általuk preferált, kóser tanúsítvánnyal ellátott vágóhídi áru is két nagyságrenddel kisebb globális forgalmat generál. A Bukarestben szerkesztett Euromeat News szaklap összefoglalója szerint a kóser élelmiszerek világpiaca 24 milliárd dolláros volt 2017-ben, ennek hozzávetőlegesen ötöde volt hús vagy húskészítmény. Árnyalja azonban a képet, hogy a kétféle megfelelőség (kóserság, illetve halalság) hasonló regulái miatt a kisebbségben élő muszlimok gyakran halalnak fogadják el a kóser minősítést is, így ők is vásárolják azokat. 

A húsiparral az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk korábban:

Belép a kávépiacra a Coca-Cola

A Coca-Cola rájött, hogy a koffeines italok piacán van valami, amire még nem tette rá a kezét: a kávé. A cég most ötmilliárd dollárért felvásárolta a Costa Coffee-t, a Starbucks legerősebb kihívóját.

Ola Rosling sztárstatisztikus kiderítette, hogy nem tudunk többet a majmoknál

Budapesten tartott előadást a Tények (Factfulness) című sikerkönyv társszerzője. A könyv és az előadás alapján a világ sokkal jobb hely, mint ahogy általában hisszük: a Nobel-díjas kutatók és a hétköznapi halandók is alapvetően el vannak tájolva a valósággal kapcsolatban. Tizenhárom egyszerű kérdésből a legtöbben alig néhányra tudják a választ.