Logikai feladattal bizonyították, hogy a darazsak sokkal okosabbak, mint eddig hittük

A jóságos méhek árnyékában élő darazsak hasznosságára már a tudósok is igyekszenek felhívni az emberek figyelmét, és most a Michigani Egyetem kutatói arra is rámutattak, hogy ezek a rovarok olyan logikai képességgel rendelkeznek, amiket évezredeken át kizárólag emberi tulajdonságnak hittek.

A szóban forgó tranzitív következtetés (transitive inference, TI) azt jelenti, hogy ha valaki tudja, hogy A nagyobb B-nél, B pedig nagyobb C-nél, akkor azt is tudja, hogy következésképp A nagyobb C-nél. Csak az elmúlt évtizedekben bizonyították be, hogy több gerinces állat, például madarak, halak vagy majomfélék is képesek erre a következtetésre, de gerinctelen állatról eddig ilyet nem lehetett tudni.

Miután egy korábbi kutatásban a mézelő méheknél vizsgálták a TI-t, de a kis méretű idegrendszerük miatt náluk nem fedezték fel ezt a képességet, Elizabeth Tibbetts, a Michigani Egyetem evolúcióbiológusa a papírdarazsaknál talált rá a logikai készségre. Bár a papírdarazsaknak sincs sokkal nagyobb idegrendszerük a méhekénél (agyuk egy rizsszem méretével egyezik meg), a társas viselkedésük sokkal összetettebb.

Francia darázs (Polistes gallicus), a papírdarazsak egyik fajtájaFotó: leemage

Egy kísérlet során negyven papírdarázsnak kellett különböző színpárok között hierarchiát felállítania, és a kutatók azt vették észre, hogy a darazsak nemcsak gyorsan és pontosan megtanulták a színpárokat, de a felállított rangsor figyelembe vételével az újabb színpárok összeállításánál sem akadt gondjuk.

„Ez a tanulmány újabb bizonyítékot ad arra, hogy a rovarok miniatűr idegrendszere nem korlátolja a kifinomult műveletek elvégzését. Nem azt mondjuk, hogy a darazsak logikai dedukciót alkalmaztak a feladat megoldásánál, de úgy tűnik, képesek az ismert kapcsolatokból levont következtetéseket ismeretlen kapcsolatokra is átültetni” – mondta Tibbetts egy közleményben.

Vörös papírdarazsak (Polistes canadensis) fészeképítés közbenFotó: Pablo Cersosimo/robertharding

„Az eredményeink azt sugallják, hogy az összetett viselkedésformákra való képességet nemcsak az agy mérete befolyásolja, hanem a társas környezet is, amelyben az ilyen képességek előnyösek lehetnek” – tette hozzá a kutató.

Gavin Broad, a londoni Természettudományi Múzeum rovarállományáért felelős kurátor szerint a kísérletben vizsgált papírdarazsak társadalmában sokkal könnyebb az átjárás dolgozók és királynő között, így e fajok számára a dominanciahierarchia kiemelten fontos, hiszen például egy dolgozó méhből sosem válhat királynő.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A WWF szerint a magyar kormány sutba dobná a környezet védelmét, hogy néhány gazda könnyebben öntözhessen

Az öntözésfejlesztésre készülő gazdáknak nem kell majd környezeti hatásvizsgálatot lefolytatniuk, mivel az engedélyezés szabályai nem vonatkozni majd rájuk. A kormány tervezete egy rendkívül vízigényes ágazat vízhasználatát fokozza, de nem tartalmaz víztakarékosságra ösztönző elemeket, figyelmeztet a természetvédelmi szervezet.

Mátyás Csaba: A biológiai diverzitás nem ruházható fel értelemmel

Az, hogy a diverzitást egyfajta biztosításként értelmezzük változások esetére, nem intencionális, hanem az élő rendszer inherens alaptulajdonsága, mint ahogy a vörös szín önmagában nem képez célt, csak esetleg reakciót vált ki a környezetéből, ami már viszont szelekciós hatású” – mondja a Soproni Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézetének professzora.