Amerika gyarmatosítása is hozzájárult a 16. századi nagy lehűléshez
A 15-16. században az európai gyarmatosítók olyan baktériumokat és járványokat hoztak be az amerikai kontinensre, amelyek addig ismeretlenek voltak a helyi őslakosok immunrendszere számára, így ezek az indián népesség több mint 90 százalékát ki is irtották. Az így felszabadult óriási mezőgazdasági területek helyén gyorsan kinőtt növényzet elég szén-dioxidot vont ki a légkörből ahhoz, hogy az egész bolygóra kiterjedő lehűlést eredményezzen – mutattak rá friss tanulmányukban a londoni University College kutatói.
A kutatócsoport minden elérhető adatot felhasznált arra vonatkozóan, hogy hányan élhettek az amerikai kontinensen az európai expedíciók kezdete, 1492 előtt, majd ezeket összevetették a következő évtizedek népességváltozásával, amit az Európából behurcolt járványok (himlő, kanyaró, tífusz stb.) mellett a háborúk, a rabszolgaság és az indián társadalmak összeomlása is befolyásolt. A kutatók becslése szerint a földrészen 60 millióan élhettek a 15. század végén (ez a Föld akkori népességének 10 százaléka volt), ami száz éven belül 5-6 millióra csökkent.
Egy franciaországnyi területet borított be hirtelen a növényzet
A bennszülött civilizációk megművelt földjeiből összesen 56 millió hektár (majdnem egy egész franciaországnyi terület) válhatott rövid időn belül elhagyatottá, amelynek helyén aztán erdők és fás-füves területek jöttek létre. Ez olyan mértékű szén-dioxidot vonhatott ki a légkörből, hogy az atmoszférában lévő gázok koncentrációja 7-10 ppm-mel csökkent. „Hogy modern kontextusba helyezzük: ma körülbelül annyi fosszilis tüzelőanyagot égetünk el, hogy 3 ppm-et termelünk. Tehát elég nagy mennyiségű szén-dioxidról beszélünk, ami eltűnt a légkörből” – magyarázta Mark Maslin geográfus, a tanulmány egyik szerzője. (A ppm /parts per million/ egy rendszer millió egységében fejezi ki egy adott komponens mennyiségét.)
Az 1500-as évek környékén kezdődő, kis jégkorszaknak is nevezett hűvös periódushoz vezető, kisebb lehűléseket okozó természetes folyamatok eddig is ismertek voltak, de Maslin szerint „ahhoz, hogy a teljes lehűlés bekövetkezzen, megduplázva a természetes folyamatokat, kellett egy ilyen népirtás által generált szén-dioxid-csökkenés”. A csökkenést az Antarktisz jégmagjában rögzített értékekből is meg lehet állapítani.
Már jóval az ipari forradalom előtt befolyásolta a klímát az emberiség
Ed Hawkins, a Readingi Egyetem klímatudomány-professzora a BBC-nek elmondta: „a tudósok egyetértenek abban, hogy az úgynevezett kis jégkorszakot számos esemény együttesen okozta: a légkör szén-dioxid-szintjének csökkenése, nagy vulkánkitörések sorozata, a földhasználatban bekövetkezett változások és a Nap aktivitásának átmeneti visszaesése. Ez az új tanulmány arra mutat rá, hogy a szén-dioxid-csökkenés részben az amerikai gyarmatosításnak és az őslakos népesség jelentős csökkenése után az addig megművelt földterületeket beborító növényzet megjelenésének köszönhető. Azt mutatja, hogy az emberi tevékenység már jóval az ipari forradalom kezdete előtt befolyásolta a Föld éghajlatát”.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: