
500 éves naplók tárják fel, milyen volt az élet Erdélyben a kis jégkorszak alatt
A Nagyváradi Egyetem kutatói 16. századi beszámolók alapján rekonstruálták, hogyan védekeztek az erdélyiek a szélsőséges időjárás, az áradások és aszályok ellen.
A Nagyváradi Egyetem kutatói 16. századi beszámolók alapján rekonstruálták, hogyan védekeztek az erdélyiek a szélsőséges időjárás, az áradások és aszályok ellen.
2025 első hónapjában nemcsak Magyarországon volt szokatlanul meleg, hanem az egész Földön: a globális átlaghőmérséklet aggasztó mértékben, 1,75 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti átlagot. Itt vannak a lehetséges okok.
55 százalék esély van arra, hogy 2024 decemberétől az ENSO éghajlati jelenség La Niña fázisa érvényesüljön. Ez várhatóan gyenge, és rövid életű lesz, miközben a globális hőmérséklet még mindig közel jár a tavalyi extrém rekordokhoz.
Minél melegebb van az Északi-sarkvidéken, annál jobban fokozódnak azok a folyamatok, amelyek még tovább hajtják a felmelegedést és az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Egyes mérések szerint 2023-ban a másfél fokos felmelegedést is átléptük, de ennek egy részét nem tudták az ismert folyamatokkal megmagyarázni. A kulcs a felhőkben lehet.
Éppen csak elkezdődött Azerbajdzsánban a COP29 klímakonferencia, amikor brit éghajlatkutatók ledobták friss vizsgálatukat, ami szerint 1700 óta a Föld átlaghőmérséklete 1,49 Celsius-fokkal nőtt meg.
A NASA Curiosity marsjárója által az utóbbi években gyűjtött egyes kőzetminták extrém felszíni párolgásra mutatnak egy friss kutatás szerint, és egy életnek egyre barátságtalanabbá váló környezet képét tárják elénk.
Friederike Otto, az Imperial College London egyik vezető éghajlatkutatója szerint a Közép-Európát sújtóhoz hasonló katasztrofális esőzéseket hevesebbé és gyakoribbá teszi az emberi tevékenységből fakadó klímaváltozás.
Zeke Hausfather amerikai éghajlatkutató szerint sokkal tovább kitart a globális forróság a 2023 nyarán kezdődő El Niño nyomán, mint amire a korábbi évtizedek tapasztalatai alapján számítani lehetett.
A tanév kezdetén Magyarországot sújtó perzselő hőség közvetlen oka egy hőkupolának nevezett időjárási jelenség, de a klímaváltozás nélkül aligha lehetne ilyen meleg.
Gyenge La Niña fázis várható, ezért az USA és Európa nagy részén enyhe lesz a tél. A sarki örvény néhány hidegbetöréssel megzavarhatja a rendet, de számottevő csapadékra így sem érdemes számítani.
Káosz, balesetek, tüzek, halálos áldozatok: 1928 júliusa közel száz évig tartotta a hazai melegrekordot. Korabeli beszámolók alapján rekonstruáltuk, mi történt ebben a hónapban, hogyan élték meg és mivel magyarázták az emberek a 40 fokos kánikulát.
A marsi porból legyártott fém nanopálcák a bolygót akár már néhány hónap alatt 30 Celsius-fokkal felmelegíthetik. Ez egy friss kutatás szerint elég lenne ahhoz, hogy néhány helyen folyékony víz jelenjen meg a felszínen.
A várost április közepén példátlan mennyiségű csapadék árasztotta el. Az új rendszer jobb védelmet adhat a jövőbeli, klímaváltozás által felerősített viharok ellen.
A 64 éven felüliekből álló KlimaSeniorinnen pert nyert a svájci állammal szemben, amiért az nem tesz eleget a klímaválság kezeléséért. A TASZ jogászaival arról beszélgettünk, hogyan működnek a klímaperek, ki indíthat keresetet a kormányával szemben, és hogy Magyarországon milyen hasonló esetek futnak éppen.