Kína elhatározta, hogy AI-nagyhatalom lesz, és két év alatt le is hagyta az USA-t
Az idei Világgazdasági Fórumon nemcsak Soros György hívta fel a figyelmet Kínával kapcsolatban arra, hogy milyen veszélyeket rejt magában, ha egy elnyomó rezsim egyúttal technológiai nagyhatalom is. A New York-i Egyetem jövőkutatással is foglalkozó professzora, Amy Webb Davosban kijelentette: mindössze kilenc cég kezében összpontosul a mesterséges intelligencia (AI) jövője, ebből hat amerikai (Alphabet, Amazon, Apple, Facebook, IBM és Microsoft), három pedig kínai (Alibaba, Baidu és Tencent).
A techszlengben csak BAT néven hivatkozott trió szerepe a kínai gazdaságban és technológiában kísértetiesen hasonlít a nagy amerikai hármasra: a Baidu a Google-höz hasonlóan elsősorban internetes keresőszolgáltatásáról ismert, az Alibaba az Amazonra rímelve az e-kereskedelem terén vált híressé, a Tencent által működtetett WeChat és QQ pedig nagyjából olyan szerepet tölt be Kínában, mint nyugaton a Facebook szolgáltatásai, ideértve a Messengert és a WhatsAppot is.
Az állam kihirdeti a Tervet, a piac szélsebesen reagál
De nemcsak az elsődleges asszociációi miatt hasonlít a Baidu, az Alibaba és a Tencent az amerikai megfelelőire. A három kínai cég egyaránt kutatja és fejleszti a mesterséges intelligenciát saját berkein belül, valamint külsős cégek, kezdeményezések AI-projektjeit is támogatja az okosvárosok infrastruktúrájának fejlesztésétől az oktatás technológiai támogatásáig. A Huxiu.com összesítése szerint a triónak együttesen a 190 legnagyobb kínai AI-cég 53 százalékában van részesedése.
Kína 2017-ben jelentette be a Következő Generációs Mesterséges Intelligencia Fejlesztési Tervet, amely az akkor 150 milliárd amerikai dollár értékű kínai AI-ipar jövőjét vetítette elő. A három szakaszból álló ütemterv szerint az országnak első lépésben 2020-ig fel kell vennie a lépést az amerikai AI-fejlesztésekkel, másodjára 2025-ig nagy áttöréseket kell végrehajtania az AI segítségével (a gyógyászat, a gyártás, a városi infrastruktúra, a mezőgazdaság és a nemzetbiztonság területén), 2030-ra pedig nemes egyszerűséggel a mesterséges intelligencia globális vezetőjévé kell válnia Kínának.
A terv értelmében dedikált feladatot is kaptak a cégek. A kínai tudományos és technológiai minisztérium négy techcéget jelölt ki, hogy egymás szakértelmére támaszkodva „nyílt innovációs platformokat” hozzanak létre, és AI-nagyhatalommá varázsolják Kínát: a Baidu az önvezető járművek, az Alibaba az okosvárosok, a Tencent a számítógépes látás, a hangfelismeréssel foglalkozó iFlytek pedig a hangalapú intelligencia területét kapta meg az államtól.
Ahogy az egy szigorúan ellenőrzött társadalomtól elvárható, a terv kihirdetése hamar meg is hozta az eredményét. Míg 2016-ban a világ mesterséges intelligenciával foglalkozó startupjainak csak a 11,3 százalékát finanszírozták kínai cégek, 2018 közepére már a 48 százalékukba áramlott kínai tőke az amerikaiak 38 százalékához képest. 2017 és 2018 között 67 százalékos növekedést látott a kínai AI-ipar, és egy éven belül sikerült azt is elérni, hogy ezen a területen Kína több szabadalmat jegyezzen be és kutatási eredményt publikáljon az Egyesült Államoknál.
Nemcsak kész termékekbe, hanem a technológiai alapokba is érdemes befektetni
Mára ezernél is több, kizárólag a mesterséges intelligencia kutatására és alkalmazására fókuszáló startup és vállalat létezik az országban, és ahogy az a kínai iparban megszokott, egyes városok és tartományok rövid idő alatt kifejezetten AI-nagyhatalommá váltak.
2018 végére úgy alakult, hogy a világ hét legnagyobb (2 milliárd dollár fölöttire értékelt) AI-startupjából már öt kínai volt, és míg a rangsor második és harmadik helyét elfoglaló két amerikai vállalkozás (CrowdStrike, Cylance) a kiberbiztonság területén alkalmazza a mesterséges intelligenciát, addig a kínai cégek a mindennapos technológiákhoz szükséges megoldásokra fókuszálnak. A Cambricon például a Huawei-eszközök AI-chipjeit gyártja, a másik négy startup (Megvii, CloudWalk, YITU és a 4,5 milliárdos értékelésével a lista első helyén szereplő SenseTime) pedig a számítógépes látás területén alkot – ebbe a kategóriába tartozik az arcfelismeréshez, a mozgáskövetéshez és mindenféle szelfiszűrőkhöz szükséges algoritmusok fejlesztése.
A fenti startupokba is befektető Baidu, Alibaba és Tencent hármasa azért tudott úgy elhúzni a versenyben, mert a riválisokkal ellentétben nemcsak a mesterséges intelligencia alkalmazásával foglalkozó vállalkozásokba öl pénzt, hanem az azok hátterét megteremtő technológiába is invesztál.
Az alábbi táblázatban az látható, hogy a nagy kínai techcégek milyen típusú AI-startupokat finanszíroznak. Az alkalmazás fül alatt a különböző területeken (pl. robotika, gyártás, oktatás, közlekedés, egészségügy) használt okosszoftvereket és -hardvereket gyártó; a technológia címszó alatt a számítógépes látásban, a nyelvfelismerésben, a gépi fordításban vagy a térképalkotásban utazó; az alapok címkénél pedig a szenzorokat és chipeket gyártó, algoritmusokat alkotó vagy felhőalapú szolgáltatást kínáló támogatott AI-cégek száma látható.
Ahogy azonban a MIT Technology Review is írja, a rövid távú óriási fejlődés nagyban köszönhető annak, hogy a világ legnépesebb országában valódi adatbőség van, ami kimondottan kedvez a nagy adatbázisokból táplálkozó algoritmusoknak, valamint hogy a nyugati cégekkel ellentétben a kínai AI-ipar szereplői előtt szinte semmilyen akadály nem áll adatvédelmi szempontból.
A világ 8 leglátogatottabb oldala közül 4 kínai
A Statista adatai szerint 2018 végére a több mint 1,4 milliárd lakosú Kínában már 802 millió internetfelhasználó volt, közülük 788 millióan neteznek mobilon keresztül – 2008-ban ugyanezek az adatok 300 és 100 millió környékén voltak. A világ legtöbbet látogatott weboldalait listázó Alexa szerint is jól látható a három kínai cég feltörekvése: a Google keresője, a Youtube és a Facebook után a Baidu.com a negyedik leglátogatottabb weboldal, a Tencent által működtetett Qq.com a hatodik, a két kínai fókuszú Alibaba-webáruház, a Tmall.com és a Taobao.com pedig a 7-8. helyen áll.
És ez csak a globális top 10, ráadásul ebbe nem számítanak bele a mobilalkalmazáson keresztül elérhető szolgáltatások, amelyekből van jó néhány a három cégnek. Bár az amerikai típusú techkultúrához szokott szemnek viszonylag nehezen átlátható a kínai internet, nézzük, mit kínál a BAT a helyi felhasználóknak.
Baidu, Inc.
A Baidu nemcsak a kínai internetes keresések 80 százalékáért felelős, de a Google-párhuzamba illő szolgáltatások (Baidu Maps – térkép, Baidu News – hírek, Baidu Image Search – képkeresés, Baidu Tongji – webanalitika, Baidu Browser – böngésző, Baidu Tuiguang – Adwords- és Adsense-szerű hirdetési platform) és a tematikus keresők mellett élen jár a vírusirtásban, a közösségteremtésben (a Baidu Tiebát egy óriási fórumként kell elképzelni), a zeneletöltésben és a felhőszolgáltatásban is.
Ezek mellett a kínai Wikipédiát is a Baidu üzemelteti, Baike néven, és a kínai Netflixnek nevezett iQiyi platformban is többségi tulajdonrésze van. 2013 óta végez kutatásokat a mély tanulás és az AI egyéb területein, 2017-ben pedig az önvezető járművek fejlesztésével is elkezdett foglalkozni – a teljesen önvezető Apolong buszt tavaly be is mutatták, és már a tömeggyártása is elkezdődött.
Alibaba Group Holding Limited
Az Alibaba az e-kereskedelem koronázott királya: a két nemzetközi piacra szánt oldal, a B2B webáruház Alibaba.com, valamint az elsősorban kínai vállalkozások termékeit Kínán kívüli felhasználóknak áruló Aliexpress.com mellett még nagyobbra nőttek a cégcsoport belföldi oldalai, a kínai eBay-ként is felfogható Taobao (C2C) és a helyi Amazonnak számító Taobao Mall (B2C), de az Alibabának több mint 80 százalékos tulajdonrésze van a Lazada nevű online piactérben is, ami több dél-ázsiai ország (Malajzia, Vietnám, Fülöp-szigetek, Thaiföld, Indonézia) kereskedelmét uralja.
Az Alibabához tartozik a világ legértékesebb startupja is: a 150 milliárd dollárra értékelt Ant Financial kezeli többek közt a világ legnagyobb mobilos és online fizetési platformját, ami már 2013-ban lehagyta a talán itthon is jobban ismert PayPalt. A Youtube és a Netflix keverékeként leírható Youku szintén az Alibaba Grouphoz tartozik, ezt az online videós piacon csak nemrég előzte be a Baidu-féle iQiyi. Emellett van felhőszolgáltatása (Alibaba Cloud), népszerű mobilböngészője (UC Browser), médiaérdekeltsége (South China Morning Post) és filmprodukciós cége (Alibaba Pictures Group) is.
Tencent Holdings Limited
A Tencent három nagyon erős lábon áll: a bevételeinek többségét kitevő online játékok mellett a közösségi média és online hirdetések is nagyjából hasonló arányban hozzák a pénzt. A Tencenté a két legnagyobb üzenetküldő app, a QQ és a WeChat is (összesen 1,8 milliárdnál is több felhasználóval), bár ennél jóval többet tud a két termék: a QQ hírportálként, zene- és játékközpontként, webáruházként és blogszolgáltatóként is működik, a fizetőeszközként is szolgáló közösségi hálózat, a WeChat rejtelmeiről pedig itt írtunk bővebben.
A 2003-ban alapított Tencent Games eleinte csak saját online játékok fejlesztésével foglalkozott, de hamar rátért a népszerű játékok kínaizálására és helyi forgalmazására, majd egész egyszerűen elkezdett tulajdonrészeket felvásárolni nagy játékfejlesztőkben és kiadókban. Mára teljesen övé a Riot Games (League of Legends), 84,3 százalékos tulajdonosa a Supercellnek (Clash of Clans, Clash Royale), 80 százalékos részesedése van a Grinding Gear Games-ben (Path of Exile), többségi tulajdonosa az egyszerű online játékokra szakosodott Miniclipnek, 48 százalékos részvényese az Epic Games-nek (Fortnite, Gears of War, Unreal), közel 25 százalékos tulajdonrésze van az Activision Blizzardben (Call of Duty, World of Warcraft, Overwatch), az Ubisoftban (Assassin's Creed, Far Cry, Tom Clancy's sorozatok) tavaly vásárolt 5 százalékos tulajdonrészt, de a PUBG kínai kiadásáért és annak globális mobilos verziójáért is a Tencent felel.
A Tencent Games ezzel 2018-ra a világ legnagyobb videojátékokkal foglalkozó cégévé vált.
Szinte már mondani sem kell, hogy a Tencent felhőszolgáltatásban (Tencent Weiyun), böngészőben (Tencent Traveler), a videomegosztás vagy a film- és sorozatstreamelés területén (Tencent Video), zenestreamelésben (Tencent Music, JOOX + 7,5 százalékos részesedés a Spotify-ban) és a mikroblogolásban (Tencent Weibo) is felveszi a harcot a riválisokkal, a Tencent Pictures pedig amerikai blockbustereket (Warcraft, Wonder Woman, Venom, a 2019-es Terminator) is finanszíroz. De merészebb húzásai is voltak a cégnek: a Soso.com címen elindított internetes kereső nem igazán vált be, ezért a Tencent inkább 42 százalékban bevásárolta magát a négy nagy kereső egyikébe, a Sogouba; az Alibaba Tmall webáruházával versengő JD.comban pedig 20 százalékos tulajdonrészt vásárolt.
A nulláról építik fel a világ első AI-városát
A Baidu 2017 decemberében írta alá azt a stratégiai egyezményt a kínai kormánnyal, amelynek értelmében egy Pekingtől 100 kilométerre délre, Hopej tartományában fekvő üres területen (egyelőre 100 négyzetkilométeren, de ez később akár 2000-re is nőhet) a semmiből építi majd fel a világ első AI-alapokra helyezett okosvárosát. A Hsziungani Új Körzet (Xiongan New Area) névre keresztelt városban 3-5 millió lakos találhat majd otthonra, és a közlekedés, az oktatás, az egészségügy, a pénzügyek, valamint a környezetvédelem területén is ott vetik majd be a mesterséges intelligenciát, ahol csak tudják.
A tömegközlekedést, az utakat tisztító munkagépeket a Baidu Apolong-technológiájára alapozták, a sikeresen tesztelt repülőteret szeptemberben megnyitják, de a személyzet nélküli bevásárlóközpontokban a mobilos fizetési rendszereket üzemeltető cégekre (Alibaba, Tencent) is számítanak, a város energiaellátását pedig száz százalékban zölden képzelik el, amiről az állami tulajdonú State Grid Corp of China gondoskodik. Összesen 48 techcég nyitott irodát az új körzetben, de a projekt finanszírozásába a kínai kapcsolatait már a Brexit fényében ápoló londoni városvezetés is beszállt.
Igaz, az amerikai-kínai vámháború miatt újévi beszédében is az ország önállósodását szorgalmazó kínai elnök, Hszi Csin-ping épp január közepén járt másodjára az épülő okosvárosban, és nem igazán volt megelégedve a látottakkal. Miközben kínai tudósok és közgazdászok többször megkérdőjelezték már a projekt megvalósíthatóságát és fenntarthatóságát, az AI-város létrehozását kezdeményező elnök az építkezések és fejlesztések sürgetését kérte a kínai cégektől, a projekt nemzetstratégiai jelentőségét hangsúlyozva.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
