Zeke Hausfather éghajlatkutató szerint nagyon valószínű, hogy 2023 lesz a valaha mért legmelegebb év. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a párizsi klímacélok még így is tarthatók.
Nyakunkon a klímaváltozás, de képes-e hozzászokni az emberi test a tartósan 40 fok fölötti hőmérséklethez? A Deep Climate expedíció kíváncsi kutatókkal és vakmerő önkéntesekkel eredt a válasz nyomába.
A tengerek felszínének hőmérséklete egyre nő, de a Dél-Amerikai partjainál kezdődő, több ezer kilométeres víznyelv nemhogy nem melegszik, hanem még hűl is. Egyes kutatók szerint ma ez a klímakutatás legnagyobb rejtélye.
Ijesztő térképen Európa nagyvárosai 2050-ben.
Hónapok óta rekordalacsony a kontinens körüli tengeri jég kiterjedése, de még nem tudni, mekkora ebben a klímaváltozás szerepe. A tengeri jég eltűnése mindenesetre destabilizálhatja az antarktiszi jégtakaró egyes részeit.
Dán kutatók modellkísérletekkel igazolták, hogy a Homo sapiens megjelenése sokkal nagyobb hatással volt az állományra, mint előtte az éghajlat változásai.
Mamutsztyepp, permafroszt és gleccserek olvadékvizét szállító folyók tarkították az országot az utolsó eljegesedési maximum idején, amikor a bolygó szárazföldjeinek 25 százalékát jég borította.
A rövid távon hűtő hatású szennyező részecskék ugyanúgy visszaszorultak, mint a légkörben sokáig terjengő üvegházhatású gázok.
Az 1987-ben született egyezmény a kutatók szerint nagyban hozzájárult ahhoz, hogy csak 2037-re melegedjen fel annyira a sarkkörök klímája, hogy nyaranta teljesen elolvadjon az összes hó és jég az Északi-sarkon.
A NASA marsjárója a Jezero-kráter kőzeteit vizsgálja, amik a bolygó egykori éghajlatáról és lakhatóságáról mesélhetnek. Közben a marsrengéseket észlelő InSight méréseit is elkezdték elemezni. A legújabb fejleményekről Kereszturi Ákos bolygókutatót kérdeztük.
Egy új, talajtani és éghajlati elemzésekkel megtámogatott járványtörténeti kutatás eredményei szerint egyértelmű, hogy az újra és újra behurcolt korokozó emberről emberre terjedve tarolta le egymás után többször is a kontinens lakosságát. A tetvek és a bolhák is segítettek.
Jégmintákkal rekonstruálták, hogyan változott Grönland belső területeinek hőmérséklete 1000 és 2011 között. A kutatásból az is kiderült, hogy a 2000-es évek 1,5 fokkal voltak melegebbek a 20. századi átlagnál. Csathó Beáta gleccserkutató szerint az eredmény jelentős előrelépés a grönlandi jégtakaró változásainak megértéséhez.
Légköri és tengeráramlásokon keresztül éghajlati összeköttetésben állhat az Amazonas-medence trópusi esőerdeje és a Föld harmadik pólusának tartott Tibeti-fennsík, így a dél-amerikai felmelegedés és erdőirtás az ázsiai terület egyre instabilabb hótakarójára is hatással lehet.
A mai fiataloknak nyilvánvalóvá vált, hogy a klímaváltozást már saját bőrünkön érezzük, és annak egyes elemei visszafordíthatatlanok – mondta el Lakatos Mónika éghajlatkutató kedd este, az MTA-n tartott előadásában.
Az amerikai hírszerzés szerint egyelőre nincs közvetlen jele annak, hogy Oroszország taktikai nukleáris fegyverek bevetésére készülne. De mik egyáltalán ezek a fegyverek, és milyen fizikai, környezeti és katonai hatásai lennének alkalmazásuknak?