Július 24-ére esik idén a globális túlfogyasztás napja. A WWF Magyarország szerint a kormányok, vállalatok és más döntéshozók felelőssége kulcsszerepet játszik abban, hogy ennyire rossz irányba haladunk.
Tudta-e Petőfi Sándor, hogy mi az a klitorisz? Miért alakult ki a 18-19. századi maszturbációs pánik, hogyan viszonyult a kádári szocializmus az önkielégítéshez, és mi a baj a pornóval? Aki válaszol: Csányi Gergely szociológus, A szex politikai gazdaságtana című kötet szerzője.
A piaci működésmód erősen formálja a háztartáson belüli viszonyokat. Az állam pedig, ami csökkenthetné ezeket az egyenlőtlenségeket és tehetne azért is, hogy kevesebben éljenek magányosságban, inkább kivonul, vagy csak bizonyos rétegekre figyel, mondja Gregor Anikó, az ELTE szociológusa.
A fogyasztói társadalmak kiépülésének egyik alapvetése az volt, hogy ha pénzről van szó, az embereknek sosem elég. Brit pszichológusok most azt állítják, hogy ez így korántsem igaz.
A túlélés tervrajza és A növekedés határai című, később könyvként is kiadott jelentések már 1972-ben felhívták a figyelmet a globális népesség és a világgazdaság folyamatos növekedésére, a természeti kincsek kiaknázására épülő gazdaság fenntarthatatlanságára. A kutatók tudományos lapokban estek egymásnak, a politikai és gazdasági vezetők pedig hallani sem akartak a zöld hisztiről.
A világ egyik leggazdagabb embere, François Pinault a párizsi árutőzsde épületében rendezte be kortárs művészeti magánmúzeumát. A Pinault-gyűjtemény első tárlatának apropóján megvizsgáljuk, hogy mire szeretnek költeni a milliárdosok, ha műveltek, és hogy milyen típusú kiadásokkal lehet kiérdemelni a művelt jelzőt.
Miért érezzük sokan, hogy még annál is nagyobb az infláció, mint ahogy a tévében, rádióban mondják, és mi várható 2022-ben? Tardos Gergellyel, Prinz Dániellel és Zsoldos Istvánnal indul a Qubit új, közgazdasági témákkal foglalkozó podcastsorozata, a Dollárpapa.
Lusta vagy üdvözlőlapot írni és postázni? Van, aki megcsinálja helyetted. A Handwrytten köszönőlevél-író robotjai vélhetőleg az Egyesült Államok leglelkesebb levelezőpajtásai: több küldeményt kezelnek, mint egy arizonai postahivatal, mégis alig győzik a munkát.
A közgazdászok között szinte teljes az egyetértés abban, hogy Kornai hatalmas életművében fontos és maradandó mindaz, amit a szocialista gazdasági rendszer működéséről feltárt. A Harvard és a Corvinus Egyetem emeritus professzorára, aki október közepén hunyt el, egykori tanítványa, Mihályi Péter közgazdász, az MTA doktora emlékezik.
Nemcsak az elvakult forradalmárok, de a megkérdőjelezhetetlen erkölcsű művészek is sokszor a gonosz megtestesülésének és az emberiség ellenségének tekintik a tulajdont és pénzt. Mikor és miért sétáltak bele őseink ebbe a csapdába?
A fertőzéstől való félelem miatt a kávézók, az éttermek és az élelmiszerboltok is egyre gyakrabban használják a környezetszennyező csomagolóanyagokat, a házhozszállítás és az éttermekből hazavitt ételek csomagolása pedig még egy lapáttal rátesz az eddig is tetemes hulladékmennyiségre. Magyarországon a műanyagipari szereplők már a nyáron elkaszálták az európai uniós gyakorlatnál szigorúbb törvényjavaslatot, bár a júliusi műanyagtörvény még így is sokkal több, mint a semmi.
Csütörtökön jelent meg az Nvidia új grafikus kártyája. A nyitókészletet másodpercek alatt elkapkodták, a hoppon maradt rajongók őrjöngenek, a nyerészkedők meg több ezer dolláros felárral kínálják a megszerzett kártyákat. De miért ilyen nagy szám az RTX 3080?
Társadalomformáló erőket mozgósít a mesterséges intelligencia térhódítása a munkaerőpiacon. Az előrejelzések szerint a robotkorszakban megszaporodnak majd az alkalmi munkák, tényleg élethosszig tart majd a tanulás, coachszerepbe kerülnek a tanárok, a férfiak nem lesznek többé munkások, a nők pedig titkárnők.
A képzett munkaerő nagyfokú kizsákmányolása Kínában relatíve új fejlemény, a techvállalatok megerősödésével esik egybe. Jack Ma, a leggazdagabb kínai úgy gondolja, ő csak az igazat mondja, amikor napi 12 óra munkát követel az alkalmazottaitól.
A bűnbocsátó búcsúcédulák ellen tiltakozó wittenbergi tételsor indította 500 éve fejlődésnek a piacgazdaságot – állította Max Weber még 1905-ben, de a modern szociológia atyjának több mint százéves alapvetéséről ma is tart a tudományos vita.