Magyarországnak egy éven belül el kell döntenie, hogy a téli vagy a nyári időszámítást választja

Az Európai Parlament (EP) kedden megszavazta az évenként kétszer esedékes óraátállítás gyakorlatának eltörlését 2021-től kezdve. Bár közgazdászok, orvosok és energetikusok évek óta figyelmeztetnek a kétféle időszámítás értelmetlenségére, végül a közlekedésügyi szakértők fúrták meg a huszadik században bevezetett szokást.

Strasbourgban végül 410-192 arányban győztek az eltörléspártiak, és a megállapodás szerint az Európai Unió mind a 28 tagállamának (kivéve Nagy-Britanniát, ha addig sikerül kilépnie) el kell döntenie, hogy a nyári vagy a téli időszámítást követi majd 2021-től.

2021-ig még minden órát át kell állítani, kicsit is, nagyot isFotó: Cris Faga/NurPhoto

Bár az irányelv korábbi változata már idén bevezette volna az egységes időszámítást, végül csak 2021-től érvényes a változás, addig marad minden a régiben. Magyarországon idén március 31-én, vasárnap kellett hajnali kettőkor a hármasra tekerni az óramutatót (a digitális készülékek többsége ezt már megteszi magától), majd október 27-én 2:59:59 után újra 2 óra lesz az átállítás értelmében.

A finnek nyarat akarnak, a magyar szakemberek telet

Az óraátállítás eltörléséhez vezető út Finnországban kezdődött: 2017 októberében a finn kormány egy 70 ezer állampolgár által aláírt petíció buzdítására szólította fel az EU-t, hogy szüntesse be a gyakorlatot. Az EP tavaly februárban bocsátotta vitára az ügyet, a nyáron végzett felméréseken pedig több mint négymillióan fejezték ki véleményüket, és 84 százalékuk az évi két óraátállítás eltörlésére szavazott.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke már a közvélemény-kutatásra hivatkozva nyilatkozta, hogy minél előbb be kell szüntetni a korszerűtlen gyakorlatot, ám az uniós közlekedési miniszterek a nemzetközi menetrendek összehangolásának nehézségei miatt megfúrták az elnök javaslatát, miszerint már 2019-től búcsút kellett volna mondani a szezonális átállásnak – így sikerült kiharcolni, hogy csak 2021-től kelljen egy időszámítás mellett dönteni.

Ennek az antikóra-kereskedőnek is rengeteg ideje szabadul fel, ha nem kell évente kétszer egyenként átállítani a mutatókatFotó: PATRICK SEEGER/AFP

Itthon a Publicus Intézet készített kutatást a témában ezer fős mintával, amiből kiderült, hogy a magyarok 78 százaléka törölné el az óraátállítást, és a két időszámítás közül is megvolt az abszolút favorit: a bizonytalanok mellett 62 százalék szavazott „a nyári, amikor este tovább van világos”, és 28 százalék „a téli, amikor reggel hamarabb világosodik” opcióra. A Magyar Alvás Szövetség viszont nem értett egyet az Európa-szerte népszerű választással, közleményük szerint ugyanis a csillagászati szempontokon is alapuló eredeti, téli időszámítás megtartása lenne a helyes lépés élettani és egészségügyi szempontokból.

Miért a közlekedési miniszterek döntik el, mennyi legyen az idő?

Az EP friss, végleges döntésével szemben (amit formálisan az uniós tanácsnak még jóvá kell hagynia) leggyakrabban említett kritika, hogy a tagállamok egyéni időszámítás-választása még nagyobb káoszhoz, és akár szomszédos országok közti több órás eltérésekhez is vezethet, de az uniós közlekedési biztos, Violeta Bulc nyugalomra intett mindenkit. „A tagállamokkal lefolytatott beszélgetések alapján tudom, hogy mindenki tisztában van azzal, hogy együttműködésre lesz szükség. Senki sem akar zavaros időzónákat az EU-n belül” – mondta Bulc a parlamenti vitán.

A tagállamoknak 2020 tavaszáig kell eldönteniük, hogy a nyári vagy a téli időszámítást választják, és addig tájékoztatniuk is kell egymást a döntésükről, majd október végéig tervezetet kell készíteniük arról, hogy hogyan kívánják megoldani a váltás esetleges negatív hatásait. Ez Nagy-Britanniát érdekes helyzetbe sodorja, hiszen ha addig elhúzódik a Brexit átmeneti időszaka, akkor hiába lép ki később, ugyanúgy el kell törölnie a kétféle időszámítást, mint a többi tagállamnak. A brit konzervatívok fel is szólaltak a vitában ez ellen, állításuk szerint a döntés csak újabb jele annak, hogy az EU bele akar avatkozni a nemzetállamok ügyeibe.

Hogy végül miért a közlekedési miniszterek döntöttek arról, hogy 28 országban mikor mennyi legyen az idő, arról valószínűleg az uniós tagállamok közötti általános egyetértés hiánya tehet. A Citylab szerint a közlekedésügyi döntéshozók azért halasztották el két évvel a változást, mert nem bíztak abban, hogy a tagországok ilyen rövid idő alatt eredményesen össze tudnák hangolni az időzónákat, aminek hiánya a légi és vasúti közlekedésben hatalmas káoszhoz vezetett volna. „Semmi értelme sem lenne, ha például Németországban, Magyarországon, Olaszországban és Ausztriában különböző időszámítások lennének érvényben” – mondta a Die Weltnek Norbert Hofer, az osztrák közlekedési miniszter.

A vasúti közlekedésben is káoszt okozhat, ha képtelenek együttműködni az országokFotó: CHRISTOF STACHE/AFP

Szabadidő vs. egészség

A Benjamin Franklin által 1784-ben még csak ironikusan felvázolt nyári időszámítást a 19. század utolsó évtizedében sikerült megideologizálni, majd országosan elsőként a Német Császárságban és az Osztrák-Magyar Monarchiában vezették be 1916-ban. A rendszer Magyarországon egészen 1957-ig működött, akkor megszüntették, majd 1980-ban, az 1973-as nagy olajválság után vezették be újra.

A kétféle időszámítás mögött húzódó alapötlet egyszerű volt: ha tavasszal egy órával későbbre állítjuk az időt, akkor eltolódik a naplemente, és később kell villanyt kapcsolni este. Ez a világháborúk alatt, majd később az 1970-es évekbeli olajválság idején még tényleg jelentős energiamegtakarítással járt, de a világítás ma már olyan energiahatékony, hogy egyesek szerint semmit nem spórolunk az átállással, de még a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. adatai szerint is csak fejenként 450 forintnyi megtakarítást jelent az évi két időváltás.

A nyári és a téli időszámítás mellett is számos érvet felsorakoztattak az elmúlt évtizedekben. A magyarok többsége által is favorizált nyári zónát praktikus okokból is támogatják sokan, a hosszabb nappalok ugyanis azt jelentik, hogy

  • egy órával nő a szabadban eltölthető rekreációs időkeret munka után;
  • világosban nő a sportolási, mozgási kedv;
  • csökken a délutáni szürkület miatti közúti balesetek és az esti betörések száma;
  • a sötét esték hiányával csökken a szezonális depresszió;
  • nő a turizmusból származó bevétel, mert a turisták is több időt tölthetnek (és több pénzt költhetnek) a világosban.

A National Geographic azt is megjegyzi, hogy az óraátállítási diskurzusból gyakran kimarad, hogy ki az egyik legnagyobb haszonélvezője a nyári időszámításnak: természetesen az olajipar. A szabadba való kimozdulásra mutatott megnövekedett hajlandóság ugyanis egyben azt is jelenti, hogy valahogy el kell jutni a bevásárlóközpontba, sportcentrumba, állatkertbe, vagy akárhova, azaz több üzemanyag fogy.

Ezzel együtt az energiamegtakarítás jelentéktelen mértéke mellett is vannak érvek a nyári időszámítás ellen:

  • teljesen összezavarja a menetrendeket (az átállítás alatt van olyan vonat, ami egy órát kénytelen vesztegelni, a késések pedig még gyakoribbak);
  • az órák helyett napszakokhoz igazodó mezőgazdaságban semmi haszna, az állatok fejési idejének változtatása viszont kevesebb tejmennyiséggel járhat;
  • az ember cirkadián ritmusának (vagyis biológiai órájának) felborulásával pedig nemcsak a fáradtság miatti balesetek száma nő, de konkrét egészségügyi hatásai is vannak (pl. alvászavar, emésztési problémák, szívritmuszavar, fejfájás).

Nem maradt más hátra, mint a legfontosabb kérdés:


Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Ola Rosling sztárstatisztikus kiderítette, hogy nem tudunk többet a majmoknál

Budapesten tartott előadást a Tények (Factfulness) című sikerkönyv társszerzője. A könyv és az előadás alapján a világ sokkal jobb hely, mint ahogy általában hisszük: a Nobel-díjas kutatók és a hétköznapi halandók is alapvetően el vannak tájolva a valósággal kapcsolatban. Tizenhárom egyszerű kérdésből a legtöbben alig néhányra tudják a választ.