Ha a klímaváltozás miatt nem fagynak be többé a tavak, ökológiai rendszerek fognak felborulni
A jég a halászattól a rekreáción át a hidrológiai ciklus szabályozásán át az ökoszisztéma-szolgáltatások széles skáláját kínálja az édesvízű tavakon. A globális felmelegedés értelemszerűen hatással van az északi félteke százmillió tavának felét érintő felszíni halmazállapotváltozásra .
A Nature klímaváltozással foglalkozó Climate Change kiadványában január 28-án megjelent kutatási eredmények egy eddig kevéssé kutatott jelenségre hívják fel a figyelmet. Azáltal ugyanis, hogy az elmúlt évezredekben szinte minden télen tartósan befagyó tavak jégtakaró nélkül maradnak, komplex ökológiai és társadalmi rendszerek változhatnak meg.
Amerikai, kanadai és német klimatológusok és hidrológusok 513 ázsiai, európai és amerikai tó fellelhető jegesedési adatait vizsgálták a levegő hőmérséklete, a tó mélysége, a part magassága és a partvonal komplexitása alapján. Miután felmérték, hogy ezen paraméterek miféle szerepet játszanak a jégtakaró kialakulásában, a felmelegedés mértéke szerint különféle forgatókönyveket vázoltak fel.
Következtetéseik szerint a párizsi klímaegyezmény alapján tartani kívánt 2 Celsius-fokos melegedés is már 35 ezer tó tartós fagymentességével jár.
Ha ennél magasabb értéket ér el az átlaghőmérséklet emelkedése, akkor közel negyedmillió tó nem fog többé befagyni az egyre enyhébb teleken.
Árvízek és szárazságok
A kutatók szerint a jegesedés elmaradásával nem csupán a rekreációs lehetőségek szűkülnek be. A tartós téli jégkéreg ugyanis alapvetően befolyásolja a tavak ökológiai egyensúlyát, természetes megújulását és „egészségét”. A télre befagyó, tavasszal fokozatosan kiolvadó tavak a környék hidrológiai viszonyait is kiegyensúlyozzák.
Az egész évben folyékony halmazállapotú természetes vízraktárak azonban másként hatnak a környezetükre, a téli párolgással megváltozik a vízkörzés is, radikálisan átalakul a csapadéktermelődés és -eloszlás, valamint a talajvíz-háztartás is. A felszíni és felszín alatti vízbázisok átrendeződésével pedig nő az időjárási szélsőségek, így az árvízek és végletesen száraz periódusok kockázata.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Nem győzik a növények nyelni a sok szén-dioxidot, 30 év múlva üthet be a krach
Tovább súlyosbíthatja a klímaváltozás hatásait, hogy az extrém időjárási jelenségek hatására a növények elérik szén-dioxid-megkötő képességük maximumát. Egy új tanulmány szerint ez a század közepén következik be, és a légköri szén-dioxid hirtelen feldúsulásával járhat, amiről tudjuk, mit okoz: további felmelegedést.
Egy eddig stabilnak hitt területen is vadul olvadni kezdett a jég Antarktikán
Rengeteg műholdkép áttanulmányozásából vontak le következtetéseket a NASA szakértői. Az óceán mélyéről feláramló melegebb víz Kelet-Antarktikán sem kíméli a gleccsereket.
Durvább a felmelegedés, mint hittük, csak eddig ezt elrejtették a hőenergia javát tároló óceánok
Az elmúlt 25 évben a világóceánok 60 százalékkal több hőenergiát tároltak el, mint amennyit a klímakutatók feltételeztek. Egy friss tanulmány szerint egységes cselekvés híján az eddig elképzeltnél is cudarabb világ jöhet az emberiségre.