Radioaktív darázsfészket ártalmatlanítottak Amerikában
A hatóságok szerint nincs itt semmi látnivaló, pedig a fészek sugárzása a tízszerese volt a határértéknek. A rovarok egy radioaktív hulladéktároló területén vertek tanyát.
darázs
Nemcsak a méhekre, hanem egy sor más fajra is halálos veszedelmet jelent az ázsiai lódarázs
Az invazív ragadozók kiválóan alkalmazkodnak az európai körülményekhez, és jóval több fajt zsákmányolnak, mint korábban hitték. Legkedveltebb prédájuk a háziméh, de a többi beporzóra is veszélyt jelentenek.
Újabb óriásdarázsfaj tette be a lábát Európába
A dolgozók 3,5 centisek lehetnek, a királynő pedig majdnem 5. Egyelőre csak néhány példányt azonosítottak, és azokat is Spanyolországban, a kutatók szerint viszont minél hamarabb meg kell találni a fészkeket.
A darazsak hasonlóan ismerik fel egymást, mint az emberek
A Polistes fuscatus faj tagjainak ráadásul még az arcmemóriája is jó: még akkor is megismerik a másik darazsat, ha csak 45 percet töltöttek együtt egy héttel korábban.
Egyre kisebbek a vadvirágok, ami a beporzók szempontjából végzetes is lehet
A virágok mérete praktikus okokból zsugorodik, kevesebb nektárt termelnek az egyre kevesebb beporzó rovarnak, ám a folyamat egy ördögi kört jelent: a kutatók szerint így még tovább zsugorodhat beporzóállomány.
A harkályok és a darazsak menthetik meg az amerikai erdőket a pusztító kőrisbogártól
A smaragd kőrisbogár csak pár évtizede jutott el Ázsiából Észak-Amerikába, de már így is több száz millió kőrisfa pusztulása írható a számlájára.
Darázsként zümmög a denevér, ha veszélyben érzi magát
Most figyelték meg először, hogy egy emlős Bates-féle mimikrihez folyamodik. A stratégia a jelek szerint beválik, a baglyokat legalábbis összezavarja.
Új darázsfajt fedeztek fel Norvégiában
A fémdarazsak családjába tartozó parazita rovar kinézetre nagyon hasonlít az eddig is ismert Chrysis brevitarsisra. A frissen felfedezett állat a Chrysis parabrevitarsis nevet kapta, és annyira ritka, hogy eddig csak egyetlen példányát azonosították egy norvég gyűjteményben.
A denevérek, a pillangók és a méhek a legnagyobb nyertesei a brit karanténidőszaknak
A denevérészlelések száma 2,5-szeresére nőtt a tavalyi évhez képest, de a mókusok, őzek és sünök is visszavették a területeiket az emberektől, miután lezárták az országot.
Logikai feladattal bizonyították, hogy a darazsak sokkal okosabbak, mint eddig hittük
Sokáig kizárólag az embernek tulajdonították a tranzitív következtetés képességét, de eddig is csak gerinces állatoknál fedezték fel ezt a logikai készséget. Most a darazsakon a sor.
A méh jó, a darázs bezzeg rossz? Elég volt a fullánkos rasszizmusból!
A méhek és a darazsak környezeti haszna egyaránt felbecsülhetetlen, ráadásul mindkét rovar egyre vészesebben pusztul, mégis teljesen ellentétes érzelmeket táplálunk irántuk. Hogy miért?
Fáj-e a homárnak, ha elevenen megfőzik?
Sokan magától értetődőnek gondolják, hogy minden állat érez fájdalmat. De ha a homárt törvénnyel védjük a fájdalomtól, miért nem védjük a darazsat? És mi a helyzet a paradicsommal?