A NASA búcsút int a több mint tíz éve a Mars körül keringő egyik legfontosabb űrszondájának
Az űrügynökség már december óta nem tudott kommunikációs kapcsolatot teremteni az űreszközzel.
éghajlat
Kozmikus becsapódás helyett egy évszázadnyi vulkánkitörés-hullám okozhatta a Föld drasztikus lehűlését 13 ezer éve
Újabb fordulat a Younger Dryas-rejtélyben: egy friss geológiai kutatás szerint nem egy pusztító üstökös, hanem a Föld belső folyamati okozták a 12 900 évvel ezelőtti lehűlést, ami például a mamutok kihalásáért is felelt.
Drámai mértékben lelassulhat az Atlanti-óceán kulcsfontosságú áramlása
Éghajlatkutatók friss előrejelzése szerint az évszázad végéig a vártnál jobban, 51 százalékkal is lelassulhat az AMOC, ami enyhébbé teszi Nyugat- és Észak-Európa éghajlatát.
Mégsem fagyott be teljesen a Föld 700 millió éve
Skóciai kőzetek vizsgálata a vártnál dinamikusabb éghajlatra utal a 700 millió évvel ezelőtti hógolyó-Föld során. Ez csak úgy lehetséges, ha az óceánok egy része jégmentes volt.
Három rekordmeleg év után elkerülhetetlenné vált a 1,5 fokos klímacél túllépése
A mérések kezdete óta 2025 volt az eddigi harmadik legmelegebb év a Földön. Ez azt jelenti, hogy még 2030 előtt, az eredetileg vártnál egy évtizeddel korábban átléphetjük a párizsi egyezményben lefektetett célokat.
Addig szerencsétlenkedünk, míg mind megsülünk
Lassan tízéves a párizsi egyezmény, de hiába rendeznek évente klímacsúcsot, az áttörő megállapodás mindig elmarad, a leginkább szennyező nagyhatalmak pedig már részt sem vesznek rajta.
Rekordmértékben nőtt tavaly a légköri szén-dioxid-szint, ami már az önmagát erősítő globális felmelegedés jele lehet
2024-ben minden korábbi évnél több szén-dioxid került a légkörbe. A folytatódó üvegházgáz kibocsátás és az erdőtüzek mellett a földfelszín és az óceánok csökkenő széndioxid-elnyelése állhat a háttérben.
Az éghajlatváltozás ijesztő mértékben pusztítja Karthágót
A világörökségi helyszínekre leselkedő talán legnagyobb veszély ma a tengerszint emelkedése, a sótartalom növekedése és a szél eróziójának hatása. Mindez Karthágó példáján jól látszik.
Ébredezik a Nap, és ebből még baj lehet
2008 óta fokozódik a Nap aktivitása. Egy friss kutatás szerint emiatt a napviharok gyakoriságának növekedésére lehet számítani, amik megzavarhatják az áramellátást és veszélyeztethetik a navigációs és kommunikációs műholdakat.
„Az éghajlat mindig is változott, nincs itt semmi látnivaló” – vagy hogy is van ez?
Rápörögtek az éghajlati rekonstrukciókra a klímaszkeptikusok, pedig azok éppen, hogy nem őket igazolják. Nemrég Joe Rogan is egy ilyennel igyekezett alátámasztani podcastjában, hogy nem kellene túlaggódni a globális felmelegedést – három érven keresztül mutatjuk be, miért nincs igaza.
Megfejtették, hogyan fagyott be a Föld 700 millió évvel ezelőtt
Egy friss kutatás szerint hatalmas vulkánkitörések alapozhatták meg a Föld szinte teljes eljegesedését a Stuartian időszakban. Ez ismét azt mutatja, hogy bolygónk éghajlata nagyon érzékeny a légköri szén-dioxid-szint változására.
Nemcsak Kapu Tibor űrrepülése köti össze Magyarországot az Egyesült Államokkal, hanem a tomboló hőség is
Kedden több keleti parti városban, köztük New Yorkban 38 Celsius-fok fölé kúsztak a hőmérők. Magyarországon csütörtökön tetőzhet a hőség, 39 fokkal.
Hogyan lehetne élhetőbbé tenni Budapestet a nyári forróságban?
A hőstressz mellett súlyos egészségügyi problémákat, sőt haláleseteket is okozhat a kánikula. Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunk legújabb epizódjában Ungvári Gáborral, a Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont (REKK) kutatójával a városi hőhullámok elleni védekezésről beszélgettünk.
Donald Trump hirtelen kirúgott 400 tudóst, akik a legfontosabb amerikai klímajelentésen dolgoztak
Az NCA-tanulmányok készítését még 1990-ben rendelték el, és azóta az amerikai klímavédelem központi dokumentumának számít. Ha Trumpon múlik, a 2028-ra ígért hatodik jelentés már nem készül el.
Pokoli ötven év vár a Földre, ha minden marad a régi kerékvágásban
Egy friss kutatás szerint az éghajlati fordulópontok bekövetkeztének átlagos esélye 62 százalék, a trópusi korallok végső pusztulása pedig tíz éven belül bekövetkezhet. A kibocsátás visszafogásával még mindig elkerülhető lenne a katasztrófa.