Impossible: megjelent a génszerkesztett műhús a Burger King hamburgereiben

Impossible (magyarul: lehetetlen) néven dobott piacra műhúspogácsás whoppert a Burger King az Egyesült Államokban. A Los Angeles Times szerint a húskedvelők egyenlőre a St. Louis-ban és elővárosaiban működő 59 gyorsétterem valamelyikében tesztelhetik a nem állati eredetű fehérjével kibélelt hamburgert. 

A hamburgerpogácsa idén január elején, a Las Vegas-i technológiai szupervásáron, a CES-en mutatkozott be, de a Restaurant Brands International Inc. tulajdonában álló Burger King az első a világon, amely génszerkesztéssel előállított húsalternatívát kínál vendégeinek.

Burger King St. Louis-ban. Itt már kapható a műhúsos hamburgerForrás: Google Street View

A kacifántos megfogalmazás nem véletlen, mivel az Impossible Foods nevű kaliforniai élelmiszeripari és géntechnológiai startup által előállított szendvicsbetét nem tisztán növényekből készül: az eljárás kulcsszereplője egy Pichia pastoris nevű élesztőgomba.

Szójából gombával marha

Az Impossible Foodsot Pat Brown, a kaliforniai Stanford Egyetem professzora, nem mellesleg a Public Library of Science (PLOS) egyik létrehozója alapította még 2011-ben. Az ötlet egyik alapja a szójából származó leghemoglobin nevű fehérjét kódoló gén, amely minden szempontból hasonlít az emlősökben található myoglobinra. Az állati izomszövetben, vagyis a húsban nagy mennyiségű myoblobinok azonban hemcsoportot is tartalmaznak, vagyis olyan vastartalmú, az oxigénszállítás feladatait ellátó festékanyagot, amely a hús vörös színét adja, és amit művi úton kifejezetten nehéz utánozni. 

Pat Brown a januári műhúspremieren a CES-en, Las VegasbanFotó: ROBYN BECK/AFP

Brown és kollégái a Pichia pastoris élesztőgombából származó, a gombában is a hemcsoport összeszerelését végző génekkel oldották meg a problémát. A szója- és gombagéneket egy plazmidra klónozták, és bejuttatták az élesztőgombába, amely megtermelte a leghemoglobin fehérjét, ráadásul úgy, hogy a hemcsoportot is ráillesztette. Így készül állatmentesen a húsízért felelős fehérje, amelyhez aztán szója- és búzaproteineket adagolva gyártódik le a hamburgerpogácsa és még egy rakás másféle műhús. 

A Pichia pastoris zöldellő telepei egy Petri-csészébenForrás: gtptech.com

Kevesebből jóval több?

Az Impossible Foods műhúsai a növényi táplálékokhoz hasonlatosan koleszterinszegények, még nyomokban sem tartalmaznak a nagyüzemi állattenyésztésben rendszeresített hozamfokozó hormonokat, antibiotikumokat, ráadásul a hagyományossal szemben rendkívül környezetbarátak. A szarvasmarhahúsból készített hamburgerpogácsákkal szemben elkészítésükhöz 95 százalékkal kevesebb szántóra és legelőre, 74 százalékkal kevesebb vízre van szükség, mindeközben 87 százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz kerül a légkörbe. 

Így néznek ki a cég műhúsai:

A kaliforniai műhúsgyártó számos körben tesztelte termékei esetleges egészségkárosító hatásait, míg végül megkapta az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Hatósága (FDA) engedélyét a forgalmazásra. Az Index.hu újságírója a CES-en kipróbálta a műhúst, ami szerinte bár nem Michelin-csillagos, hozza az elvárt húsízt. A héten kezdődött St. Lous-i tesztüzem során feltehetően elválik, hogy a tartalom találkozik-e a közízléssel.

Húsalternatívákkal az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk korábban:

Magyarok korszakalkotó találmánya a transzformátor, amiért Edison nem akart fizetni

A transzformátor három magyar feltaláló szabadalma, magát a szót is ők találták ki abban a korszakban, amikor a magyar mérnöki tudás a műszaki fejlődés élvonalához tartozott. Edison cégének kezdetben a Ganz szállította a technológiát, de úgy kellett kiperelni tőle a szabadalmi járulékot. Hogyan forradalmasította a transzformátor az elektromos áram felhasználását?

Miért bukik el újra és újra az Alzheimer-kór elleni harc?

2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.