Hogy David Bowie hagyatéka a világűrig ér, annak sok jelét láttuk már: a BBC nemrég minden idők legjobb űrdalának választotta a Space Oddity című számot, ami a SpaceX által az űrbe lőtt Tesla Roadsterben is szól, a másik Bowie-dalról elnevezett Starman bábu nagy örömére. De ami most még ennél is fontosabb: a 2016-ban elhunyt popsztár filmrendezőnek állt fia, Duncan Jones első mozifilmje is az űrben játszódik.

Pontosabban a Holdon, ahogy ezt a 2009-es film nem túl SEO-barát (vagyis internetes keresésre optimalizált) címe is jelzi. Az azóta Oscar-díjas Sam Rockwell egyedül viszi a hátán a sztorit, mint a Lunar Industries alkalmazottja, aki azért küzd magányosan a Hold túlsó oldalán, hogy minél többet termeljen ki a hélium-3 nevű, nem radioaktív izotópból, amelyből a Földön tiszta fúziós energiát lehet létrehozni, így megmentve a közeljövőben játszódó történet szerint egykor komoly energiahiánnyal küszködő bolygót.

Ha viszont a hélium-3 tényleg ekkora csodaszer, akkor miért nem erre koncentrálunk már ma is? Akik válaszolnak: Cseh Gábor és Szabolics Tamás, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának munkatársai.

A Qubit filmakadémia korábbi részei: