A kínai gyerekek űrhajósok, a britek és az amerikaiak vloggerek szeretnének lenni
Ha vannak is olyanok, akik tagadják, hogy két nap híján 50 éve Neil Armstrong és Buzz Aldrin valóban a Holdra lépett, azt még a legkomolyabb szkeptikusok sem vitathatják, hogy az 1960-as években csúcsra ért űrmánia következtében egyre több gyereket, fiatalt kezdtek el érdekelni a tudományos pályák.
Persze ez nem azt jelenti, hogy mindenkiből, akit megérintettek a Holdra szállás képsorai, asztrofizikus vagy repülőmérnök lett, de a „Mi leszel, ha nagy leszel?” megkerülhetetlen kérdésre adott válaszok közé villámgyorsan odaférkőzött az űrhajós is a tűzoltó, a katona vagy a vadakat terelő juhász mellé.
Most a Lego (amely nemrég adta ki az Apollo–11 holdkompszettet) a Harris Poll közvélemény-kutató céggel közösen mérte fel három országban, hogy a 8 és 12 év közötti gyerekek milyen hivatást választanának maguknak legszívesebben. A közel 4000 fős minta alapján Kínában a gyerekek többsége még mindig odáig van a világűrért, és alig érdekli őket az internetes szereplés, addig az angolszász országokban ez pont fordítva van: legnagyobb százalékuk a Youtube-on akar híressé válni, nem egy űrhajó fedélzetén.
Az Ars Technica szerint az országok közti nagy különbség hátterében az állhat, hogy a nyugati világ már hozzászokott az űrben elért sikerekhez, míg Kínában csak mostanában tapasztalják meg azokat, ráadásul az űrkutatás fontosságára való nevelés az állami prioritások között is előkelő helyen szerepel.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: