A robotok elveszik az egyszerűbb munkákat, ettől az emberek stresszesebbek, de elégedettebbek lesznek

Az első ipari forradalmak óta aggasztja az embereket, hogy mi történik, ha a gépek elveszik a munkájukat. A digitális ipari forradalom és a mesterséges intelligencia terjedése újra az érdeklődés középpontjába helyezte ezt a kérdést. 

A standard közgazdasági modellek szerint ha a gépek elvégzik az alacsonyabb hozzáadott értékű munkát az emberek helyett, tovább növekednek a társadalomban a jövedelmi különbségek, ugyanis a munkával rendelkezők és a géptulajdonosok még nagyobb jövedelmet és tőkét tudnak felhalmozni a megnövekedett termelékenység miatt.

Mivel a mesterséges intelligenciát rendkívül sok területen, különböző módokon lehet alkalmazni, nem egyszerű megjósolni, hogy a dolgozók közérzetére milyen hatással lesznek a változások. A robotizációnak ezt a kifejezetten a közérzetre gyakorolt hatását vizsgálta 10 000 emberen végzett felmérésében a Japán Természettudományos és Műszaki Ügynökség (Japan Science and Technology Agency) két társadalmi hatásokkal foglalkozó osztálya (Research Institute of Science and Technology for Society (RISTEX)) 

Jó és rossz is a fejlődés

A kutatás szerint a robotizáció pozitív hatásának tekinthető, hogy minél több a mesterséges intelligenciából származó újítás egy munkahelyen, annál nagyobb a dolgozók munkával való elégedettsége. Negatív hatásként pedig a munka által okozott stressz növekedése volt kimutatható. 

A szakértők ezt azzal magyarázták, hogy a mesterséges intelligencia kiszorítja az embereket az unalmas, ismétlődő feladatok területéről, ezért a humán dolgozó több, csak ember által elvégezhető, összetett problémamegoldást igénylő feladatot kap. Ezek az összetettebb feladatok a stressz növekedését okozzák, ugyanakkor ha a munkások elvégzik a bonyolult feladatot, szignifikánsan elégedettebbek lesznek az eredményeikkel, mint korábban – ez megmagyarázza a fent említett pozitív hatást.

A munkaadóknak figyelniük kell dolgozóik mentális egészségére

A részletekbe menő pszichológiai kutatás jelentőségét az adja, hogy az eredmények ismeretében a munkaadók célzottabban tudnak a munkavállalók jobb közérzetéért intézkedni.

A mesterséges intelligencia bevezetésével tehát növekednek az emberektől elvárt munkával járó kihívások. Az elmélet szerint az alkalmazottak dolgát azzal lehet könnyíteni, ha az általuk elérhető erőforrások is megnövekszenek: ebbe a kategóriába tartozik például, hogy a főnök segítőkész, a munkatársak pedig megbízhatók és együttműködők.

A kutatók megvizsgálták, hogy a fent említett erőforrások hogyan hatnak a dolgozók mentális egészségére, és az t találták, hogy az egyéni szabadság növelése, a határidő nélküli feladatok visszaszorítása, a nem túl hosszú munkaórák, a vezetők és beosztottak közötti kommunikáció mennyisége és a vezetők teljesítménye mind pozitív hatással van a dolgozókra.

A japán intézet következtetése, hogy mivel a mesterséges intelligencia növelése pozitív hatásokkal jár, támogatják azt, de a negatív mellékhatások, a stressz növekedése miatt azt javasolják, hogy a munkáltatók igyekezzenek minél inkább növelni a fent említett erőforrások elérhetőségét, hogy az új technológia előnyös hatásait minél jobban ki tudjuk használni.

A szerző az Oxfordi Egyetem mesterszakos közgazdaságtan-hallgatója. Összes írása a Qubiten itt olvasható.   

Ola Rosling sztárstatisztikus kiderítette, hogy nem tudunk többet a majmoknál

Budapesten tartott előadást a Tények (Factfulness) című sikerkönyv társszerzője. A könyv és az előadás alapján a világ sokkal jobb hely, mint ahogy általában hisszük: a Nobel-díjas kutatók és a hétköznapi halandók is alapvetően el vannak tájolva a valósággal kapcsolatban. Tizenhárom egyszerű kérdésből a legtöbben alig néhányra tudják a választ.