Reagált a KSH a magyar szakszervezetek adatkozmetikázásról szóló vádjaira

Június végén arról írtunk, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSzSz) és a Policy Agenda társadalomkutató intézet számításai szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatsoraiból hiányzik mintegy 750 ezer magyar munkavállaló. Miközben a KSH 4,5 millió munkavállalóról tud, az adóhivatalhoz csak 3,76 millió adóbejelentés érkezik. Ebből is csak 2,89 millió szerződés fed teljes munkaidős foglalkoztatást. Az MSzSz álláspontja szerint az adatfeldolgozás efféle hiányosságai ellehetetlenítik az érdekképviseletet. 

Kordás László, az MSzSz elnöke arra panaszkodott, hogy a hivatallal az utóbbi két-három évben szinte közelharcot kell vívni a létminimumra vonatkozó és a kollektív tárgyalásokhoz szükséges adatsorokért, pedig azok szükségesek lennének a bértárgyalásokhoz. Emiatt az MSzSz a Policy Agendával közösen saját statisztikát készített, amelyhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) a magyarországi foglalkoztatók (cégek, nonprofit szervezetek, költségvetési intézmények) által lejelentett idei februári adóbevallásait használták. Saját adatsoraik alapján azt állították, hogy nemcsak a foglalkoztatottak számában, hanem azok bérében is jelentős anomáliák tapasztalhatók a KSH hivatalos közléseihez képest. 

Miközben a KSH adatai és a magyar kormány közlései alapján a magyarok bruttó átlagkeresete elérte a 345 900 forintot, az MSzSz közlései szerint:

  • Minden munkavállalót, vagyis az ötnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégeknél dolgozókat is beleszámolva a teljes munkaidőben alkalmazottak bruttó átlagkeresete 331 197 forint.
  • Minden munkajövedelemet, vagyis a teljes és részmunkaidő után járó munkabért is beleszámolva csak 298 229 forint. Bruttóban.
  • Az átlagos magyar jövedelmi helyzetet az átlagbérnél jobban tükröző mediánjövedelem Magyarországon a teljes munkaidőben dolgozók esetében az átlagbérnek csak a 78 százaléka, vagyis 258 333 forint. ( Minél nagyobb az olló a két adat között, annál igazságtalanabb egy országban a bérstruktúra.)
  • A mediánbér az összes munkajövedelem figyelembe vétele mellett már csak 77 százaléka az ugyancsak minden jövedelmet figyelembe vevő átlagbérnek. 
  • Vagyis minden magyar munkavállaló minden bérből származó jövedelmét figyelembe véve egy átlagos aktív magyar mediánbére bruttó 229 636 forint havonta. 

A KSH-t is megkerestük, és ők reagáltak

Kérdéseinkkel június 26-án, közvetlenül az MSzSz sajtótájékoztatója után a KSH-t is megkerestük, és ígértük, hogy a válaszaikat közöljük, amint megkapjuk azokat. Megkaptuk, és a kérdésekkel együtt változatlan formában közöljük is. Íme: 

Qubit: Mint arról a Magyar Szakszervezeti Szövetség mai sajtótájékoztatóján a sajtó munkatársait tájékoztatta, nem tudnak hozzájutni azokhoz a foglalkoztatási és bérminimumra vonatkozó központi statisztikai adatokhoz, amelyek a bértárgyalásokhoz szükségesek lennének, mert a hivatal – egy belső szabályzatmódosításra hivatkozva – csak novemberben bocsátja rendelkezésre az adatokat. Mikor történt ez a szabályzatmódosítás, és mi indokolta?

KSH: A KSH minden adata, melynek feldolgozása lezárult, hozzáférhető. Nincs olyan belső szabályzat, amely korlátozná az adatokhoz való hozzáférést, kivéve az egyedi adatokat, amelyek – adatvédelmi okok miatt – nem hozzáférhetők. Így a foglalkoztatási és béradatok is havonta folyamatosan, illetve éves összesítésben is rendelkezésre állnak.

A novemberi hozzáférés említése az életszínvonal-adatokra utalhat. A Háztartási Költségvetési és Életkörülmények adatfelvétel feldolgozásának módszertana változott, előzetes adatokat már nem állítunk elő, a végleges adatok pedig a korábbi évek gyakorlatának megfelelően november végén, december elején állnak a felhasználók rendelkezésére.

Az MSzSz a Policy Agendával közösen a NAV-tól igényelt idén februári adatokra alapozva saját havi statisztikát készített, ami alapján a nagyjából 750 ezerrel kevesebb foglalkoztatott van Magyarországon, mint amire a központi statisztikákból következtetni lehet. 4,5 millió helyett csak 3,76 millió darab adóbevallás érkezett a NAV-hoz a jelzett hónapban. Van-e a KSH-nak valamilyen magyarázata erre az anomáliára?

Általánosan elmondható, hogy a különböző adatforrásokból származó adatok összevetésekor ismerni kell az adatforrások jellemzőit és a számbavétel módszertanát is. A KSH által közzétett foglalkoztatási adatok mérésére az ILO (az ENSZ munkaügyi szervezete) által kidolgozott és az Európai Unió által harmonizált, a tagországokban kötelezően alkalmazott módszertan szerint végrehajtott Munkaerő-felmérés (MEF) szolgál. Az adatgyűjtés a magyarországi magánháztartásokban élő 15-74 éves foglalkoztatottakat veszi számba. 

A nemzetközi előírás szerint kötelezően alkalmazandó definíció értelmében 

foglalkoztatottnak számít az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkával, munkahellyel, ahonnan csak átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. 

A NAV-nak beküldött havi bevallások a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adókra, járulékokra vonatkoznak, ezért nem alkalmasak az ILO/EU statisztikai definíció szerinti foglalkoztatás számbavételére, ez nem is céljuk. 

A NAV-bevallásokon alapuló adatok többek között nem tartalmazzák a KATA hatálya alá tartozó vállalkozókat, illetve az egyéni vállalkozók, őstermelők egy jelentős részét, továbbá azokat a külföldi telephelyen dolgozókat, akiket a nemzetközi módszertan szerint Magyarországon kell foglalkoztatottnak tekinteni. (A munkaerő-felmérésben azokat a külföldön dolgozó személyeket kell foglalkoztatottnak tekinteni, akik vagy napi rendszerességgel ingáznak külföldre, vagy huzamosabb ideig külföldön dolgoznak, azonban időnként hazajárnak, és jövedelmükkel az adatot szolgáltató háztartás megélhetéséhez hozzájárulnak.) A KSH adatgyűjtése önbevalláson alapul, így az adminisztratív forrásokból elérhető adatokhoz képest különbséget okoz a fekete vagy szürke foglalkoztatás is, amely a NAV adatállományaiban értelemszerűen nem szerepel.

Az MSzSz és a Policy Agenda álláspontja szerint a magyar foglalkoztatottak bérjövedelmi helyzetéről valóságosabb képet adna, ha a központi statisztikák nem az átlagbért, hanem a mediánbért kalkulálnák. A hivatalos adatsorokban azonban továbbra is csak az átlagbérek szerepelnek. Mikor teszik nyilvánossá a mediánbéreket?

A kereseti viszonyokat több mutatóval, többek között medián és átlag alapján is lehet jellemezni, ugyanakkor ez két különböző statisztikai mérőszám, bár mindkettő a statisztikai középértékek közé tartozik. A mediánérték és az átlag szembeállítása statisztikailag nem helyes, egyik mutató sem helyettesíthető a másikkal, mást mutatnak, egymás információtartalmát kiegészítik. 

A KSH által 2018-ig használt keresetstatisztikai célú adatgyűjtés létszámra és keresettömegre vonatkozott, így a medián számítását nem teszi lehetővé.

A KSH kiemelten fontosnak tartja, hogy a kereseti adatok kapcsán további információval szolgáljon a felhasználók számára. Éppen ezért a szakstatisztika relevanciájának bővítése érdekében döntött arról, hogy új adatforrásokra alapozza a keresetstatisztikai adatközléseit. A KSH 2019-től a havi létszám és keresetinformációkat a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átvett ún. járulékbevallásból, a költségvetési szervezetek vonatkozásában pedig a Magyar Államkincstártól átvett adatokból állítja elő. 

Minden adatforrás esetében részletes módszertani vizsgálatot végez a hivatal, melynek eredményeként megállapítja, hogy az adatállomány milyen módon illeszthető be a hivatalos statisztikai rendszerbe. Az újonnan használt adatforrás teljes értékű kihasználása előtt további módszertani fejlesztésekre, validálási munkálatokra van szükség. A KSH ezért tovább dolgozik a statisztikai felhasználhatóság szempontjából (és nem adójogi értelemben!) editálásra szoruló bevallások kezelésének jobb minőségű megvalósításán. Mindezek következtében a részletes, teljes nemzetgazdaságra vonatkozó információk, illetve a mediánkereseti adatok hivatalos statisztikai adatként történő publikálása későbbi időpontban, a módszertani fejlesztések lezárultát követően válik lehetővé.

Az újonnan használt adatforrás már jelenleg is információtöbblettel bír a keresetekkel kapcsolatban, ami a releváns és széles körű felhasználói igények magasabb fokú kielégítését teszi lehetővé azáltal, hogy olyan információk válnak elérhetővé, melyek nem voltak részei a KSH korábbi adatgyűjtésének. 2019-től elérhetőek információk a teljes munkaidős átlagkeresetek nemek, illetve korcsoportok, negyedévente pedig a foglalkozási főcsoportok szerinti alakulásáról. Emellett a korábbi évek gyakorlatát folytatva a hivatal honlapján a gyorstájékoztató megjelenésével egyidőben, annak adattartalmánál jóval részletesebb adatok ismerhetőek meg táblázatos formában és a tájékoztatási adatbázisban. 

Mindez lehetővé teszi, hogy az adatgyűjtés vonatkozási körébe tartozó csoportok (állománycsoportok), fizikai-szellemi foglalkozásúak, adott ágazatban, szakágazatban dolgozók, adott szektorban, adott megyében székhellyel rendelkező munkáltatóknál dolgozó részsokaságok átlagkereseti viszonyairól képet kaphassanak a felhasználók. A publikált adatkörök vonatkozásában ezen felül természetesen egyedi kérésre összeállított adatszolgáltatás esetén is készséggel áll a hivatal a felhasználók rendelkezésére. A fentieken túlmenően a jelenleg is zajló fejlesztések a jövőben folyamatosan bővülő részletezettségű adatok publikálását teszik lehetővé. 

Utóbbi bérekre vonatkozóan a szakértők szerint a KSH-nak lejelentési kötelezettsége van az Eurostat irányába, de csak ötévente, ami nyilvánvalóan nem teszi lehetővé az évente tárgyalandó kollektív szerződésekhez való felhasználhatóságot. Magyarországon miért nem hozzáférhetőek ugyanezek az adatok évente?

Magyarország a hatályos jogszabályok alapján négyévente kötelezett a bérek szerkezetéről adatokat szolgáltatni az Eurostat részére (Structure of Earnings Survey). A következő adatszolgáltatás 2018-ra vonatkozik. Ennek az adatszolgáltatásnak a forrása a 1405-ös OSAP számú Adatszolgáltatás az egyéni bérekről és keresetekről című adatfelvétel, amely minden évre vonatkozóan végrehajtásra került az elmúlt időszakban. Az adatgyűjtés végrehajtásért felelős szervezet 2018-ig a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat volt. Az adatgyűjtésből elérhető adatok megtalálhatók az NFSZ honlapján. 2019 vonatkozási évtől az adatgyűjtést a KSH fogja évente végrehajtani és közzétenni a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően október vonatkozási hónapról.  

A KSH számításai szerint hogyan aránylanak Magyarországon a mediánbérek az átlagjövedelmekhez képest?

A keresetek mediánértékének közzétételére később kerül sor a keresetstatisztikában 2019-től használt új adatforrásból a fentiekben leírtak alapján. A KSH mintavételes lakossági adatgyűjtés keretében évente egy alkalommal vizsgálja a magyarországi magánháztartások jövedelmi helyzetét, amely adatgyűjtés a háztartások egészére és az általuk elérhető jövedelemforrások teljes körére kiterjed. A felvétel eredményei a KSH honlapján elérhetőek, továbbá egyedi kérésre összeállított adatszolgáltatásra is lehetőség van a felmérésből. 

A KSH adatai alapján a foglalkoztatottak hány százalékát nem védik Magyarországon munkajogi törvények, vagyis hányan dolgoznak a fekete vagy a szürke foglalkoztatásban?

A KSH nem rendelkezik adatokkal erre vonatkozóan. 

Kapcsolódó cikk a Qubiten: