Nem győzik a növények nyelni a sok szén-dioxidot, 30 év múlva üthet be a krach

Ha nem lenne elég a rengeteg rossz hír, amit az elmúlt hónapokban a klímaváltozásról érkezett, itt egy újabb. A klímakatasztrófa még hamarabb bekövetkezhet, mint eddig hittük, mégpedig azért, mert a növények egy idő után nem lesznek képesek már olyan mértékben átalakítani az emberi tevékenység hatására kibocsátott szén-dioxidot, mint korábban – derült ki egy szerdán közzétett tanulmányból, amelyet a Columbia Egyetem kutatói készítettek. 

Nem arról van szó, hogy olyan sok van már a légkörben az üvegházhatást okozó gázból, hogy nem bírnak vele a növények, hanem arról, hogy a növények veszítenek CO2-elnyelő képességükből, és ez felgyorsíthatja a felmelegedést, valamint tovább súlyosbíthatja az azzal járó problémákat. Ördögi kör ez, mert éppen a CO2 feldúsulásának hatására válnak gyakoribbá azok a szélsőséges időjárási jelenségek, amelyek csökkentik a növények potenciálját a CO2 megkötésére.

Az új tanulmány jelentőségét az adja, hogy ez az első kutatás, amely számszerűsíti is az extrém időjárási események hatásait a szárazföldi növények szén-dioxid-elnyelő képességére a 21. században, és ezzel megmutatja, hogy az átlagosnál nedvesebb évek nem kompenzálják az átlagosnál szárazabb éveket, amikor a növények (például erdő- és bozóttüzek, aszályok hatására) jóval kevesebbet képesek elnyelni az üvegházhatású gázból.

Több szén a földön, kevesebb szén-dioxid a légkörben

Az emberiség évente csaknem 40 milliárd tonna szén-dioxiddal terheli a légkört (2018-ban rekord is dőlt), de ennek a felét a szárazföldek és az óceánok jótékony növényei nyelik el. Hogy milyen negatív következményei lehetnek annak, ahogy az élővilág birkózik a CO2-túltermeléssel, jól mutatja a Nagy-korallzátony gyorsuló pusztulása vagy az óceánok elsavasodásának folyamata.

Bár a szén-dioxid szükséges a növények növekedéséhez, van egy határa annak, hogy mennyit képesek megkötni a gázból. A tanulmány vezető szerzői – Pierre Gentine, a Columbia Egyetem környezetmérnöke és doktorandusz tanítványa, Julia Green – szerint az extrém időjárási események, például szárazságok, áradások gyakoribb előfordulása miatt a növényvilág veszít CO2-megkötő potenciáljából. A növények üvegházgáz-semlegesítő képességét ugyanis nagyban meghatározza a talaj vízellátottsága, ezért van jelentősége annak, hogy a talaj éppen csontszáraz, vagy túlságosan víz áztatta-e. 

A tavaly nyári erdőtűz nyomai SvédországbanFotó: MAJA SUSLIN/AFP

Gentine és Green négy különböző klímamodellel végezte el számításait, hogy meghatározza az úgynevezett nettó biom produkció (NBP) mértékét. Biomnak a földrajzilag és klimatikusan meghatározott, ökológiai szempontból hasonló életközösségeket nevezzük, a Klímaváltozási Kormányközi Testület által definiált NBP pedig lényegében egy adott területen eltárolt szén mennyiségének nettó növekedését vagy csökkenését fejezi ki. Az NBP értéke úgy jön ki, hogy egy adott földrajzi terület növényei és talaja által felhasznált szén mennyiségéből kivonják azt a veszteséget, amely az erdőtüzekből, az erdők termőterületté alakításából és más hasonló természetpusztító eseményekből adódik. 

Ha nem lenne máris globális felmelegedés, jobban állna a szénánk

A kutatók a talaj nedvességtartalma felől közelítették meg a kérdést, azt vizsgálva egyfelől, hogyan befolyásolják az NBP alakulását a talaj hosszú távú vízviszonyai, másfelől pedig, hogy hogyan hatnak arra a rövid távú, szélsőséges események, mint az árvizek és az aszályos időszakok.

16 év után ismét száraz a Nalsarovar-tó medre Indiában. 2018. szeptemberi fotóFotó: Yogesh Chawda/The Times of India

Azt tapasztalták, hogy ha nem ingadozna annyira a talaj nedvességtartalma sem rövid, sem hosszú távon, akkor az NBP értéke – jelen esetben a szénmennyiség nettó gyarapodása – csaknem kétszerese lenne a mostaninak. „Ez nagyon fontos! – mondta Gentine. – Ha a talaj nedvességtartalmának változásai a mostani ütemben csökkentik tovább az NBP-t, akkor modellszámításaink alapján a szén-dioxid-felvétel sebessége a század közepén csökkeni kezd. Ezáltal a légköri szén-dioxid-koncentrációja nagyon megnövekedhet, ami a klímaváltozás és globális felmelegedés hatásait is fokozhatja.”

Gentine szerint a tanulmány rámutat, hogy több forrást és figyelmet kellene szentelni a növények vízstresszre adott válaszreakcióiról szóló kutatásoknak, mert ezáltal a megállapításokat könnyebben integrálhatnák a különféle klímamodellekbe, ezáltal pontosítva a klímaváltozással kapcsolatos egyre borúsabb előrejelzéseket. 

Amint a szárazföld eléri szén-dioxid-megkötő képességének maximumát, a globális felmelegedés felgyorsulhat, ebből Gentile is arra következtetett, amire az ENSZ, a WWF, David Attenborough, a WHO és legutóbb a grönlandi jég olvadását vizsgáló tudósok is figyelmeztettek: már nincs visszaút, „mindannyiunknak most kell cselekedni, hogy elkerüljük a klímaváltozás komolyabb következményeit”.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:


Posta és McDonald’s lett a Józsefváros legendás cigányzenés kávéházaiból – az eltékozolt roma örökség nyomában

Újpesten létezik egy több ezer fotóból, interjúkból, dokumentumokból álló gyűjtemény a helyi cigányság múltjáról, a Nyóckerben azonban falakba ütköznek a kutatók. Pedig lenne mire rácsodálkozni a roma kávéházi élettől kezdve a spontán Mátyás téri koncertekig – derült ki egy keddi konferencián.