A FAO élelmiszerár-indexe már nyolcadik hónapja folyamatosan csökken, vagyis a gabona, a tej, a hús, az étolajok és a cukor globális árának alakulásán egyre kevésbé érződik az orosz-ukrán háború árfelhajtó hatása, és a globális élelmiszeralapanyag-készletek is növekednek. Ebből semmi sem érződik a magyar piacon.
A szántást elhagyó regeneratív talajművelési technológia alkalmazásával a legelők még akkor is több légköri szén-dioxidot képesek megkötni, ha a húsukért tartott szarvasmarhák legelnek rajtuk.
A világ teljes gabonatermésének 54 százalékát takarmányozásra és a bioüzemanyagok előállítására használja fel az emberiség.
Egy friss kutatás szerint a vegetariánus diétán élő kisgyermekek ugyanúgy hozzájutnak az alapvető fontosságú tápanyagokhoz, mint azok, akik hagyományos étrendet kapnak, de a kanadai tanulmányból az is kiderült, hogy ehhez körültekintően kell összeállítani az étrendet.
A Bonni Egyetem kutatói környezeti, egészségügyi és gazdasági szempontból vizsgálták a húsfogyasztás kérdését – szerintük a tömeges veganizmus sem megoldás, a kevés hús pedig továbbra is maradhat az étrend része.
Amióta módjában áll, az ember előszeretettel aprítja fel, fűszerezi meg és tölti vissza saját belükbe az állatokat. Annak ellenére, hogy számos fajtája hungarikum, a kolbász egyáltalán nem regionális találmány: Mezopotámiától a Római Birodalmon át az egész világon elterjedt valamilyen formában.
Miközben a növényifehérje-alapú műhúsok már Magyarországon is egyre több helyen kaphatók, az ipar és a befektetők az állati sejtekből laborban növesztett húsok felé kacsintgatnak. A gyárak már felépültek, de a levágott állatok húsát kiváltó termékek árusítására két év elteltével sem kaptak hatósági engedélyt – pedig már csak a klímaváltozás miatt is érdemes lenne sietni a váltással.
17 grammal kevesebb vörös húst esznek az angolok naponta, mint tíz évvel ezelőtt, de a csirke és a hal jobban fogy, mint korábban. Megnőtt a vegetariánusok száma is, de ahhoz, hogy érdemben csökkenteni lehessen az üvegházhatású gázok kibocsátását, még ennél is kevesebb húsnak kell fogynia.
A kisebb üzemek után itt az első műhúsgyárkomplexum, ahol ráadásul növényi fehérjék helyett állati sejtekből készítik a csirke-, sertés- és bárányműhúst, állat- és környezetbarát módon.
A McMaster Egyetem kutatói rájöttek, hogyan tudják tetszőlegesen szabályozni a zsír és a hús arányát a fenntartható steakpótlékban. Az új műhús állítólag minden eddiginél jobban hasonlít az igazira, nem csoda, hogy már egy startup is indult a gyártására.
Miért kell az embernek húst ennie? Kell egyáltalán, vagy kihúzhatja tökön és répán? Az év végi húsdömpingre való tekintettel bemutatjuk a tudomány válaszait.
Egy nemzetközi kutatócsoport szerint nem voltak elég meggyőzőek azok a bizonyítékok, amelyek alapján az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO is rákot okozónak ítélte a vörös és feldolgozott húsokat.
A Beyond Meat most már csirkehúst is imitál növényi alapokon. A KFC egyelőre egy amerikai éttermében teszteli, mennyire jön be vásárlóinak a csont nélküli műcsirkeszárny.
Egy nemzetközi archeogenetikai kutatás arra az eredményre jutott, hogy a 40 ezer évvel ezelőtt Európát megszálló modern ember módszeres vadászhadjárata tüntette el a Földről a hatalmas, de békés Ursus spelaeust.
A haszonállatok bélgázából és böfögéséből több káros anyag kerül a légkörbe, mint az összes közlekedési eszközből. Egy nemzetközi kutatócsoport a szarvasmarhák mikrobiomjának radikális átalakításával csökkentené az állatok által kibocsátott metán mennyiségét.
Egyelőre a német piacon tesztelik a szójából és búzafehérjéből szerkesztett műhúspogácsával készült szendvicset, de egy korábbi vegán bukás miatt a cég óvatos az amerikai piacra való bevezetéssel.
Íme a helyes táplálkozás mikéntje kilenc egyszerű, könnyen érthető pontban, a tudomány jelenlegi állása szerint.
Indiában hiába növekedett a jólét, húsfogyasztásban kulturális okokból utolsók a világon. De ez a kivétel: a globális húsfogyasztás növekedését a nagy lélekszámú országokban terjedő jólét pumpálja. A fejlett Nyugat egyelőre csak papíron vega.
Miközben a szigorú vallási előírásoknak megfelelő élelmiszerek iránt dinamikusan nő a kereslet a világon, januártól tilos a kóser és halal vágás Belgiumban. Az előzetes bódítás nélküli rituális eljárások szabályozását Európában olykor képmutató állatvédelmi megfontolások határozzák meg.
A marha- és sertéshús fogyasztása 1990 óta stagnál az OECD országokban, a csirkehúsé 70 százalékkal emelkedett.
Az állattartás jóval kevésbé gyorsítja a klímaváltozást, mint azt a húsfogyasztás ellen ágálók állítják, derítette ki a Kaliforniai Egyetem állattudomány-professzora.
A fejlett országokban, Európában és Észak-Amerikában csökken ugyan a húsfogyasztás, de a világ többi részén, így globálisan is jelentős mértékben nő. Hová vezet mindez, és mi a megoldás?