Ha a klímaváltozás miatt nem fagynak be többé a tavak, ökológiai rendszerek fognak felborulni

A jég a halászattól a rekreáción át a hidrológiai ciklus szabályozásán át az ökoszisztéma-szolgáltatások széles skáláját kínálja az édesvízű tavakon. A globális felmelegedés értelemszerűen hatással van az északi félteke százmillió tavának felét érintő felszíni halmazállapotváltozásra . 

A Nature klímaváltozással foglalkozó Climate Change kiadványában január 28-án megjelent kutatási eredmények egy eddig kevéssé kutatott jelenségre hívják fel a figyelmet. Azáltal ugyanis, hogy az elmúlt évezredekben szinte minden télen tartósan befagyó tavak jégtakaró nélkül maradnak, komplex ökológiai és társadalmi rendszerek változhatnak meg. 

Amerikai, kanadai és német klimatológusok és hidrológusok 513 ázsiai, európai és amerikai tó fellelhető jegesedési adatait vizsgálták a levegő hőmérséklete, a tó mélysége, a part magassága és a partvonal komplexitása alapján. Miután felmérték, hogy ezen paraméterek miféle szerepet játszanak a jégtakaró kialakulásában, a felmelegedés mértéke szerint különféle forgatókönyveket vázoltak fel. 

Következtetéseik szerint a párizsi klímaegyezmény alapján tartani kívánt 2 Celsius-fokos melegedés is már 35 ezer tó tartós fagymentességével jár. 

Ha ennél magasabb értéket ér el az átlaghőmérséklet emelkedése, akkor közel negyedmillió tó nem fog többé befagyni az egyre enyhébb teleken. 

Franciák egy franciaországi tó jegénFotó: Denis Bringard/Biosphoto

Árvízek és szárazságok

A kutatók szerint a jegesedés elmaradásával nem csupán a rekreációs lehetőségek szűkülnek be. A tartós téli jégkéreg ugyanis alapvetően befolyásolja a tavak ökológiai egyensúlyát, természetes megújulását és „egészségét”. A télre befagyó, tavasszal fokozatosan kiolvadó tavak a környék hidrológiai viszonyait is kiegyensúlyozzák. 

Az egész évben folyékony halmazállapotú természetes vízraktárak azonban másként hatnak a környezetükre, a téli párolgással megváltozik a vízkörzés is, radikálisan átalakul a csapadéktermelődés és -eloszlás, valamint a talajvíz-háztartás is. A felszíni és felszín alatti vízbázisok átrendeződésével pedig nő az időjárási szélsőségek, így az árvízek és végletesen száraz periódusok kockázata.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Ott van a nyelved hegyén, de nem tudod kimondani? Nem vagy egyedül!

Mindannyiunkkal előfordul, hogy egy-egy teljesen hétköznapi szó kimegy a fejünkből, de már majdnem eszünkbe jut. A jelenség utalhat valami komoly bajra is, de nem kell rögtön aggódni: teljesen normális, hogy már megint tepsiütőnek hívtad a serpenyőt, sőt, ha tornáztatod egy kicsit az agyad, még jót is tehet az, ha egy szó a nyelved hegyén van, mégsem tudod kimondani.

Mit üzennek egymásnak a növények?

A növények olyan fokú kémiai diverzitást állítanak elő, amit talán most még felfogni sem vagyunk képesek. Parádi István, az ELTE TTK Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék egyetemi adjunktusának előadása a márciusi Budapest Science Meetupon.