Mik most a kilátások az IT-piacon? Mitől maradnak versenyképesek a Codecool diákjai? A covid utáni leépítések nehéz helyzetet teremtettek a programozóiskoláknak is – megnéztük, hogyan vészeli át mindezt a több mint kilenc éve sikeresen működő Codecool.
A Microsoft az OpenAI legnagyobb befektetője és kizárólagos felhőszolgáltatója, vagyis Altmannek gyakorlatilag még nagyobb hatalma lesz volt cége felett, mint vezérigazgatóként volt.
Az EU dezinformáció elleni küzdelméhez a legtöbb techcég csatlakozott a Google-től a Metán át a TikTokig, egyedül a Twitter lépett ki az egyezségből.
Az Elon Musk közreműködésével alapított OpenAI az elmúlt fél évben két forradalmi technológiával is előállt (DALL-E 2, ChatGPT), a Microsoft pedig épp most tolt bele 10 milliárd dollárt. Bemutatjuk napjaink legizgalmasabb techcégét és vezetőjét, Sam Altmant.
A Meta és a Twitter után az Amazon is tízezres nagyságrendű létszámleépítésbe kezd, miután a járvány alatt annyi embert kezdett alkalmazni, amennyit válságidőszakban úgy tűnik, nem tud megfizetni.
A Meta és a Facebook történetének első nagy leépítése a cég dolgozóinak 13 százalékát érinti. A vezérigazgató vállalta a felelősséget a kialakult helyzetért.
Mióta a ködös metaverzum-építésbe lapátolja a milliárdokat, a korábban Facebook néven ismert Meta zuhanórepülést mutat be: a cég értéke utoljára 2015-ben volt olyan alacsony, mint most, Zuckerberg vagyona pedig egy év alatt a negyedére csökkent. Már a vállalat történetének első leépítési hullámára is felkészültek.
Az öt legnagyobb techcég szárnyalt a járvány alatt, de idén mindegyik hatalmasat bukott a tőzsdén. Ennek okait a bevételek forrásaival is lehet magyarázni, ami sokaknak meglepő lehet: a Facebook bevételeinek 98 százalékát a hirdetések adják, de a Microsoft sem a Windowsból él már.
A tisztességes versenyre fittyet hányó, a milliárdos bírságokat zsebből kifizető amerikai óriáscégek randalíroznak az európai techszférában, de az EU-nak most elege lett: elfogadták a digitális piacokról szóló jogszabályt, amely a felhasználóknak nagyobb szabadságot és kényelmet, a szabályszegő cégeknek még nagyobb büntetéseket ígér.
A nagy hétfői Facebook-leállás rögtön a cég eddigi legnagyobb botrányát követte. Egy korábbi alkalmazott több ezer belső dokumentumot szivárogtatott ki, amelyek szerint a Facebook tisztában van a demokráciára, a fiatalok mentális egészségére és az általános közbeszédre gyakorolt negatív hatásaival, és bűncselekmények fölött is szemet huny, ha nem az USA-ban történnek.
Egy állami újságban megjelent propagandacikk elektronikus kábítószernek is nevezte a Kínában különösen népszerű mobiljátékokat, és a gyerekek védelmére hivatkozva szigorúbb szabályozást sürget a techiparban. Amerikai szakértők szerint viszont egyszerűen csak nem tetszik a pártnak, hogy nem minden platformon ők irányítják az információ áramlását.
Közhely, hogy az okostelefon mindent tud rólunk, viszont egyre nehezebb és egyre kényelmetlenebb lejönni róla, miközben az adatvédelem irritáló pop-up ablakká degradálódott, amit ki kell kattintani, hogy a kosarunkba pakolhassuk az újabb Ingared asztali lámpát. Kiutat jelenthet az adattudatosság erősítése, a digitális minimalizmus vagy az, ha a techcégek fizetnek a felhasználók adataiért.
Az amerikai elnök rendeletben szólította fel a kormány szerveit, hogy tegyenek meg mindent a túl nagyra nőtt techcégek hataloméhes, a versenyt és az innovációt megsemmisítő gyakorlatai ellen. Ennek megfelelően igazi versenyjogi forradalmárokat nevezett ki fontos pozíciókba. Az Amazon és a Facebook kikéri magának.
Pszichológusok és agykutatók szerint azonban a techcégek, élükön a Facebookal, mindent megtesznek azért, hogy elbagatellizálják a problémát, így a világ talán legnagyobb emberkísérlete zajlik – minden bizonnyal a gyerekek kárára.
A kémkedés és adatvédelmi visszaélés gyanújába keveredett mobilos applikáció kínai tulajdonosa 10 ezer új munkahelyet kíván létrehozni csak az Egyesült Államokban.