Szupernóvarobbanások kényszeríthették két lábon járásra az embert

A szupernóvarobbanásoknak tudható be, hogy a korai emberelődök a hátsó lábukra emelkedve jártak tovább a Föld felszínén, legalábbis a Kansasi Egyetem asztrofizikusai szerint, akiknek tanulmánya kedden jelent meg a Journal of Geology szaklapban.

A hipotézis szerint a járás forradalmasítására azért volt szükség, mert 8 millió évvel ezelőttől mintegy 6 millió éven keresztül rendszeresek voltak a Földtől csillagászati léptékben mérve nem túl távoli szupernóvarobbanások. Ezek nagyjából 50-szeresre növelték a kozmikus háttérsugárzást, ami ionizálta a Föld légkörét. Az így kialakuló gyakori villámlások nagyjából 2,6 millió évvel ezelőtt hatalmas erdőtüzeket okoztak Afrikában, arról pedig egyelőre elég nagy az egyetértés tudományos körökben, hogy ez a kontinens lehetett az emberiség bölcsője

Hogy miért kell két lábon járni, ha sok az erdőtűz? Az asztrofizikusok szerint azért, mert a szupernovarobbanások miatt alakult ki az afrikai szavanna. Márpedig a szavannában azok a főemlősfajták kerültek evolúciós előnybe, akik ügyesebben jártak két lábon. A magas fűben és bozótosban ugyanis hamarabb meglátták az ellenséget és a táplálékot is. 

Afrika? Ázsia? Görögország?

A két lábra emelkedés képessége az emberelődkutatásban olyannyira perdöntő, hogy az afrikai eredetet megkérdőjelező alternatív elméleteket is a két lábon járás tesztjének vetik alá. Az emberiség bölcsőjét elsőként Charles Darwin helyezte Afrikába, Az ember származása és a nemi kiválasztás című, A fajok eredete után 12 évvel, 1871-ben megjelent kötetében. Noha anatómusok, régészek és hominidakutatók már a kezdet kezdetén is inkább Európában, vagy legfeljebb Ázsiában szerették volna látni a korai embereket, Raymond Dart ausztrál anatómus az afrikai származást kőbe véső perdöntő bizonyítékokra bukkant 1924-ben. 

Az emberiség bölcsőjét az azóta eltelt közel száz év során is megpróbálták többen Afrikából Európába átszervezni. Legutóbb tavalyelőtt érveltek az emberiség balkáni származása mellett, 1944-es, illetve 2012-es csontleletek alapján. A Graecopithecust a ma élő emberéhez hasonló fogazata különbözteti meg a csimpánzoktól, ráadásul 7,1-7,2 millió évvel ezelőtt élhetett a Balkán-félszigeten, vagyis régebben, mint az afrikai származást erősítő csontok eredeti tulajdonosai. 

A balkáni emberős felfedezői azonban maguk is hangsúlyozzák, hogy amíg nem bizonyosodik be, hogy „a görög ős” két lábon járt, addig nem lehet az emberiség bölcsőjét Afrikából Európába áthelyezni.

Kapcsolódó cikkeink a Qubiten:

Magyarország a legszerényebb kannabiszfogyasztó Európában, elterelésben viszont nagyok vagyunk

Európában a magyar fiatalok szívják a legkevesebb füvet, intravénásan pedig már szinte csak dizájnerdrogokat tolnak. A kokain csúcsra ért Európában, a kábítószer-terjesztő hálózatok innoválnak és „uberizálódnak”, de a vegyipar is odateszi magát: minden héten új dizájnerdrog születik – derül ki a friss európai drogjelentésből.