Neandervölgyi gének miatt lehet hosszúkásabb egyes európaiak koponyája
Neandervölgyi gének játszanak szerepet az európai populációban előforduló, az átlagos hosszúkásabb agykoponyaforma kialakulásában – derül ki a Current Biology folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmányból. Arra semmi sem utal ugyanakkor, hogy a kérdéses gének az agyműködést bármiféle módon befolyásolnák.
A modern ember (Homo sapiens) agyformájának törzsfejlődését és ennek genetikai hátterét kutató Philipp Gunz, a lipcsei Max Planck Intézet evolúciós antropológusa és munkatársai két olyan neandervölgyi (Homo neanderthalensis) gént azonosítottak, amelyek kifejeződése (expressziója) a mai agykoponyák formáját is befolyásolja.
A 4468 európai ember agy- és koponyaformájának, valamint genetikai állományának elemzése során a mozgástervezésért, -koordinálásért és -tanulásért felelős agyterületeknél találták nyomát a neandervölgyi eredetű génexpressziónak, a formai különbség egyébként szabad szemmel nehezen felfedezhető. A kutatók szerint nincs arra utaló jel, hogy a neandervölgyi DNS befolyásolná a modern emberekre jellemző agyműködést.
Év elején Gunz és kollégái már publikálták, hogy kutatásaik szerint a modern ember agyformája 100 ezer évvel ezelőtt kezdett kerekedni, ma ismert kerekdedségét pedig 35 ezerrel évvel ezelőttre érhette el. Hogy miért történt mindez, annak okát még keresik a kutatók.
A tanulmány szerint a most publikált genetikai összehasonlító vizsgálat még csak a kezdet, a folytatásban a több mint százezer ma élő ember genetikai és morfológiai adatait őrző angliai UK Biobank állományát kívánják hasonló módon elemezni.
Kapcsolódó anyagaink a Qubiten: