Magyarországon eszik a legkevesebb zöldséget az EU-ban

Gyümölcsfogyasztásban hátulról a negyedik, zöldségfogyasztásban pedig a legutolsó Magyarország az Európai Unió tagállamai közül – derült ki az Eurostat hétfőn közzétett adataiból. Zöldségevésben ráadásul erősen, 11 százalékponttal maradtunk le az utolsó előtti Románia mögött. (Csehország, Észtország és az Egyesült Királyság az adatok megbízhatatlanságára hivatkozva nem szerepel a grafikonokon.)

Az uniós polgárokat 2017-ben kérdezték arról, milyen gyakran fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt, az alábbi ábrákat pedig aszerint állították össze, hogy a válaszadók hány százaléka eszik naponta gyümölcsöt vagy zöldséget.

Grafika: Eurostat

Magyarországon a népesség 40 százaléka vesz magához naponta gyümölcsöt, ennél kevesebben csak  Litvániában, Bulgáriában és Lettországban vannak a gyümölcsevők. Az uniós átlag 64 százalék, a listát meggyőző fölénnyel vezeti három mediterrán ország. 

Ami a zöldségevést illeti, Magyarországon lesújtó a helyzet, csak a népesség 30 százaléka eszik naponta ilyesmit, az uniós átlag ennek több mint a duplája. 

Grafika: Eurostat

A részletes országadatok szerint a magyar válaszadók 11,7 százaléka naponta legalább kétszer eszik „gyümölcsöt, zöldséget vagy salátát”, 28 százalékuk pedig naponta egyszer (így jön ki a gyümölcsöknél látott 40 százalékos arány). 22,7 százalék heti négy-hat alkalommal, a legnagyobb hányad, 25,5 százalék pedig heti két-háromszor jut ilyen táplálékhoz. 10,3 százalék azoknak az aránya, akik ritkábban esznek zöldséget, gyümölcsöt és salátát, mint hetente, 1,9 százalék pedig azt válaszolta, hogy soha.

Olaszország (Írország és Belgium után) a gyümölcsfogyasztásban első, a zöldségevésben pedig dobogós, nem véletlen, hogy az unión belül az olasz az egyik legkevésbé elhízott nép, legalábbis 2014-es Eurostat-adatok alapján.

Grafika: Eurostat

Az EU statisztikai hivatala a jelek szerint életmód heteket tart, a múlt hét végén arról tettek közzé átfogó statisztikákat, hogy melyik európai államban mennyi szabadidőt szánnak a testmozgásra, Magyarország ebben a tekintetben is a lista végén liheg kifulladva.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A kokain és a hatalmi mámor neurobiológiája

A legdrágább illegális drogként számon tartott stimuláns az agy jutalmazó központjának működését befolyásolva egyszerre több helyen fejti ki hatását. A hatalmi mámor, az extrém motiváció, a hiperaktivitás és a zsigeri eufória együtteséért azonban nagy árat kell fizetni: a drogkereső magatartás beleég az idegsejtek kapcsolataiba.

A várható környezeti katasztrófa miatt megkezdték a Föld kincseinek archiválását

A Föld összes kulturális és ökológiai kincsét 3D-s térképre vinné kutatók egy csoportja – különös tekintettel a kincsek közeljövőben várható pusztulására. A LIDAR-os adatfelvételt azokon a területeken kezdik, amelyek a leginkább ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. Az ötletgazda szerint irtózatos mennyiségű munkáról van szó, amelynek eredményét leghamarabb a gyerekeik unokái élvezhetik majd.