A nagy hétfői Facebook-leállás rögtön a cég eddigi legnagyobb botrányát követte. Egy korábbi alkalmazott több ezer belső dokumentumot szivárogtatott ki, amelyek szerint a Facebook tisztában van a demokráciára, a fiatalok mentális egészségére és az általános közbeszédre gyakorolt negatív hatásaival, és bűncselekmények fölött is szemet huny, ha nem az USA-ban történnek.
Egy állami újságban megjelent propagandacikk elektronikus kábítószernek is nevezte a Kínában különösen népszerű mobiljátékokat, és a gyerekek védelmére hivatkozva szigorúbb szabályozást sürget a techiparban. Amerikai szakértők szerint viszont egyszerűen csak nem tetszik a pártnak, hogy nem minden platformon ők irányítják az információ áramlását.
Közhely, hogy az okostelefon mindent tud rólunk, viszont egyre nehezebb és egyre kényelmetlenebb lejönni róla, miközben az adatvédelem irritáló pop-up ablakká degradálódott, amit ki kell kattintani, hogy a kosarunkba pakolhassuk az újabb Ingared asztali lámpát. Kiutat jelenthet az adattudatosság erősítése, a digitális minimalizmus vagy az, ha a techcégek fizetnek a felhasználók adataiért.
Az amerikai elnök rendeletben szólította fel a kormány szerveit, hogy tegyenek meg mindent a túl nagyra nőtt techcégek hataloméhes, a versenyt és az innovációt megsemmisítő gyakorlatai ellen. Ennek megfelelően igazi versenyjogi forradalmárokat nevezett ki fontos pozíciókba. Az Amazon és a Facebook kikéri magának.
Pszichológusok és agykutatók szerint azonban a techcégek, élükön a Facebookal, mindent megtesznek azért, hogy elbagatellizálják a problémát, így a világ talán legnagyobb emberkísérlete zajlik – minden bizonnyal a gyerekek kárára.
A kémkedés és adatvédelmi visszaélés gyanújába keveredett mobilos applikáció kínai tulajdonosa 10 ezer új munkahelyet kíván létrehozni csak az Egyesült Államokban.
India és az USA nemzetbiztonsági kockázatnak tartja Kína első nemzetközileg is népszerű mobilappját, a TikTokot, amit egyre többek szerint csak egy trendi videómegosztónak álcázott adatgyűjtő szolgáltatás. A tizenévesek kedvenc közösségi platformja szándékosan addiktív, és könnyen tömegmanipulációs eszközzé alakítható.
Két ausztrál szatirikus oldal dobta be magát a közösségi média tartalomszabályozásáról szóló vitába. Az egyik cikk az elhunyt, a másik a gyerekmolesztáló Zuckerbergről szól. Mindkét cikk szabadon terjed a Facebookon és a Twitteren.
Néhány nappal az után, hogy a Twitter kiigazította két bejegyzését, az amerikai elnök arra kényszerítené a közösségi oldalakat működtető techcégeket, hogy vállaljanak felelősséget minden felhasználói tartalom után. Ez Trump szándékaival ellentétesen nem nagyobb szólásszabadságot, hanem még komolyabb cenzúrát eredményezhet.
Nyílt levelet írt a Spotify-t, az eMagot és a Booking.comot is magába foglaló EU Tech Alliance, amely attól tart, hogy a túlszabályozás miatt az európai cégek lesznek a közelgő digitális reform nagy vesztesei.
Diktatúrákat kiszolgáló mesterséges intelligenciát, rendőrséget kiszolgáló házi asszisztenst, dróntámadásokat segítő projektet és pár másodperces addiktív videókat is tartogatnak a világ leggonoszabb technológiai vállalatai. Az Amazon vezeti a listát.
A digitalizáció és a gazdaság kapcsolatát kutató Susan Athey szerint a mesterséges intelligenciának fontos szerep juthat a társadalmi problémák megoldásában és a hatékonyabb kormányzati működésben. A 2019-es Neumann János-díjat elnyerő szakembernek arra is van ötlete, hogyan kellene nekiállni a techmonopóliumok szabályozásának.
A képzett munkaerő nagyfokú kizsákmányolása Kínában relatíve új fejlemény, a techvállalatok megerősödésével esik egybe. Jack Ma, a leggazdagabb kínai úgy gondolja, ő csak az igazat mondja, amikor napi 12 óra munkát követel az alkalmazottaitól.
A világ legjobb munkahelyeinek tűnnek a kaliforniai techvállalatok, mégis sok alkalmazottjuk úgy érzi, hogy alulfizetik. Ha 1998 előtt alapított cégről van szó, még inkább – derül ki egy nem reprezentatív felmérésből.
Az Apple vezérigazgatója szerint nem szabadna, hogy részletes, személyes információkkal teli profilok létezzenek emberekről. Büszkén mondta, hogy az Apple mindig ennek megfelelően működött, pedig rengeteget kereshetne, ha eladná az adatokat.