Harari szerint a globális együttműködés, Žižek szerint a kommunizmus a megoldás, Chomsky pedig egyenesen azt állítja, hogy az amerikai társadalom működésképtelen, mert nem tudja kezelni a vészhelyzetet. Abban mindannyian egyetértenek, hogy a járvány után a világ nem lesz többé olyan, mint eddig volt.
A science fiction mindig élénken reagált a korszellemre: régebben az emberek izgalommal tekintettek a 21. század felé, mostanra viszont eljutottunk odáig, hogy a jövőt ugyanúgy unjuk, mint a jelent. Ha mégis a 22. századra gondolunk, szinte kizárólag disztópiákat tudunk elképzelni, sőt William Gibson szerint eleve egy disztópiában élünk.
A Föld lakosságának egy része kénytelen lesz engedni életszínvonalából, míg mások sohasem ízlelhetik meg azt, ami nekünk itt az elmúlt évtizedekben megadatott. Mindezt olyan környezetben, ahol a technika fejlődése egyre jobb és kényelmesebb jövőt ígér, aminek áráról mélyen hallgatunk.
A földön kívüli intelligencia kutatása évtizedekig csillagászok privilégiuma volt, az utóbbi években azonban egyre nagyobb szerepet kapnak a társadalomtudósok. Galántai Zoltán tudománytörténész-jövőkutatót november közepén választotta tagjai közé a Nemzetközi Űrkutatási Akadémia állandó SETI-bizottsága.
Könnyebb elfogadnunk az új technológiákat, ha szebbé teszik az életünket, de a hasznos változásokra nem mindig vagyunk felkészülve, ahhoz előbb meg kell értenünk őket. Többek között erről beszélgettek a Telekom MOST Fórum résztvevői.
Arra kértük a pályázókat, hogy esszében járják körül a kérdést: milyennek képzelik a következő évszázad emberét. A Qubit versenyének második helyezettje Sándor András, akinek munkája különleges formai megoldásával is felhívja magára a figyelmet.
Arra kértük a pályázókat, hogy esszében járják körül a kérdést: milyennek képzelik a következő évszázad emberét. A Qubit idei esszépályázatát Masszi Bálint írása nyerte, amit változtatás nélkül közlünk.
63 esszé érkezett a 22. századi ember témájában, a zsűrinek nehéz dolga volt, de végül meghozta a döntést. Köszönjük a jobbnál jobb írásokat, és gratulálunk a győzteseknek!
A SpaceX és a Tesla vezére az Alibaba igazgatójával, Jack Mával beszélgetett a jövőről a sanghaji Mesterséges Intelligencia Világkonferencián, ahol az oktatás AI-reformjáról, a jövő munkáiról, a bolygóközi létről és a civilizáció pusztulásáról is szó esett.
Társadalomformáló erőket mozgósít a mesterséges intelligencia térhódítása a munkaerőpiacon. Az előrejelzések szerint a robotkorszakban megszaporodnak majd az alkalmi munkák, tényleg élethosszig tart majd a tanulás, coachszerepbe kerülnek a tanárok, a férfiak nem lesznek többé munkások, a nők pedig titkárnők.
Németországban sikeresen tesztelték a Lilium ötüléses elektromos repülő autóját, és bő 5 év múlva már több városban működtetnék az Uber-szerű szolgáltatást. A zsúfolt repülő autós piacon már most óriási a tolongás.
Nemcsak a beszédnek, hanem a mentális időutazásnak nevezett, kisgyerekkorra kifejlődő kognitív képességnek is köszönheti sikerét a Homo sapiens. A kísérletekkel alátámasztott elmélet Ausztráliában dolgozó atyja, Thomas Suddendorf a múlt héten járt Magyarországon.
Már vannak köztünk olyanok, akik 150 évig fognak élni, állítja a Harvard Egyetem öregedéskutatója. Ami a jövő matuzsálemjeinek oktatását illeti, tévedés, hogy csak készségekre, nem pedig tudásra van szükség, és túl elnagyoltan beszélünk a jövő munkaerőpiacáról is.
Cinikusak már eleget voltunk, ideje kipróbálni valami mást: az együttérző, intelligens és praktikus optimizmust – hirdeti Angus Hervey, a derűlátás pápája, a Future Crunch alapítója.
Egyre közelebb az idő, amikor az embereknek és a robotoknak együtt kell élniük. Vajon elveszik a munkánkat, kiirtanak minket, vagy mi verjük őket láncba? Tóth Csaba, az ELTE Politikatudományi Intézetének oktatója, a Sci-fi politológiája című könyv szerzője mondta el.