Mennyivel van melegebb a szülővárosodban, mint amikor megszülettél? Egy kalkulátor megmondja

Régen minden jobb volt: ezt már egy ideje szívesen mondogatjuk, de ha nem szeretjük a kánikulát, kivételesen még igazunk is van. 

A Climate Impact Lab kutatásai alapján a New York Times tavaly készített egy kalkulátort, amely aktuálisabb mint valaha: megmondja, hogy évente átlagosan hány napot kell, illetve kellett 32 Celsius-fok felett végigszenvednünk. Nem meglepő, hogy egyre többet, de igazán az a sokkoló, amikor megnézzük, mi történik majd nyolcvanéves korunkban. 

Egy egész hónapot szenvedhetünk majd át, de máshol sem jobb a helyzetFotó: New York Times

A kalkulátort itt lehet kipróbálni.

Az egyre hosszabb kánikuláért a kutatók szerint az üvegházhatású gázkibocsátás a felelős, vagyis mi magunk. A gép által jósolt meleg napok pedig még az optimista forgatókönyvet követik, vagyis azzal számolnak, hogy az országok valóban csökkentik a kibocsátásukat. Ha ez nem történik meg, még több 32 fok feletti értékre számíthatunk – de még csökkenő kibocsátás esetén is úgy néz ki, hogy 2065-ben Budapesten nagyjából 25 forró napra számíthatunk (de legalább 15, legfeljebb pedig 35 napos hőhullámokra számíthatunk). 

Milliók halálát okozza évente a kánikula

Miközben a hőmérséklet az egész bolygón emelkedik, nem mindenkit érint egyformán a felmelegedés: a klímaváltozás egyik legnagyobb vesztese a már most is a hőségtől sújtott India lesz, a meleg miatt legveszélyeztetebbek pedig a krónikus betegek (pl. asztmások, allergiások, cukorbetegek). Még rosszabb lesz a helyzet a párás területeken, ott ugyanis még forróbbnak érezzük, ami már amúgy is épp elég meleg. 

Michael Greenstone, a Chicagói Egyetem közgazdászprofesszora szerint a növekvő hőmérséklet  2100-ig évente 9,1 millió ember halálát okozza majd – ennek a globális szórása természetesen nagy lesz. A súlyosabban érintett országokban pedig komoly gazdasági válságra is kell számítani, a kutatók számításai szerint lesz olyan ország, ahol a GDP 20 százalékkal csökken majd a klímaválság miatt. 

Cynthia Rosenzweig, a NASA klímakutatója szerint a felmelegedés épp a legsebezhetőbb rétegeket sújtja a legjobban, de mindannyian megérezzük majd, hiszen az élelmiszer- és ivóvízellátást is érinti. Gavin Schmidt, a NASA Goddard Institute of Space Studies (GISS) vezetője szerint 2018 volt a mérések történetének negyedik legmelegebb éve – de szoros versenyről van szó, az elmúlt öt év ugyanis az eddigi legmelegebbek közé tartozik.