Izrael lehetett volna a negyedik ország, amely szondát juttat a Holdra, de miután elvesztették a szonda feletti irányítást, és az a Holdba csapódott, csak a hetedik lett azok közül, amelyek Hold körüli pályára tudtak állítani egy szondát – ami Morris Kahn, a SpaceIL nonprofit űrcég igazgatója szerint már magában is szép teljesítmény. 

Az izraeli Yehudban lévő központ akkor veszítette el a szonda irányítását, amikor az már 149 méterre megközelítette a Hold felszínét, ekkor hibásodott meg a hajtóműve. A holdjárót fejlesztő SpaceIL további részleteket nem árult el a landolás körüli problémákról.  

Kahn, aki 44 millió dollárt fektetett a projektbe a magánvagyonából a Beresheet (Genezis) névre keresztelt szonda építésébe, azt mondta, hogy a zuhanásig vezető út is igen nagy teljesítménynek tekinthető.

A Beresheet kilövése már magában is forradalmi teljesítmény volt, legalábbis Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök így értékelte a mosógép méretű, hatszáz kilós szonda fellövését, amelyet a floridai Cape Canaveral bázisról Elon Musk hordozórakétája bocsátott pályájára. 

A landolást április 11-re időzítették, a szonda pedig jól meg volt pakolva: eredetileg a Hold mágneses mezejét akarták megmérni vele a mindössze kétnaposra tervezett expedícióban, de a jövőbeli űrutazókra, illetve a bolygón töltött idő tartalmas kitöltésére számítva egy speciális hordozókapszulán egy komplett könyvtárat is magával vitt. 

Hosszú volt az út

Miután az izraeli űrügynökség csak kétmillió dollárral finanszírozta a projektet, a szonda lehetett volna az első olyan űreszköz, amely privát finanszírozásból jutott el a Holdra. A százmillió dolláros fejlesztési költség egy holdjáróhoz képest nem is számít magasnak, talán ez okozta azt is, hogy már a fellövés pillanatától akadtak apróbb technikai problémák. Hibák voltak például a navigációs rendszerben is, de ez a Hold körüli pályára állást még nem akadályozta meg, csak a landolás nem jött össze – illetve technikailag a szonda a Holdon kötött ki, csak épp lezuhant.

Rövid karrierje során a Beresheet 6,5 millió kilométert tett meg, és hat héten keresztül keringett a Föld körül egyre szélesebb elliptikus ívben, míg április negyedikén belépett a Hold gravitációs vonzásterébe. Az utolsó manőverét tizedikén végezte el, mielőtt beleállt volna a  földbe (Holdba). 

Benjamin Netanjahu azt mondta, hogy ez nem az izraeli űrprogram végét jelenti, sőt ez csak a kezdet. A SpaceIL már eddig is több mint egymillió gyerek számára tette vonzóvá az űrkutatást és a tudományos karriert, a sikertelen landolásból pedig az izraeli miniszterelnök szerint inkább tanulni kell, mint feladni a próbálkozást. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: