A BMW benzinmotorját használó jármű csúcssebessége 160 kilométeres óránként, a repülési magassága 2500 méter, és a közúti üzemmódjából 135 másodperc alatt alakul át repülőgéppé.
A Ford, a General Motors és a Chrysler már a húszas-harmincas években kísérletezni kezdett a repülő és önvezető autókkal, és a második világháború környékén futurisztikus kisfilmekben fantáziáltak a közlekedés jövőjéről. A fantasztikus találmányokról a korabeli magyar sajtó is beszámolt.
A legnagyobb európai autógyártó az önvezető autók fejlesztése után a levegőt is meghódítaná, a Volkswagen kedden jelentette be, hogy a „vertikális mobilitás” megteremtése lesz a következő cél. Bár még sok a kérdés a repülő autók körül, már az Uber és a Hyundai is bemutatta egy-egy repülő villanytaxi terveit.
A japán kormány csak úgy pumpálja a pénzt a repülő autókat fejlesztő cégekbe, és szeretné, ha három éven belül elindulna a járművek értékesítése. Van olyan gyártó, amely már az emberes teszteken is túl van.
A négy óriási propellerrel rendelkező jármű egyelőre közel egy percig lebegett, de 2026-ban már elkezdenék a tömeggyártását, hogy 2030-ra elterjedhessen a sűrűn lakott országban.
Németországban sikeresen tesztelték a Lilium ötüléses elektromos repülő autóját, és bő 5 év múlva már több városban működtetnék az Uber-szerű szolgáltatást. A zsúfolt repülő autós piacon már most óriási a tolongás.
2020-tól kezdik a tervek szerint az először pilóta által vezetett, később önvezető üzemmódban használt repülő autók tesztelését két amerikai nagyvárosban. A technológiát a NASA-val közösen fejlesztik.