Pléh Csaba: A kormányzat amputálja a kutatók lábait, akiknek aztán így kellene versenybe szállniuk

„Szabad ország, szabad kutatás” – skandálta a február 12-én, kedden a kora délutáni órákban a budapesti Széchenyi tér északi oldalán összegyűlt tömeg. Az 1825-ben alapított Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 1865-ben átadott székháza előtt nagyjából 1000-1500 ember gyűlt össze, hogy részt vegyenek a 2019. január 24-én alakult Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) által szervezett demonstráción. 

A „Fogjunk össze a tudományért! A Magyar Tudományos Akadémia nemzeti értékünk. Védjük meg közösen!" jelszavakkal délután 1 órára meghirdetett eseménnyel a demonstrálók az MTA két órával később összeülő elnökségének kívánták bizonyítani, hogy a kutatóhálózat dolgozói kiállnak az akadémiai intézmények egysége és a tudomány autonómiája mellett. 

Az MTA székházának történelmi emlékhellyé nyilvánítását hírdető bronztábla és protestáló akadémiai dolgozókFotó: Qubit

Amputált lábú kutatók hatékonytalansága?

Pléh Csaba nyelvész-pszichológus, az MTA korábbi főtitkárhelyettese első mondataiban kijelentette, hogy a magyar kutatókat nem kell működési költségeket is megpályáztató versenyhelyzetre kényszerítenie a Palkovics László által vezetett Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM), mert enélkül is folyamatosan versenyeznek. A kormányzat a kutatásfinanszírozás átalakításával úgy nyúl bele a versenybe, mondta Pléh, hogy amputálja az MTA kutatóhálózatában dolgozók lábait, akiknek így kellene versenybe szállniuk. 

Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézetének korábbi igazgatója szerint az átalakításoknak az a kormányzati indoka, miszerint nem hatékony a kutatói hálózat, konkrétan nem igaz, mert évről évre benyújtják beszámolóikat a kormány és az országgyűlés elé. Eddig miért nem szóltak, ha ezt gondolták róla? – tette fel a kérdést a nyelvész professzor.

Az ADF egyik főszervezője, Szilágyi Adrienn, az MTA posztdoktori történész kutatója elmondta: a kormányzati elképzelések szerint a pályázati rendszerben egymással is versengő tudományágak képviselői ahhoz a tudományos kíváncsiságtól fűtött közösséghez tartoznak, amelyben generációról generációra hagyományozódik a tudás és a kutatói attitűd. Ám ha a különféle természet- és társadalomtudományi műhelyeket kijátszák egymás ellen, és ellehetetlenítik az MTA kutatóhálózatát, megszűnik a tudás átadásának lehetősége. Az ADF ezért hajlandó a nyílt konfliktusra a kormányzati politikával szemben, kiállva a Palkovics-terv ellen. (Ennek lényege, hogy az MTA eddig szabadon elköltött állami forrásainak jó részét a kormány saját hatáskörében, a minisztériumon keresztül osztaná szét, miközben földarabolná az eddig egységes kutatóintézeti hálózatot.)

Petíció az elnöknek

Az MTA elnökségi ülésének 15:00-ra meghirdetett kezdete előtt a székház főbejáratában megjelent Lovász László, az MTA elnöke, akinek a demonstrálók átadták petíciójukat. 

A kutatók és a tudományos dolgozók petíciója egyrészt kiállt a tavaly december 12-i rendkívüli akadémiai közgyűlésen elfogadott, a kutatóintézeti hálózat átalakítására vonatkozó kormányzati terveket 90 százalékos szavazati aránnyal ellenző határozat mellett. Másrészt arra kérte a nemzetközi hírű matematikus elnököt és az MTA elnökségét, hogy a kutatóintézetek egyöntetűen bojkottálják az ITM által kiírt pályázaton történő indulást. 

Az esemény végén a demonstrálók magasba tartott könyvekkel jelezték, hogy a maguk részéről miféle értéknek tartják a tudományos kutatás szabadságát, aztán élőláncot alkotva szorosan körbe állták a székházat.  

Korábban a Qubiten:

Ott van a nyelved hegyén, de nem tudod kimondani? Nem vagy egyedül!

Mindannyiunkkal előfordul, hogy egy-egy teljesen hétköznapi szó kimegy a fejünkből, de már majdnem eszünkbe jut. A jelenség utalhat valami komoly bajra is, de nem kell rögtön aggódni: teljesen normális, hogy már megint tepsiütőnek hívtad a serpenyőt, sőt, ha tornáztatod egy kicsit az agyad, még jót is tehet az, ha egy szó a nyelved hegyén van, mégsem tudod kimondani.

Mit üzennek egymásnak a növények?

A növények olyan fokú kémiai diverzitást állítanak elő, amit talán most még felfogni sem vagyunk képesek. Parádi István, az ELTE TTK Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék egyetemi adjunktusának előadása a márciusi Budapest Science Meetupon.