Már Budapesten is kapható a műhúsburger, de vajon jobb, mint amit a Mekiben vagy a Burger Kingben adnak?

A Beyond Meat, a műhúspiac egyik legnagyobb szereplője azt ígéri, hogy ízletes alternatívát kínál az állati eredetű fehérjék helyett. A céget, amelynek legnépszerűbb terméke Amerika örök kedvence, a hamburger, 2009-ben alapította az elszánt vegán és környezetvédő Ethan Brown, és olyan nagy reményeket fűztek hozzá, hogy az induló kaliforniai startupot még Bill Gates, a Microsoft alapítója is támogatta.

A Beyond Meatnél kezdetben csirkepótlékokkal kísérleteztek, aztán 2014-ben dobták piacra a marhapótlékot, és egy évvel később jelent meg az első húspogácsájuk. Korábban szóba került, hogy a két nagy amerikai gyorsétteremlánc egyike, a Burger King is lecsap a műhúsra. Sokan a Beyond Meatet tartották esélyesebbnek, de végül a műhúspiac másik nagy amerikai versenyzője, az Impossible nyerte meg a versenyt. Úgy tűnik, a fogyasztók igénylik is a műhúsokat, nem csoda, hogy a McDonald's is előállt a maga megoldásával: az óriáscég a Nestlé szójából készülő húspogácsáját választotta.

Budapesten két étteremben van már műhúsburger

Egyelőre itthon a nagyobb láncoknál még nem kapni növényi fehérjéből készült hamburgert, a Beyond Meat viszont nálunk is megjelent, igaz, csak amolyan kisüzemi módon: egyelőre két étteremben kapható a borsó alapú fehérjés burger, ebből a kelenföldi Barázda utcai Magic Burgerét teszteltük, ezen kívül még a Bartók Béla úti Vegan Love-ban kapható a húsízű borsóburger. 

Egy biztos: a burger drága, még ahhoz képest is, hogy mondjuk a szintén felkapott Bamba Marhában kétezernél többet nem nagyon lehet költeni egy szendvicsre. De miért is kéne többet költenünk valamire, ami úgy néz ki, mint a hús, állítólag olyan íze van, mint a húsnak, de nem az? 

A növényi alapú húspótlékokkal a környezettudatos fogyasztónak akarnak kedvezni – illetve ahogy Brown fogalmazott, tulajdonképpen a fogyasztónak és a bolygónak is, nem is beszélve szegény ártatlan tehenekről. A Beyond Meat borsófehérjét és céklát használ a húspogácsák előállításához, előbbit azért, mert ebből fedezi a húspótlék fehérjéjét, a céklát pedig a színe kedvéért. Persze ezen kívül van még benne minden egyéb is, például kókuszolaj a faggyú illúziójáért, sőt, még bambusz is. 

A cég missziójában négy fő célt fogalmaz meg: szerintük a termékük egészségesebb, mint a hagyományos hamburger, ezzel a választásunkkal tehetünk a klímaváltozás ellen, fenntartható terméket fogyasztunk, és jót teszünk a háziállatokkal is. Mindenki nyer, igaz? Már csak az a kérdés, hogy finom-e, amit előállítanak. 

A három versenyző balról jobbra: mezei mekis burger, Whopper a Burger Kingből és Beyond Meat-es műhúsburger a Magic Burgerből

Mezei hamburger a McDonald's-ból

Hamburger by McDonald's

A klasszikus burger, amellyel Amerika visszaintegetett az Aranykéz utcai első McDonald's-ban 1988-ban. A cég szerint a húspogácsájuk 100 százalékban marhahúsból készül, mégpedig lapockából, szegyből, nyakból, oldalasból vagy hasaaljából, sütés végén pedig sóval és borssal ízesítik. Ennyi, ez a klasszikus. 

Whopper a Burger Kingből

Whopper

Itt is tiszta marahahúsburgerrel kecsegtetnek, csak itt utólag, a sütés végén már nem szórják meg fűszersóval. 

Beyond Meat a Magic Burgerből

Beyond Meat, beyond magic

Na, itt már nem száz százalékos marhahúsról van szó: víz, izolált borsóprotein, kanolaolaj, finomított kókuszolaj, bambuszcellulóz, metilcellulóz, burgonyakeményítő, természetes aroma, maltodextrin, élesztőkivonat, só, napraforgóolaj, növényi glicerin, szárított élesztő, gumiarábikum, citruskivonat, aszkorbinsav, céklalékivonat, ecetsav, borkősav, módosított keményítő és annatto, ami az amerikai orleánfa terméséből kivont élelmiszeradaték, és a cékla mellett ez adja a műhús hússzínét. 

Még mindig nem a műhús az igazi

A teszt egyértelmű nyertese a Burger King volt – már abban az értelemben, hogy erről mindenki egyértelműen megállapította, hogy hús van benne, a mekis klasszikus burgernél már volt, akit elfogott a gyanakvás. A Beyond Meat viszont tényleg hű a nevéhez: ez már meghaladta a húst, nem feltétlenül jó értelemben, a szósszal és zöldségekkel együtt inkább a szétesős állag volt feltűnő, és még épp elment volna húspogácsának, külön kóstolva viszont már lelepleződött. A legjobb, amit el lehet róla mondani, hogy hasonlít egy nagyon rossz húspogácsára, ami azért nem az igazi 3000 forintért. Vegán tesztelőnknek pedig leginkább a szójaszelet jutott róla eszébe.

A Beyond Meat becslése szerint egyetlen marhahúspogácsa környezeti terheléséből tizenöt alternatív műhúspogácsa jön ki. Korábban az alternatív fehérjeforrások iránti igény mögött inkább egészségügyi okok álltak, ez mostanra a környezettudatosság terjedésével változni látszik – ez utóbbi fontosabb szemponttá vált, olyannyira, hogy sokan hajlandóak plusz pénzt is szánni a fenntartható vásárlásra. Egy felmérés szerint a vásárlók 43 százaléka szívesebben kipróbálná a növényi alapú műhúst, mint öt évvel ezelőtt.

A vegán steak lett a fehérjeipar szent grálja: úgy tűnik, arra még várni kell, hogy legyen is belőle valami, mert a Beyond Meat ugyan előállított valami hússzerűséget, ami nagyon messziről, nagyon hunyorítva esetleg még hozza azt a szintet, mint a pléhbódéból hajnali kettőkor sörözés után megvásárolt valami, de ennél egyelőre nem sokkal jutottak tovább. 

A teszt videón:

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Magyarok korszakalkotó találmánya a transzformátor, amiért Edison nem akart fizetni

A transzformátor három magyar feltaláló szabadalma, magát a szót is ők találták ki abban a korszakban, amikor a magyar mérnöki tudás a műszaki fejlődés élvonalához tartozott. Edison cégének kezdetben a Ganz szállította a technológiát, de úgy kellett kiperelni tőle a szabadalmi járulékot. Hogyan forradalmasította a transzformátor az elektromos áram felhasználását?

Miért bukik el újra és újra az Alzheimer-kór elleni harc?

2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.

Csaknem 10 millió eurót nyert a legrangosabb európai kutatási pályázaton Sándor Judit, a Qubit szerzője és csapata

Az Európai Kutatási Tanács Szinergia pályázatán a lehető legmagasabb támogatást nyerte el a magyar jogász–bioetikus és Németországban, az Egyesült Királyságban, illetve Bulgáriában kutató társai. Kutatásuk célja, hogy új megközelítésből vizsgálják az összeurópai identitás második világháború utáni formálódását.