Felfedeztek egy új teknősfajt, ami máris a kihalás szélén áll

Malacokéra emlékeztető orráról és puha, foltos páncéljáról felismerhető egy újonnan felfedezett teknősfaj, amely Vietnám és a kínai Hajnan szigetcsoport mocsaras vizeiben él. Az új fajt máris a súlyosan veszélyeztetett állatok között tartják számon.

A tudományos közmegegyezés sokáig úgy tartotta, hogy a kínai lágyhéjú teknősök (Pelodiscus sinensis) egy fajba tartoznak, de az elmúlt néhány évtizedben rájöttek, hogy különböző fajokról van szó. Egy nemzetközi kutatócsoport (köztük Farkas Balázs biológus) éppen most különítette el és írta le a ZooKeys folyóiratban a Pelodiscus nembe tartozó ötödik fajt, a Pelodiscus variegatust, amelyet foltos lágyhéjú teknősnek neveztek el. Az új faj nemcsak a haspáncélján található mintázat, hanem DNS-e alapján is megkülönböztethető a többi lágyhéjútól.

Fotó: Thomas Ziegler

Az új teknősfajról szóló tanulmány vezető szerzője, Uwe Fritz professzor, a drezdai Senckenberg Természettörténeti Gyűjtemény munkatársa arra számít, hogy a jövőben további lágyhéjúteknős-fajokat fedeznek fel.

A lágyhéjú teknősök rugalmas héját bőr borítja, nem pedig szarupáncél. Sajátos megkülönböztető jegyük még a megnyúlt orr (proboscis), amelynek a végén ülnek az orrlyukak, így a víz alatt úszkálva a tüdővel lélegző állat úgy haszálhatja azt, mint afféle búvárpipát.

Nemcsak az új faj, hanem a Pelodiscus nem összes tagja a kihalás szélén áll. Vietnámban és Kínában gasztronómiai különlegességnek számít, húsát szívesen tálalják chilis-bambuszrügyes szósszal, de szívesen rágcsálják héjának rágógumira emlékeztető darabkáit is. 

A keresletet kielégítendő Kínában és néhány szomszédos országban teknősfarmokat hoztak létre, de ez csak tovább nehezíti a lágyhéjú teknősök életét. További tenyésztés céljából ugyanis gyakran messziről telepítenek be lágyhéjúakat, és a tájidegen fajok a természetbe kijutva veszélyeztethetik az őshonos lágyhéjúak fennmaradását. Fritz szerint bizonyíték is van arra, hogy legalább egy ilyen idegen faj már megjelent az észak-vietnámi folyókban. Mint mondta, egyelőre nem tudni, hogy a betelepített hüllő szükségképpen kiszorítja-e az őshonost, de a kockázat megvan, gondoljunk csak az európai mókus és a szürkemókus esetére Angliában.

A teknősök világából közelebbi példát is tudunk hozni hasonló jelenségre, az Európa déli felében, így nálunk is őshonos mocsári teknőst a megunt és a természetben szabadon engedett akváriumi vörösfülű ékszerteknősök inváziója veszélyezteti. Az ökológiailag sikeresebb faj példányait ezért 2006 óta tilos behozni az Európai Unió országaiba.

A kutatók remélik, hogy a Pelodiscus variegatus feltűnése arra is alkalmat ad, hogy valamelyest felhívják a figyelmet e különös hüllők veszélyeztettségére.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Orbán Viktor kihúzta a Hadrianus-palotát a világörökségi pályázatból, mire az UNESCO az egész nemzetközi projekttől megvonta a támogatást

Húsz év kutatói és kultúrdiplomáciai munkája veszhet kárba. A múlt héten Bakuban ráadásul vizsgálatot kezdeményeztek a Duna-partot, a budai várnegyedet és az Andrássy utat is magában foglaló budapesti világörökségi helyszíncsoport státuszáról. A világszervezet a Várban, a Városligetben és a Kopaszi-gátnál zajló, a városképet radikálisan alakító építkezések láttán nyomta meg a vészcsengőt.