Vajon van-e hatása az iskola szerkezetének és a tanterem berendezésének a tanulmányi eredményekre? Igen, ráadásul elég fontos a környezet a tanulmányi eredmény javításának szempontjából. Az Oxfordi Egyetem professzora, Peter Barrett kutatása szerint legrosszabból a legjobb tanterembe való átkerülés 16 százalékkal növeli az átlagos diák éves fejlődését, és ez összemérhető mértékű azzal a pozitív hatással, amit a jó tanárok alkalmazása okoz.

Amerikai kutatók azt is megállapították, hogy pontosan milyen körülményekre van szükség a hatékony tanuláshoz. A washingtoni és kaliforniai szerzők közös publikációjában, amely a Barrettéhez hasonló eredményekre jut, két központi megfigyelés szerepel. Először is azt találták, hogy az épület szerkezete és a tanterem berendezése hatással van a tanulók eredményére. A túl kevés természetes fény, a kevés oxigén és a nem megfelelő hűtés vagy fűtés rontja a tananyag elsajátításának eredményességét. Ezen felül pedig a tanteremben található dísztárgyak és a falak dekorációja is hozzájárulnak ahhoz, hogy mennyire érzik a diákok magukénak a tantermet, ami szintén befolyásolja az iskolai teljesítményt. 

Az már korábban is ismert volt, hogy a rossz intézményi körülmények, mint például az ablakok hiánya vagy a nem megfelelő hőszabályozás negatívan hat a diákok teljesítményére. Bár a rosszabb szerkezetű iskolákba az Egyesült Államokban átlagosan rosszabb anyagi körülmények között élő, illetve nem fehér bőrű diákok járnak, ezekre a faktorokra korrigálva, azaz ennek figyelembevételével is igaz marad, hogy a hasonló szocioökonómiai és etnikai háttérrel rendelkező diákok közül várhatóan rosszabbul teljesít az, aki kevésbé jól megépített iskolába jár.

Az ideális osztályterem napfényes, de nem meleg, jó levegőjű, de csendes

Az ideális osztályterem sok nagy ablakkal rendelkezik, hogy megfelelő mennyiségű természetes fény jusson a szobába, de mindezt úgy éri el, hogy nem melegszik fel túlságosan a terem. Azt is kimutatták ugyanis, hogy a tanulók, legalábbis a férfiak, azt a tananyagot tudják a dolgozatban a legjobban visszaadni, amit 20 és 23°C közötti hőmérsékletű teremben tanultak, ezen belül is a 22°C az ideális hőmérséklet. A nőknek ennél kicsivel melegebb a megfelelő. Azonban ha arra gondolnánk, hogy mesterséges módon hűtsük le a sok beáramló napfény miatt felmelegedő helyiséget, akkor a zajra kell odafigyelnünk. A légkondicionáló által okozott zaj az utcai forgalommal és az iskola felett elhaladó repülőgépekkel együtt akadályozza az iskolában folyó munkát. Amennyiben hasonló környéken, hasonló anyagi helyzetű diákok által látogatott iskolákat hasonlítunk össze, akkor is azt találjuk, hogy azokban az iskolákban, amelyek forgalmas út mellett vagy légi folyosó alatt helyezkednek el, szignifikánsan rosszabbul teljesítenek a tanulók. Jót tesz továbbá az is, ha az iskola természetközelben van, és a diákok zöld területeket látnak napközben az ablakból.

Sokan hallgathattuk az iskolákban, hogy a tanárok kérik, nyissuk ki az ablakot szünet után. A tudósok szerint ez indokolt, a jobb minőségű levegő bizonyítottan segíti a tanulást. Ez olyannyira fontos tényező, hogy már létezik egy szakma, a fűtés- és légkondicionáló-mérnöki, aminek művelői az ablak nélküli irodák levegőminőségének javításán dolgoznak, úgy, hogy ez minél kisebb zajnövekedéssel járjon. Londoni kutatók 2018 végén kimutatták, hogy a szobában lévő szén-dioxid-szint emelkedése elfárasztja az ott tartózkodókat, akiknek a gondolkodása is lelassul. A University College London (UCL) kutatói azt is főként a teremben lévő szén-dioxid-szint emelkedésének tudják be, ha egy hosszabb tárgyaláson vagy konferencián délutánra elfáradnak a résztvevők.

Összességében a fény és a levegőminőség befolyásolja leginkább a diákok eredményét, ezeknél kisebb a hőmérséklet és annál is kisebb a zaj hatása. A fenti tudományos eredmények ellenére az amerikai iskolák 9 százalékában nem megfelelő a levegő minősége. A problémát súlyosbítja, hogy a rossz levegő összefügg a diákok hátrányos helyzetével, így a rosszabb anyagi helyzetű diákoknak még azokkal a plusz terhekkel is meg kell küzdeniük, amit a kedvezőtlen környezeti hátrányok okoznak.

A tanterem berendezésétől is függ a diákok önbizalma

A tantermek körültekintő berendezésével pozitív hatást lehet elérni a diákok, főleg a kisebbségi csoportokhoz tartozók teljesítményére, állapították meg az amerikai és nagy-britanniai kutatók. Szerintük érdemes elhelyezni a tantermekben olyan tárgyakat, amelyek különböző etnikumú és nemű embereket jelenítenek meg, de nem sztereotip helyzetekben, hanem például tudósként ábrázolva őket. Közgazdászok és pszichológusok körében ismert tény, hogy a kisebbségi csoportok tagjai jobban teljesítenek, ha találkoznak hozzájuk hasonló példaképekkel, és azt gondolják, hogy az adott tudományos terület vagy foglalkozás nekik is való (ilyen eredményekről nők esetében például itt és itt írtunk). A változatos berendezési tárgyakkal elérhető, hogy minden csoport otthon érezze magát az iskolában. Ennek a legegyértelműbb példája, ha a tereket minél könnyebben elérhetik a mozgáskorlátozottak, de az is segít, ha a diákok által készített rajzokat kiteszik, vagy hagyják, hogy a tanterembe járó gyerekek maguk díszíthessék fel saját szekrényüket.

Fontos, hogy a tanterem berendezése megfeleljen a tanár pedagógia céljainak. Egy lehetőség erre, ha a tanteremben különböző zónákat rendeznek be különböző típusú munkákhoz: így lesz csapatban tanuló rész és csendes, egyedül tanuló rész is. Ha elég nagy a tanterem, az előző két területhez hozzátehetnek még egy pihenőzónát is, valamint arra is lehetőséget kell adni a diákoknak, hogy mozoghassanak a feladatok megoldása közben, mert a kisebb gyerekeknek sokszor nehézséget okoz az egy helyben ülés. A zónak elkülönítésére egy L vagy T alakú tanterem a legalkalmasabb. Nem csak a kisebb gyerekeknek hasznos ez: az amerikai Carnegie Mellon egyetem könyvtárát is úgy újították fel, hogy figyeltek rá, hogy különböző funkciókat betöltő zónákat hozzanak létre, amelyeket építészetileg is elkülönítettek.

Fontos még az órán interaktív és hagyományos tábla egyidejű használata, ami azt eredményezi, hogy a tanár a szokásosnál többet mozog a tanteremben tanítás közben. Ez a mozgás szintén jó hatással van a diákok figyelmére és magaviseletére. A pozitív hatások eléréséhez szükséges, hogy a tanárok jól és szívesen használják a tanteremben rejlő lehetőségeket; Barrett azt találta, hogy a legtöbb általa vizsgált helyszínen a tanárok örömmel működtek együtt. Erre alapozva azt állapította meg az oxfordi professzor, hogy a tanterem jó berendezéséből adódó pozitív hatások még erősebbek, ha a tanteremben tanító tanárok is be vannak vonva az építési és felújítási munkálatokba, és az ő egyedi szempontjaikat is figyelembe veszik az építészek.

Az Okos Tanterem (Clever Classroom) brit kutatócsoport szerint  a tantermek minősége magyarázza az egy év alatt elért fejlődés 16 százalékát, azaz ha egy átlagos diákot a legrosszabb tanteremből a legjobba helyezünk, várhatóan 16 százalékkal többet fog fejlődni egy év alatt, mint ha a rossz tanteremben tanult volna. A legnagyobb hatást az váltotta ki, ha a tanterem berendezése megfelelően stimuláló volt, azaz nem volt sem túl összetett, sem túl szimpla és üres. Fontos még az is, hogy megfelelő színek legyenek a teremben: a színvilág ne legyen se túl rikító, se túl egyszínű és unalmas. Barrett arra jutott, hogy az iskola mérete és az iskolában található egyéb szobák nincsenek akkora hatással a diákok teljesítményére, mint saját osztálytermük jellemzői.

Iskolatervezés a múltban és a jövőben

A történelem során már próbálkoztak a nyílt terű iskolák építésével, méghozzá a második világháború előtt, ami újításnak számított a 19. században elterjedt poroszos, csak padokból álló osztályterem után. A 20. század második felére azonban sok ország pénzhiánynal küzdött, így kevesebb jutott szép iskolák létrehozására is - ekkor keletkeztek a mesterséges fényt és hangos légkondicionálót alkalmazó megoldások. Egy kis mértékben felújított 1930-as évekbeli iskola jobb helyszín a tanulásra, mint egy 1960-as, 1970-es években épült, ugyanis ez utóbbi időszakban nagyon sokat spóroltak az iskolák minőségén, állapítják meg a szakcikkek.

Az egy légterű iskolák egyesek szerint károsak lehetnek a tanulók eredményeire, vagy legalábbis nem feltétlenül kedvezőek. Egyetemtervezéssel foglalkozó építészek szerint nincs elég egyértelmű mérőszámunk és konkluzív bizonyítékunk arra, hogy milyen a jó iskola. Szerintük hiányosságok vannak a célkitűzés objektivitásában, és kevés a hosszú időn át folytatott tanulmány. Alapvető probléma, hogy a tanulá hatékonyságát nehéz mérni: sok mutatót figyelembe lehet venni az egyetemi felvételi pontszámoktól kezdve a droghasználat visszaszorulásáig. Egyelőre abban van egyetértés, hogy a nyílt és zárt tereket ötvözni kell, például úgy, ha egy nyílt, közös térből nyílnak elkülönített tantermek.

Okosiskolák: ilyen ma a jó iskola

Manapság, nem meglepő módon, a dánok a vezetők a modern iskolatervezésben. A CEBRA nevű építész cég aktívan részt a fent bemutatott okos iskolákról és okos tantermekről szóló kutatásokban. Dániában már 15 tanulást célzó intézményt építettek fel; ezek közül 11 klasszikus iskolaként működik, a többi pedig látogatóközpont vagy kiállítóterem. Nemcsak Dániában terveznek okosiskolákat, hanem Dubaiban is épp kivitelezés alatt áll egy környezetbarát, fenntartható iskola és egy óvoda is; Oroszországban is benyújtották egy okosiskola terveit, Japánban pedig fából készítettek óvodát, hogy az minél jobban hasonlítson a gyerekek otthoni körülményeihez. Hozzánk közelebb, Szlovéniában pedig létezik olyan “okosóvoda”, ahol sok gyermek álma valósul meg: lépcsők helyett csúszdán is le lehet csúszni egy szintet.

A szerző az Oxfordi Egyetem mesterszakos közgazdaságtan-hallgatója. Összes írása a Qubiten itt olvasható.   

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás

link Forrás

link Forrás