Mégsem kell félteni a tengerek élővilágát a holland csodagyerek hálójától
Eltúlzott a tengerbiológusok aggodalma, amivel védik a neusztont, vagyis a víz felszínét benépesítő élőlényeket – állítja Boyan Slat, a világtengerek megtisztítására tervezett Ocean Cleanup technológia holland feltalálója. Miközben a neuszton fenyegetettségét Slat szerint semmi nem támasztja alá, arra „számos adat áll rendelkezésre, hogy a tengerekben úszkáló több százezer tonnányi műanyag hulladék károsítja a tengeri élővilágot, beleértve a neusztont is”.
Januárban felmerült, hogy Slat találmánya, amellyel a világóceánokat tervezte megtisztítani, esetleg éppúgy veszélyeztethetik a világtengerek élővilágát, mint maga a műanyag szemét. A víz felszínén lebegő, csőelemekkel határolt szemétszedő hálót egyelőre csak demóverzióban vetették be Hawaii-tól nem messze, de vissza kellett vontatni partra, mert technikai problémák adódtak vele. A hálótól egyébként kifejlesztői azt remélik, hogy az évszázad közepére megtisztítják a világtengereket, de akadnak olyan tengerbiológusok, akik szerint Slat Ocean Cleanupja komoly veszélybe sodorhatja a vízi ökoszisztémát.
De mi az a neuszton?
Rebecca Helm medúzakutató nemrégiben a The Atlantic folyóirat weboldalán vetette fel, hogy a szemétszedő hálót kifejlesztő Slat nem vette figyelembe a levegő és a víz találkozásánál képződő filmszerű réteg, az úgynevezett neuszton gazdag élővilágát. A természetes vizek felületén képződő elektrosztatikus felületi hártyát a mikroszkopikus méretű baktériumoktól és gombáktól a szabad szemmel is látható medúzákig, polipokig, rákocskákig és további állatokig és növényekig több tucatnyi faj népesíti be.
G. Tóth László magyar limnológus és óceanológus január végén a Qubit kérdésére több ponton is alátámasztotta a medúzakutató gondolatmenetét. Sőt, hozzátette, hogy a tengerek élővilágának felborulása akár az édesvizek ökoszisztémájára is hatással lehet. Egyes tengeri területekre ugyanis édesvízi halak járnak ívni, nem beszélve arról, hogy a neuszton tengeri madarak egész tárházának szolgál táplálékául.
Hozzá vannak szokva a veszteségekhez
Slat szerint azonban a neuszton iránti aggodalmak alaptalanok. Mint a The Atlantic cikkére reagáló február 6-i közleményében kifejtette, a rendelkezésre álló adatok alapján szerinte kizárható, hogy szemétszedő technológiájuk veszélybe sodorná a neusztonállományt. Erre szerinte a legfőbb bizonyíték az, hogy miközben a gyorsan szaporodó tengerfelszíni élővilág nagyjából 50 millió négyzetkilométernyi területen terül el az óceánok felszínén, az Ocean Cleanup hálói legfeljebb 500 ezer négyzetkilométernyi területen gyűjtenék a szemetet.
Az Észak-atlanti áramlatot tanulmányozó bécsi óceánkutató, Gerhard Herndl az alábbiakkal nyugtatta meg az ökoszisztémáért aggódó szemétszedő vállalkozást:
„Miután minden egyes partot érő hullámmal ennek vannak kitéve, a legtöbb plankton- és neusztonalkotó faj alkalmazkodott a nagyarányú veszteségekhez. Noha a nyílt vízen kevésbé vannak kitéve ilyen megpróbáltatásoknak, az óceánok közepének felszínét alkotó élővilágot a nagy áramlatok és a hatalmas viharok rendszeresen tizedelik. Ezekhez a hatásokhoz képest elenyésző az a veszteség, amelyet a neusztonnak az Ocean Cleanup technológia rendszere miatt kellene elszenvednie, különös tekintettel az Észak-atlanti áramlat és a szemétgyűjtő technológia által lefedett területek arányaira. A neusztont alkotó élőlények regenerációs képessége messze felülmúlja a rájuk leselkedő veszélyeket”.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
