Tény, hogy a magyar gazdaság növekedéséhez szükség van külföldi munkavállalókra, de az elemzést jelentősen megnehezíti, hogy a rájuk vonatkozó adatokat a magyar állam átláthatatlanná teszi. Hárs Ágnessel a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezető kutatójával beszélgettünk.
Az a fiatal, aki az iskola elvégzése után rögtön munkanélkülivé válik, még 10-15 év múlva is nyögheti ennek hátrányait. Az Ifjúsági Garancia Program elvben segít a helyzeten, de a hazai megvalósítás nem sikerült a legfényesebben – derül ki egy friss tanulmányból.
Az ukrán menekültek integrálása a lengyel gazdaságba akár 3,5 százalékos GDP-növekedést is jelenthet az országnak, miközben Magyarország nem igazán ösztönzi az ukránokat arra, hogy itt vállalkozzanak.
Valóban a háború tehet a kibontakozó megélhetési válságról? Mennyire vált a hazai infláció önmagát gerjesztővé? Milyen hatással van a rezsiharc az államháztartásra? Győrffy Dórával és Prinz Dániellel folytatódik a Qubit közgazdasági témákkal foglalkozó podcastsorozata, a Dollárpapa.
A következő évtizedekben a világ munkavállalóinak a felét át kellene képezni, de az előrejelzések szerint a többiek is folyamatos továbbképzésre szorulnak majd. A munkaerő-toborzás egyre több helyen automatizált, és az algoritmust sajnos nem nyűgözi le a személyes varázsunk. Hogyan készüljön a jövőre, aki nem akar munkanélkülivé válni?
Facebookozásban ugyan a magyarok a legjobbak az EU-ban, de a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét tekintve az utolsók között vagyunk. Az elmúlt néhány évben inkább visszafejlődtek a digitális kompetenciák, az oktatás pedig az ötven évvel ezelőtti valóságra készít fel. A munkaerőpiac digitális átalakulását fénysebességre gyorsította a világjárvány, így még sürgetőbbé vált a beavatkozás.
Az amúgy is egyenlőtlenségekkel küzdő magyar társadalomban a válság tovább nehezítette a leszakadók helyzetét a munkaerőpiacon, már a járvány első hullámában is – derült ki a csütörtökön bemutatott Munkaerőpiaci Tükörből. Akinek nincs munkája, annak romlik az egészségi állapota, aki viszont dolgozik, és jól keres, az egészségesebb, és kisebb valószínűséggel hal meg.
A rengeteg állami ráfordítás miatt talán nem túlzás azt várni, hogy Magyarországon a sport a foglalkoztatásban is kiemelt területté váljon, az Eurostat országokra bontott adatokból azonban nem ez derül ki.
A vállalat közvetlenül vagy közvetve közel 170 ezer munkahely mögött áll Európa-szerte, és évente több milliárd dollárral járul hozzá az európai GDP-hez. Úgy tűnik, ez az egyik fő oka annak, hogy az amerikai Trumppal ellentétben az európai államfők, köztük Merkel, Macron és Orbán sem szeretnének rosszban lenni a kínai óriáscéggel.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség júniusban azzal vádolta a KSH-t, hogy kozmetikázza a foglalkoztatottak számára vonatkozó adatokat, és ellehetetleníti, hogy a kollektív tárgyalások hatékonyan védjék a magyar munkavállalók érdekeit. A KSH szerint az adatszolgáltatási gyakorlat megfelel a nemzetközi irányelveknek.
A brit gazdasági lap szerint Közép-Kelet-Európának fel kell zárkóztatnia a béreket, és fejlesztenie kell az oktatást, hogy úrrá legyen a munkaerőhiányon.