Addig szerencsétlenkedünk, míg mind megsülünk
Lassan tízéves a párizsi egyezmény, de hiába rendeznek évente klímacsúcsot, az áttörő megállapodás mindig elmarad, a leginkább szennyező nagyhatalmak pedig már részt sem vesznek rajta.
éghajlat
Rekordmértékben nőtt tavaly a légköri szén-dioxid-szint, ami már az önmagát erősítő globális felmelegedés jele lehet
2024-ben minden korábbi évnél több szén-dioxid került a légkörbe. A folytatódó üvegházgáz kibocsátás és az erdőtüzek mellett a földfelszín és az óceánok csökkenő széndioxid-elnyelése állhat a háttérben.
Az éghajlatváltozás ijesztő mértékben pusztítja Karthágót
A világörökségi helyszínekre leselkedő talán legnagyobb veszély ma a tengerszint emelkedése, a sótartalom növekedése és a szél eróziójának hatása. Mindez Karthágó példáján jól látszik.
Ébredezik a Nap, és ebből még baj lehet
2008 óta fokozódik a Nap aktivitása. Egy friss kutatás szerint emiatt a napviharok gyakoriságának növekedésére lehet számítani, amik megzavarhatják az áramellátást és veszélyeztethetik a navigációs és kommunikációs műholdakat.
„Az éghajlat mindig is változott, nincs itt semmi látnivaló” – vagy hogy is van ez?
Rápörögtek az éghajlati rekonstrukciókra a klímaszkeptikusok, pedig azok éppen, hogy nem őket igazolják. Nemrég Joe Rogan is egy ilyennel igyekezett alátámasztani podcastjában, hogy nem kellene túlaggódni a globális felmelegedést – három érven keresztül mutatjuk be, miért nincs igaza.
Megfejtették, hogyan fagyott be a Föld 700 millió évvel ezelőtt
Egy friss kutatás szerint hatalmas vulkánkitörések alapozhatták meg a Föld szinte teljes eljegesedését a Stuartian időszakban. Ez ismét azt mutatja, hogy bolygónk éghajlata nagyon érzékeny a légköri szén-dioxid-szint változására.
Nemcsak Kapu Tibor űrrepülése köti össze Magyarországot az Egyesült Államokkal, hanem a tomboló hőség is
Kedden több keleti parti városban, köztük New Yorkban 38 Celsius-fok fölé kúsztak a hőmérők. Magyarországon csütörtökön tetőzhet a hőség, 39 fokkal.
Hogyan lehetne élhetőbbé tenni Budapestet a nyári forróságban?
A hőstressz mellett súlyos egészségügyi problémákat, sőt haláleseteket is okozhat a kánikula. Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunk legújabb epizódjában Ungvári Gáborral, a Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont (REKK) kutatójával a városi hőhullámok elleni védekezésről beszélgettünk.
Donald Trump hirtelen kirúgott 400 tudóst, akik a legfontosabb amerikai klímajelentésen dolgoztak
Az NCA-tanulmányok készítését még 1990-ben rendelték el, és azóta az amerikai klímavédelem központi dokumentumának számít. Ha Trumpon múlik, a 2028-ra ígért hatodik jelentés már nem készül el.
Pokoli ötven év vár a Földre, ha minden marad a régi kerékvágásban
Egy friss kutatás szerint az éghajlati fordulópontok bekövetkeztének átlagos esélye 62 százalék, a trópusi korallok végső pusztulása pedig tíz éven belül bekövetkezhet. A kibocsátás visszafogásával még mindig elkerülhető lenne a katasztrófa.
500 éves naplók tárják fel, milyen volt az élet Erdélyben a kis jégkorszak alatt
A Nagyváradi Egyetem kutatói 16. századi beszámolók alapján rekonstruálták, hogyan védekeztek az erdélyiek a szélsőséges időjárás, az áradások és aszályok ellen.
19,9 fok januárban? Mi folyik itt?
2025 első hónapjában nemcsak Magyarországon volt szokatlanul meleg, hanem az egész Földön: a globális átlaghőmérséklet aggasztó mértékben, 1,75 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti átlagot. Itt vannak a lehetséges okok.
Megérkezhet decemberben a hűsítő La Niña, de nem kell sokat várni tőle
55 százalék esély van arra, hogy 2024 decemberétől az ENSO éghajlati jelenség La Niña fázisa érvényesüljön. Ez várhatóan gyenge, és rövid életű lesz, miközben a globális hőmérséklet még mindig közel jár a tavalyi extrém rekordokhoz.
Évezredes trend fordult meg: a sarkvidéki tundra már több szén-dioxidot bocsát ki, mint amennyit képes elnyelni
Minél melegebb van az Északi-sarkvidéken, annál jobban fokozódnak azok a folyamatok, amelyek még tovább hajtják a felmelegedést és az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Magyarázatot találtak a vártnál is nagyobb tavalyi felmelegedésre
Egyes mérések szerint 2023-ban a másfél fokos felmelegedést is átléptük, de ennek egy részét nem tudták az ismert folyamatokkal megmagyarázni. A kulcs a felhőkben lehet.