Nem veszélyes a műhús, de nem is egészségesebb, mint az igazi

„A hamburger hús nélkül, olyan mint a magas koleszterinszintű vegán ember, mindkettő paradoxonnak tűnik, de mégis létezik”, írja a CNBC a műhúsfogyasztás élettani hatásairól szóló összeállításában

A két rivális amerikai műhúsgyártó, a Beyond Meat és az Impossible Foods hamburgerpogácsáinak beltartalmát vizsgáló dietetikusok szerint a növényi alapú, tehát nem szarvasmarha vagy más haszonállat húsából készített termékek legfeljebb lelkiismereti, esetleg klímavédelmi szempontból egészségesebbek, mint a valódi hamburgerekben található hús. 

Az Impossible egyetlen átlagos húspogácsája a telített zsírsavak napi ajánlott mennyiségének 40 százalékát, a Beyond Burger piacra dobott húsalternatívák átlagos darabja pedig ennek 30 százalékát tartalmazza. 

Beyond Burger sülés közbenFotó: Drew Angerer/AFP

Zsírsavak és proteinek

A 3,3 milliárd dolláros piaci értékűre tartott Beyond Meat húspótló hamburgerpogácsái tisztán növényi alapúak, és állítólag GMO-mentesek. A cég technológiája az izolált borsófehérjén alapul: a rizst, az almasűrítményt és számos más növényi és ásványi anyagot, valamint vitaminokat és nyomelemeket tartalmazó anyagot céklalével teszi hússzerűvé. A kaliforniai El Segundóban székelő vállalat a marhahús-alternatívák mellett gyárt kolbász- és csirkepótló műhúsokat is. 

A rivális Impossible Foods műhúsainak alapja a szójából származó leghemoglobin nevű fehérjét kódoló gén, amely minden szempontból hasonlít az emlősökben található myoglobinra. Az állati izomszövetben, vagyis a húsban nagy mennyiségű myoblobinok azonban hemcsoportot is tartalmaznak, vagyis olyan vastartalmú, az oxigénszállítás feladatait ellátó festékanyagot, amely a hús vörös színét adja, és amit művi úton kifejezetten nehéz utánozni. Az utóbbi problémát a Pichia pastoris élesztőgombából származó, a gombában is a hemcsoport összeszerelését végző génekkel oldották meg a problémát. A szója- és gombagéneket egy plazmidra klónozzák, és bejuttatják az élesztőgombába, amely megtermeli a leghemoglobin fehérjét, ráadásul úgy, hogy a hemcsoportot is ráilleszti. Így készül állatmentesen a húsízért felelős fehérje, amelyhez aztán szója- és búzaproteineket adagolva gyártódik le a hamburgerpogácsa és még egy rakás másféle termék.

A fogyasztói ízlés, és nem mellesleg a sütéssel operáló konyhatechnológia miatt mindkét gyártó használ telített zsírsavakat is. A gyártók kókusz- és repceolajjal váltják ki a marhafaggyút. A növényi eredetű telített zsírsavak kémiai jellemzője megegyezik az állatiéval: bennük a szénatomok egyenes láncot alkotnak, nem tartalmaznak kettős kötéseket, azaz a szénlánchoz olyan sok hidrogénatom kapcsolódik, amennyi csak lehetséges. (Nem mellesleg ezeket a létfontosságú zsiradékokat az emberi szervezet nem képes előállítani, így csak táplálkozással lehet bevinni őket bejuttatni.)

Dietetikai hatások

A növényi étrendet preferálók, vagy orvosi diétán lévők azonban nem árt, ha tudják: a műhúsokat táplálkozás-élettani szempontból alig valami különbözteti meg a kiváltani kívánt állati eredetű élelmiszerektől.  

A Harvard Egyetem orvosbiológusai által tavaly publikált tanulmány szerint a szív- és érrendszeri megbetegedések terén a növényi eredetű zsírsavak fogyasztása 16 százalékkal csökkenti a kockázatot.

A műhúspogácsákban jócskán megtalálható fehérjék túlfogyasztása is káros lehet a szervezetre. Egy 80 kilogramm testtömegű ember ajánlott fehérjebevitele napi 64 gramm, a sportolók és fizikai munkát végzők kivételével e mennyiség fölött vese-, máj- és egyéb anyagcsere-betegségek alakulhatnak ki. A műburgerek proteintartalma simán meg is haladhatja a hagyományosakét: a Beyond Meat például egy izmos kart ábrázoló piktogrammal fel is hívja a figyelmet, hogy 10 dekagrammos pogácsái 20 gramm színtiszta növényi fehérjét tartalmaznak. 

Korábbi műhúsos cikkeink:

Gigantikus gátszakadás vagy becsapódó üstökös okozta a jégkorszakot 12 800 évvel ezelőtt?

A hirtelen klímaváltozáshoz vezető folyamatok vagy események világos megértése nemcsak elméleti szempontból érdekes, hanem az emberi civilizációt fenyegető globális felmelegedés miatt is, hogy jobban értsük, miként reagálnak bolygónk rendszerei különböző behatásokra. Ehhez pedig a földtörténetnél jobb útmutató nem áll rendelkezésünkre.