Már előrendelhető az első otthonokba szánt humanoid robot, a NEO
Az 1X robotját 6,7 millió forintért, vagy havi 167 ezer forintos előfizetés ellenében lehet megvásárolni. Az első NEO-kat jövőre kezdik kiszállítani az Egyesült Államokban.
Az 1X robotját 6,7 millió forintért, vagy havi 167 ezer forintos előfizetés ellenében lehet megvásárolni. Az első NEO-kat jövőre kezdik kiszállítani az Egyesült Államokban.
A jövőt nemcsak megismerni, hanem befolyásolni is akarjuk, amire egykor a vallás kínált megoldást, az iparosodás óta felgyorsult világ változásai azonban egyre több szorongást okoznak. A CEU rendezvényén egy történész, egy pszichológus, egy diák és egy filmrendező járta körül a témát.
A 11 kutató közös nyilatkozata nemcsak a döntéshozókhoz szól, hanem mindenkinek emészthető formában igyekszik megmutatni, miért érdemes minden apró lépést megtenni a Föld megmentéséért.
Videójáték-szoba, étterem, pólónyomtató, főzőtanfolyam, fúrókészlet-kölcsönző és zenestúdió: az igazi 21. századi könyvtár nagyvárosi nappali, műhely és közösségi tér is egyben. Meglátogattuk Helsinki büszkeségét, és mire a tetejére értünk, leesett az állunk.
Atoosa Kasirzadeh mesterséges intelligenciával foglalkozó filozófussal a Sziget Fesztiválon tartott előadása után beszéltünk az európai AI-szabályozásról, a technológia jövőjéről és egzisztenciális kockázatokról.
A texasi Georgetownban 100 házat nyomtat ki az ICON robotja, ami a cég szerint a hagyományos eljárásoknál gyorsabbá, olcsóbbá és hatékonyabbá teszi az építkezést.
A standard modellben a világegyetem gyorsulva tágul a végtelenségig, és fokozatosan egyre hűvösebb és sötétebb lesz. De mi van, ha valami nem stimmel az elfogadott kozmológiai modellel? Kovács András és kutatócsoportja a kozmikus voidok szimulálásával indul a rejtély nyomába.
Hogyan oldjuk meg a klímaválságot? Ifj. Chikán Attilát, az idén 15 éves ALTEO Csoport vezérigazgatóját a megújulókról, a körforgásos gazdaságról és a klímaharc esélyeiről faggattuk.
Mennyire kreatív az MI? Féljünk-e tőle, és lehet-e szabályozni? Pusztán technológia, vagy már tudomány? A Rényi Alfréd kutatóintézet elméleti matematikusa szerdai előadásában nemcsak a mesterséges intelligencia mostani állását mutatta be, hanem a jövőt is igyekezett felvázolni.
Lehetnek-e kötelességeink még nem létező emberek felé? Tehetünk-e rosszat valakivel anélkül, hogy ártanánk neki? Most induló, filozófiai témákkal foglalkozó podcastsorozatunk első epizódjában jövő nemzedékekkel szembeni kötelezettségeinket vizsgáljuk.
Mit gondolnak a magyar egyetemi diákok, a fejlesztők, az újságírók és a marketingszöveg-írók az MI-ről? Miért nem jó kérdés, hogy elveszik-e a gépek a munkánkat? A Corvinus Egyetem Kutatási Hetén izgalmas kutatások előzetes eredményeit mutatták be.
Legközelebbi rokonaink az élelemszerzés reményében a kisgyermekekre jellemző kognitív képességeket is bevetnek, ha számukra természetes helyzetet teremtenek a kutatók.
Hogyan teheti megkülönböztethetetlenné a valóságot a képzelettől, és miként rombolhatja szét a társadalmak működését a mesterséges intelligencia? És hogyan kellene mielőbb felkészíteni magunkat a poszt-AI világra? Tristan Harris, a Google volt tervezésetikai szakértője és Aza Raskin interfésztervező előadása.
Kérdés, hogy az emberiség kész-e elfogadni, hogy egy MI által vezérelt globális modell közvetítésével hozza meg döntéseit – olyan modellével, ami nyitott a párbeszédre, partnerei elé tárja az összes lehetséges megoldást, és megmutatja, hogy az egyes szereplőknek javasolt döntés miként hat másokra.
A klímatudatos mesékben így mézeskalácsház- helyett komposztkunyhóba költözhetne a gonosz boszorka. Vagy épp katasztrófák helyszínén lehetne felhasználni, ahol az ideiglenes szállásokon lehetne enni egy falat falat, amíg megjön az élelmiszersegély.