Itt eszik a legtöbb húst a világon

Egyre több ember csökkenti a húsbevitelt a fejlett világban, ahol sokan teljesen átállnak a vegetariánus étrendre. Az Egyesült Királyságban egy 2016-ban ismertetett felmérés szerint a válaszadók egyharmada mondta, hogy kevesebb húst eszik, mint korábban, vagy teljes egészében felhagyott a húsevéssel, míg az USA-ban 2018-as adatok szerint a válaszadók kétharmada csökkentette a fogyasztását legalább egy húsféléből.

De mennyire számottevő valójában az egészségügyi okból vagy ökológiai tudatosságból választott életmódváltás hatása? Ha a globális képet nézzük, valójában még mindig a húsevésnek áll a zászló.

  • Ma több húst termel az emberiség, mint a hatvanas évek elején. 70 millió tonnáról 2017-re 330 millióra nőtt a termelés.
  • Igaz, míg az első időpontban 3 milliárd ember élt a Földön, ma több mint 7,6 milliárd népesíti be a bolygót. Ez azonban nem indokolja az előállítás csaknem ötszörösére növekedését.
  • Inkább az számít, hogy az embereknek egyre több pénzük van, a vizsgált időszakban a globális átlagjövedelem több mint megháromszorozódott.
  • Az egyes országok húsfogyasztásának összehasonlításából kiviláglik, hogy ahol gazdagabbak az emberek, több hús fogy.

Ausztrália és az USA a legnagyobb húsevő

Az éves fogyasztást tekintve, 2013-as adatok alapján a legtöbb hús Ausztráliában (több mint 116 kilogramm fejenként) és az Egyesült Államokban (több mint 115 kilogramm) áll rendelkezésre, majd Argentína (107 kiló) és Új-Zéland (101 kiló) következik. Az évi több mint száz kiló hús kb. 50 csirkének vagy egy fél marhának felel meg személyenként. A legtöbb nyugat-európai országban 80-90 kilogramm hús fogy el személyenként és évente, míg a skála másik végén a legszegényebb országok állnak: Etiópia 7, Ruanda 8, Nigéria pedig évi 9 kilogramm átlagos húsfogyasztással.

Jó tudni, hogy ezek a számok a személyenként fogyasztásra elérhető hús mennyiségét mérik, nem számít bele a háztartásokban, illetve éttermekben és boltokban kidobott hús. A valóságban tehát egy kicsivel kevesebb húst fogyasztanak az emberek, de ez még mindig egy közeli becslés.

A gazdagok mindig is sok húst, a szegények pedig keveset ettek. Miből fakad tehát a húsfogyasztásban az a növekmény, ami nem magyarázható az emberiség szaporulatával? Leginkább abból, hogy a közepes bevételű országokban növekszik a jólét, a lélekszám miatt különösen Kína és Brazília jelentős gazdasági növekedése járul hozzá a gyakoribb húsfogyasztáshoz.

Kínában fél évszázad alatt 5 kilóról 60-ra nőtt a húsfogyasztás

Míg Kenyában 1960 óta alig változott a fogyasztás, addig Kínában egészen elképesztően alakult a trend: kevesebb mint 5 kilogrammról indultak a hatvanas években, a nyolcvanas évek második felére 20 kilóra nőtt az éves átlagos húsfogyasztás, az utóbbi egy-két évtizedben pedig megháromszorozódott, így az átlagos kínai már 60 kilogramm húst eszik évente. Brazíliában 1990 óta csaknem megduplázódott a húsfogyasztás. Indiában nem ez volt a jellemző trend: míg az átlagjövedelmek 1990 óta megháromszorozódtak, a húsfogyasztásban nem változott a trend: évi mindössze 4 kilogrammal a legutolsók a világon, pedig az indiaiak kétharmada szokott néha húst enni.

Magyarországon, ahol 1987-ben még fejenként több mint 117 kilogramm hús fogyott egy évben, 2013-ban már csak 65. A szomszédos országok közül Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban esznek ennél több húst (91, 71, illetve 66 kilót fejenként egy évben).

Ami az európai és észak-amerikai fejlett országokban terjedő húsmentességet illeti, a statisztikák nem igazán támasztják alá, hogy lenne számottevő hatása. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának adatai szerint az elmúlt néhány évben is tovább nőtt az átlagos húsfogyasztás az USA-ban, a 2018-as adat az elmúlt évtizedek egyik legmagasabb fogyasztásáról tanúskodott, és hasonló a helyzet az Európai Unióban is.

Az azonban elmondható a nyugati életmódról, hogy a fogyasztói kosárban a vörös hús aránya mind kisebb, több baromfi és kevesebb marha-, illetve disznóhús fogy. Az Egyesült Államokban a hetvenes évek végén a teljes húsfogyasztás negyedét adták a szárnyasok, ma viszont már a felét. Ezek a részsikerek is sokat jelenthetnek a kílmaváltozás hatásainak késleltetése, valamint az egészségmegőrzés szempontjából.

A húsfogyasztás alakulásával, klímaváltozással kapcsolatos összefüggéseivel már sokszor foglalkoztunk, például az alábbi cikkekben:

Belép a kávépiacra a Coca-Cola

A Coca-Cola rájött, hogy a koffeines italok piacán van valami, amire még nem tette rá a kezét: a kávé. A cég most ötmilliárd dollárért felvásárolta a Costa Coffee-t, a Starbucks legerősebb kihívóját.

Ola Rosling sztárstatisztikus kiderítette, hogy nem tudunk többet a majmoknál

Budapesten tartott előadást a Tények (Factfulness) című sikerkönyv társszerzője. A könyv és az előadás alapján a világ sokkal jobb hely, mint ahogy általában hisszük: a Nobel-díjas kutatók és a hétköznapi halandók is alapvetően el vannak tájolva a valósággal kapcsolatban. Tizenhárom egyszerű kérdésből a legtöbben alig néhányra tudják a választ.