17 grammal kevesebb vörös húst esznek az angolok naponta, mint tíz évvel ezelőtt, de a csirke és a hal jobban fogy, mint korábban. Megnőtt a vegetariánusok száma is, de ahhoz, hogy érdemben csökkenteni lehessen az üvegházhatású gázok kibocsátását, még ennél is kevesebb húsnak kell fogynia.
A kisebb üzemek után itt az első műhúsgyárkomplexum, ahol ráadásul növényi fehérjék helyett állati sejtekből készítik a csirke-, sertés- és bárányműhúst, állat- és környezetbarát módon.
A McMaster Egyetem kutatói rájöttek, hogyan tudják tetszőlegesen szabályozni a zsír és a hús arányát a fenntartható steakpótlékban. Az új műhús állítólag minden eddiginél jobban hasonlít az igazira, nem csoda, hogy már egy startup is indult a gyártására.
Miért kell az embernek húst ennie? Kell egyáltalán, vagy kihúzhatja tökön és répán? Az év végi húsdömpingre való tekintettel bemutatjuk a tudomány válaszait.
Egy nemzetközi kutatócsoport szerint nem voltak elég meggyőzőek azok a bizonyítékok, amelyek alapján az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO is rákot okozónak ítélte a vörös és feldolgozott húsokat.
A Beyond Meat most már csirkehúst is imitál növényi alapokon. A KFC egyelőre egy amerikai éttermében teszteli, mennyire jön be vásárlóinak a csont nélküli műcsirkeszárny.
Egy nemzetközi archeogenetikai kutatás arra az eredményre jutott, hogy a 40 ezer évvel ezelőtt Európát megszálló modern ember módszeres vadászhadjárata tüntette el a Földről a hatalmas, de békés Ursus spelaeust.
A haszonállatok bélgázából és böfögéséből több káros anyag kerül a légkörbe, mint az összes közlekedési eszközből. Egy nemzetközi kutatócsoport a szarvasmarhák mikrobiomjának radikális átalakításával csökkentené az állatok által kibocsátott metán mennyiségét.
Egyelőre a német piacon tesztelik a szójából és búzafehérjéből szerkesztett műhúspogácsával készült szendvicset, de egy korábbi vegán bukás miatt a cég óvatos az amerikai piacra való bevezetéssel.
Íme a helyes táplálkozás mikéntje kilenc egyszerű, könnyen érthető pontban, a tudomány jelenlegi állása szerint.
Indiában hiába növekedett a jólét, húsfogyasztásban kulturális okokból utolsók a világon. De ez a kivétel: a globális húsfogyasztás növekedését a nagy lélekszámú országokban terjedő jólét pumpálja. A fejlett Nyugat egyelőre csak papíron vega.
Miközben a szigorú vallási előírásoknak megfelelő élelmiszerek iránt dinamikusan nő a kereslet a világon, januártól tilos a kóser és halal vágás Belgiumban. Az előzetes bódítás nélküli rituális eljárások szabályozását Európában olykor képmutató állatvédelmi megfontolások határozzák meg.
A marha- és sertéshús fogyasztása 1990 óta stagnál az OECD országokban, a csirkehúsé 70 százalékkal emelkedett.
Az állattartás jóval kevésbé gyorsítja a klímaváltozást, mint azt a húsfogyasztás ellen ágálók állítják, derítette ki a Kaliforniai Egyetem állattudomány-professzora.
A fejlett országokban, Európában és Észak-Amerikában csökken ugyan a húsfogyasztás, de a világ többi részén, így globálisan is jelentős mértékben nő. Hová vezet mindez, és mi a megoldás?