A szupernóvarobbanásoknak tudható be, hogy a korai emberelődök a hátsó lábukra emelkedve jártak tovább a Föld felszínén, legalábbis a Kansasi Egyetem asztrofizikusai szerint, akiknek tanulmánya kedden jelent meg a Journal of Geology szaklapban.

A hipotézis szerint a járás forradalmasítására azért volt szükség, mert 8 millió évvel ezelőttől mintegy 6 millió éven keresztül rendszeresek voltak a Földtől csillagászati léptékben mérve nem túl távoli szupernóvarobbanások. Ezek nagyjából 50-szeresre növelték a kozmikus háttérsugárzást, ami ionizálta a Föld légkörét. Az így kialakuló gyakori villámlások nagyjából 2,6 millió évvel ezelőtt hatalmas erdőtüzeket okoztak Afrikában, arról pedig egyelőre elég nagy az egyetértés tudományos körökben, hogy ez a kontinens lehetett az emberiség bölcsője. 

Hogy miért kell két lábon járni, ha sok az erdőtűz? Az asztrofizikusok szerint azért, mert a szupernovarobbanások miatt alakult ki az afrikai szavanna. Márpedig a szavannában azok a főemlősfajták kerültek evolúciós előnybe, akik ügyesebben jártak két lábon. A magas fűben és bozótosban ugyanis hamarabb meglátták az ellenséget és a táplálékot is. 

Afrika? Ázsia? Görögország?

A két lábra emelkedés képessége az emberelődkutatásban olyannyira perdöntő, hogy az afrikai eredetet megkérdőjelező alternatív elméleteket is a két lábon járás tesztjének vetik alá. Az emberiség bölcsőjét elsőként Charles Darwin helyezte Afrikába, Az ember származása és a nemi kiválasztás című, A fajok eredete után 12 évvel, 1871-ben megjelent kötetében. Noha anatómusok, régészek és hominidakutatók már a kezdet kezdetén is inkább Európában, vagy legfeljebb Ázsiában szerették volna látni a korai embereket, Raymond Dart ausztrál anatómus az afrikai származást kőbe véső perdöntő bizonyítékokra bukkant 1924-ben. 

Az emberiség bölcsőjét az azóta eltelt közel száz év során is megpróbálták többen Afrikából Európába átszervezni. Legutóbb tavalyelőtt érveltek az emberiség balkáni származása mellett, 1944-es, illetve 2012-es csontleletek alapján. A Graecopithecust a ma élő emberéhez hasonló fogazata különbözteti meg a csimpánzoktól, ráadásul 7,1-7,2 millió évvel ezelőtt élhetett a Balkán-félszigeten, vagyis régebben, mint az afrikai származást erősítő csontok eredeti tulajdonosai. 

A balkáni emberős felfedezői azonban maguk is hangsúlyozzák, hogy amíg nem bizonyosodik be, hogy „a görög ős” két lábon járt, addig nem lehet az emberiség bölcsőjét Afrikából Európába áthelyezni.

Kapcsolódó cikkeink a Qubiten:

1,5 millió évvel korábban alakulhatott ki a nyelv, mint hitték: lehet, hogy már a Homo erectus is beszélt

Bodnár Zsolt tudomány 2018. február 20.

Egy amerikai nyelvészprofesszor szerint az 1,8 millió éve feltűnő Homo erectus már hajókat épített és szigetekre utazott, ehhez pedig szüksége volt nyelvi kommunikációra.

A neandervölgyiek voltak az elsők, akik sasokkal vadásztak

Vajna Tamás tudomány 2019. április 29.

Az ókori mítoszoktól a középkori heraldikán át az észak-amerikai indiánok fejdíszeiig az emberiség teljes történetén átívelő saskultuszt a neandervölgyiek alapozták meg – állítják a Gibraltári Nemzeti Múzeum brit régész-antroplógusai.

Újra felizzott a vita az emberré válás egyik hiányzó evolúciós láncszeméről

Vajna Tamás tudomány 2019. január 22.

Az Amerikai Paleoantropológai Társaság folyóirata egy teljes lapszámon keresztül igyekszik bizonyítani, hogy a 2008-ban megtalált Australopithecus sediba köti össze a majomszerű emberelődöket a mai emberrel. A közel egy évtizede zajló vitának ezzel még mindig nincs vége.

Neandervölgyi gének miatt lehet hosszúkásabb egyes európaiak koponyája

Qubit.hu tudomány 2018. december 14.

A neandervölgyi felmenők genetikai öröksége befolyásolhatja az agy formáját – derül ki a Homo sapiens agyi evolúciójára irányuló legújabb összehasonlító genetikai kutatásból.