A Google megelégelte a klímaváltozásról szóló álhírek terjesztését, ezért a továbbiakban nem fizet azoknak, akik a cég felületein osztanak meg ilyen tartalmakat. A cég ezzel a lépéssel arról próbálja meggyőzni a futóbolond influenszereket, hogy máshol influáljanak.
Hatályba lépett az új uniós irányelv szerint átalakított szerzői jogi törvény, aminek legvitatottabb pontjai linkadó és cenzúragép néven híresültek el. Az elvileg a sajtótermékek és a zeneipar védelmére alkotott jogszabályok ellenzőik szerint a szólásszabadságot és a szabad információáramlást veszélyeztetik, miközben a kiadóknak sem hajtanak hasznot.
A clippinggel 5-60 másodperces részleteket vághatunk ki hosszabb videókból, így könnyebb lesz kiemelni és megosztani a hosszú videók fontosabb részleteit. Az új szolgáltatással a felhasználók és a tartalomgyártók is jól járnak.
A szolgáltatások hibáit a DownDetector mellett a Google státuszfigyelője is megerősítette.
Félrevezetőnek találták az OANN videóját, így egy hétre felfüggesztik őket. A kérdéses videót törölték, és a tiltás ideje alatt a meglévőkkel sem kereshetnek pénzt.
A közösségimédia-óriások összehangolt akcióval próbálják megelőzni a koronavírus-vakcináról szóló rémhírek terjesztését. A több platformot is átfogó tényellenőrző kampány januárban indulhat.
Újabb támadások elé nézhet a Youtube: hiába korlátozták idén a gyerekeknek szánt videók alatt látható hirdetéseket, egy friss kutatás szerint a whisky-reklámokat, a politikai kampányt és az erőszakos tartalmakat sem tudják elkerülni a 8 év alattiak a platformon.
Pakisztánban az elmúlt egy évben több mint 440 ezerszer töltötték le a Tindert, közel 300 ezerszer az LMBT közösség társkeresőjének számító Grindr-t. A hatóságok szerint a társkereső alkalmazások erkölcstelen tartalmat terjesztenek.
Akármivel próbálkozott a NASA volt mérnöke, a kertjében garázdálkodó mókusok folyton kilopták a madáretetőiből az eleséget. Bosszút esküdött, és szinte leküzdhetetlen akadálypályát épített nekik, az eredményt pedig videóra vette.
Hogyan vizsgáznak a globális járvány idején a kriptopénzek és a hakniszektor? Mit érzünk az internet iránt most, hogy azért omlik össze minden, mert kedvenc sorozatunkat nézzük? Vagy nem is omlik össze minden? Drótos/fótos trendriport a tech világából.
Az EU szerint az streaming platformoknak vissza kell térniük a kisebb felbontáshoz, mivel az európai belföldi szélessávú hálózatokat túlterheli, ahogy az önként vállalt vagy kényszerű karantén idején az emberek folyamatosan az interneten lógnak.
Hatszáz influencer és vlogger mozgósította a rajongóit a bolygó érdekében. A #TeamTrees projektben azt ígérték, hogy minden felajánlott dollárért elültetnek egy fát. Húszmillió jött össze, az összeget közvetlenül egy amerikai környezetvédelmi alapítványnak utalták.
Töretlenül halad a kipukkadás felé az influenszerlufi, de a közösségi média sztárjai addig is készülhetnek a kemény bírságokra, ha még az 5 oldalasra egyszerűsített szabályzatot sem hajlandók betartani, megtévesztve ezzel követőiket.
A Magyar Nemzeti Filmalap munkatársai egy éve kezdték digitalizálni a Tanácsköztársaság idejéből származó, egyedülálló történelmi kincsnek számító negatívokat. Hogyan zajlik egy ilyen munka?
Az automatikusan elinduló YouTube-videóktól a végtelenségig görgethető Facebook-hírfolyamig minden olyan trükköt büntetne a törvényjavaslat, ami pszichésen függővé teszi a felhasználókat.
Egy hétéves fiú lett 2018 legjobban kereső youtubere, miközben a videomegosztó próbálja távol tartani a pedofilokat a gyerekek csatornáitól. De kié az a rengeteg pénz, amit a gyerekek megkeresnek, és nem gyerekmunka ez véletlenül?
A végső szavazáson szoros versenyben nyertek a keményebb szerzői jogi szabályozásért harcoló kiadóvállalatok és zenei előadók a techcégek, és egyesek szerint az internetező nép ellen.
Az Európai Parlament szerdán elfogadta az új szerzői jogi irányelveket, amiket a Facebook és a Google ellen szabtak, de az ő helyzetüket erősítheti, miközben a kisebbeket ellehetetleníti. Jöhet a linkadó és a tartalomszűrés.
Mától világszerte, így elvben Magyarországról is elérhető a YouTube konkurenseként hirdetett Facebook Watch, amit az USA-ban már egy éve bevezettek, és ott hozza is az eredményeket.
Havi 10 dollárba kerül majd a reklám nélküli zene, a filmekért 12 dollárt kérnek.
Az EU-s szerzőijog-reform unalmas szövegezése mögött egy olyan törvénycsomag rejlik, amely a Youtube, az online streamelés, de még a mémek végét is jelentheti, és önszántán kívül járulhat hozzá az álhírek térnyeréséhez.