Egy friss kutatás a fogzománc vizsgálata alapján arra jutott, hogy a neandervölgyiek leginkább a ragadozókhoz hasonló étrenden éltek, de a vér fogyasztását valószínűleg kerülték. A csontot nem ették meg, de a csontvelőt szerették.
A szántást elhagyó regeneratív talajművelési technológia alkalmazásával a legelők még akkor is több légköri szén-dioxidot képesek megkötni, ha a húsukért tartott szarvasmarhák legelnek rajtuk.
A vegetáriánus vagy vegán étrend kisebb ökológiai lábnyommal jár, mintha húst ennénk hússal, de nagyon nem mindegy, hogyan termett az alapanyag, honnan jön, és mihez kezdünk vele, mielőtt megesszük. Melyik a legzöldebb zöldség, miért tapad vér az avokádóhoz, és hogy kerül ide a jackfruit?
Egy friss kutatás szerint a vegetariánus diétán élő kisgyermekek ugyanúgy hozzájutnak az alapvető fontosságú tápanyagokhoz, mint azok, akik hagyományos étrendet kapnak, de a kanadai tanulmányból az is kiderült, hogy ehhez körültekintően kell összeállítani az étrendet.
Bartholy Judit klímakutató a Magyar Tudomány Ünnepén tartott előadásán azonnali és drasztikus lépéseket sürgetett a klímakatasztrófa megfékezése érdekében. Ha nem cselekszünk, a saját bőrünkön is érezni fogjuk, hogy egyre élhetetlenebb hellyé válik a Kárpát-medence.
A kisebb üzemek után itt az első műhúsgyárkomplexum, ahol ráadásul növényi fehérjék helyett állati sejtekből készítik a csirke-, sertés- és bárányműhúst, állat- és környezetbarát módon.
Több mint 170 ezer ember biomarkereit vizsgálták, és a vegetáriánusok előnye minden felnőtt korosztályban, minden súlycsoportban, az alkoholfogyasztástól és a dohányzástól függetlenül is fennállt.
A töréses traumák azok körében kétszer gyakoribbak, akik már tíz évvel ezelőtt kerülték az állati fehérjék fogyasztását, állítja egy friss brit tanulmány.
Miért kell az embernek húst ennie? Kell egyáltalán, vagy kihúzhatja tökön és répán? Az év végi húsdömpingre való tekintettel bemutatjuk a tudomány válaszait.
Beyond, Impossible, Incredible: az elemzők szerint a műhúsgyártók a következő évtizedben megtriplázhatják piaci részesedésüket.
Egyre többen vannak, akik szerint a vegetáriánus táplálkozás nemcsak egy a lehetséges opciók közül, hanem az egyetlen morálisan elfogadható választás. De mit mond erről a kortárs morálfilozófia?
A vegán állattartóknál még nagyobb ez az arány, közülük sokán már csak ilyen tápot vesznek kedvenceiknek. De nagyon nem mindegy, hogy macskád vagy kutyád van, ha vegánnak akarod nevelni.
Egyre népszerűbb a vadhús, azon belül is a mókushús Angliában. Az ökológiai és egészségügyi megfontolások mellett az is szerepet játszik a gasztronómiai felfutásban, hogy az oktalanul betelepített szürke mókus miatt mára egészen lecsökkent az őshonos európai mókusok száma.
Indiában hiába növekedett a jólét, húsfogyasztásban kulturális okokból utolsók a világon. De ez a kivétel: a globális húsfogyasztás növekedését a nagy lélekszámú országokban terjedő jólét pumpálja. A fejlett Nyugat egyelőre csak papíron vega.
Caroline Lucas szerint a klímaváltozás lassítása érdekében vissza kell fogni a húsevést, a kisgazdálkodókat pedig támogatni kell abban, hogy csökkentsék haszonállataik számát. Az iparág szerint a húsadónak a kispénzűek látnák kárát.
Az állattartás jóval kevésbé gyorsítja a klímaváltozást, mint azt a húsfogyasztás ellen ágálók állítják, derítette ki a Kaliforniai Egyetem állattudomány-professzora.
A fejlett országokban, Európában és Észak-Amerikában csökken ugyan a húsfogyasztás, de a világ többi részén, így globálisan is jelentős mértékben nő. Hová vezet mindez, és mi a megoldás?