A húsevők megnyugodhatnak: nem miattuk kerül a légkörbe a legtöbb üvegházgáz
Téves az az állítás, miszerint a hústermelés a közlekedésnél is jobban megterheli a környezetet, illetve, hogy a húsevés elhagyásával lehetne leginkább csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását – jelentette ki a Conversationben Frank M. Mitloehner, a Kaliforniai Egyetem állattudomány-profeszora. A mezőgazdasági tevékenység környezeti ártalmait kutató, agrármérnök végzettségű német kutató szerint a hús és a húskészítmények fogyasztásának elhagyása, vagy legalábbis radikális csökkentése korántsem enyhítené jelentősen az antropogén, vagyis emberi tevékenységből eredő szén-dioxid- és metánterhelést.
Nemhogy a fele, de alig pár százaléka
Az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési vilászervezete, a FAO 2006-os tanulmánya szerint az állattenyésztés felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásnak 18 százalékáért, a Worldwatch Institute 2009-ben pedig már egy olyan jelentést publikált, amely szerint a hústermelés állítja elő a Föld légkörébe kerülő üvegházhatású gázok 51 százalékát.
A FAO ugyanakkor mások mellett épp Mitloehner reklamációjának hatására 2010-ben elismerte, hogy hibás számításokkal jutott erre az eredményre. Egyrészt az egész életciklusra kiterjedő analízist végeztek, a műtrágyatárgyástól a legelőbővítő erdőirtásokon át az állatok emésztésével és anyagcseréjével járó kibocsátásáig. Másrészt a fejlett világ, elsősorban szarvasmarha- és sertéstenyésztésre alapozott húsiparát vették alapul, miközben a világ más részein nem ezek a meghatározó haszonfajok.
A FAO szakértőgárdája idén szeptemberben már 14,5 százalékra korrigálta az állattenyésztés és az összes szegmense által termelt üvegházhatású gázok arányát, míg az állatok közvetlen „termelését” legfeljebb 5 százalékra. Az amerikai környezetvédelmi hatóság a legutóbbi, 2016-os összefoglalójában még alacsonyabbra, mindössze 3,9 százalékosra tette ezt az arányt.
Húshagyó hétfők vs. fehérjeutánpótlás
Mitloehner egy tavalyi tanulmányra hivatkozva azt állítja, hogy az sem sokat segítene, ha az emberiség étlapjáról lekerülne az állati eredetű fehérje. A kutatások szerint ugyanis amennyiben az Egyesült Államokban élők felhagynának a húsevéssel, akkor is csak 2,6 százalékkal csökkenne a légkör terhelése. Az Amerika-szerte népszerű Húshagyó hétfő (Meatless Monday) totális kiterjesztésével is csupán fél százalékkal csökkenne a kibocsátás.
Az állati fehérje kispórolása ráadásul több kárrral járna, mint amennyi hasznot hozna, állítja a német agrárszakértő. Mert ugyan a hús iránti kereslet fokozatosan nő a fejlődő országokban, az egy főre jutó húsfogyasztás még így is jóval elmarad a fejlett országokétól.
Mitloehner azzal érvel a húsfogyasztás mellett, hogy mivel a növények az ember által nehezen, vagy sehogy sem emészthető cellulóz formájában tárolják az energiát, azt csak a haszonállatok közvetítésével lehet hatékonyan humán táplálékká tenni. Ráadásul a FAO adatai szerint a világ mezőgazdaságilag hasznosítható területeinek 70 százaléka legelő, amin a könnyebben emészthető hasznonnövényeket nem is lehetne termeszteni. A professzor szerint a 2050-re 9,8 milliárd egyedet számláló emberiségnek az egészséges, ásványi anyagokban és mikroelemekben gazdag táplálkozáshoz igenis szüksége van az állati fehérjeforrásokra.
A témával az alábbi cikkeink foglalkoztak: