A McMaster Egyetem kutatói rájöttek, hogyan tudják tetszőlegesen szabályozni a zsír és a hús arányát a fenntartható steakpótlékban. Az új műhús állítólag minden eddiginél jobban hasonlít az igazira, nem csoda, hogy már egy startup is indult a gyártására.
Az Eat Just laboratóriumi körülmények között gyártott csirkéjéhez nem kell levágni az állatokat. A szingapúri élelmiszerbiztonsági hatóság egyelőre csak éttermekben engedélyezte a termék árusítását, hogy mikortól lehet kapni az izomsejtekből készült csirkefalatokat, arról még nem érkezett hír.
Az Európai Parlament október 23-án utasította el azt a javaslatot, amely tiltotta volna, hogy húsra utaló néven legyenek kaphatók az állati fehérjét nyomokban sem tartalmazó termékek.
Kereskedelmi forgalomban még nem lehet kapni, de miután világszerte több gyártó próbál tökéletes húsmentes húst produkálni, a műhúspogácsák után hamarosan érkezhetnek a műsztékek.
A világméretű élelmezési gondokra és a rohamosan pusztuló élővilág megmentésére ugyanaz jelentheti a megoldást egy brit ökopolitikai aktivista szerint. Szerinte a jövő a laboratóriumban vízből és baktériumokból tervezett és gyártott élelmiszereké, és bőven vannak már a laboratóriumban növesztett ételekre specializálódott cégek is.
Műtarja és műsonka még nincs, de növényi alapú műhúspogácsát mindkét német diszkontlánc árul már Magyarországon is. Édes zsemlében, leheletvékony paradicsomkarikával és kötelező csemegeuborka-szelettel kóstoltuk őket, és ha nem tudjuk, meg nem mondjuk, hogy nem húst eszünk.
A mától 2400 európai Burger King étteremben kapható Rebel Whopper az évtizedekkel ezelőtti Moszkva téri hamburgerszerűségek ízvilágával lepte meg a Qubit kóstolóit.
Jó hírünk van az udvarias kannibáloknak: lassan eljöhet az idő, amikor laborban állítják majd elő a műemberhúst, de akik inkább egzotikus állatokat ennének műhús formájában, azok is fellélegezhetnek.
A Beyond Meat most már csirkehúst is imitál növényi alapokon. A KFC egyelőre egy amerikai éttermében teszteli, mennyire jön be vásárlóinak a csont nélküli műcsirkeszárny.
Versenyre tud-e kelni az izolált borsóprotein, a kanolaolaj, a finomított kókuszolaj, a bambuszcellulóz, a metilcellulóz, a burgonyakeményítő, a maltodextrin, az élesztőkivonat, a gumiarábikum, a citruskivonat, az aszkorbinsav, a céklalékivonat, a módosított keményítő és az annatto a húsból készült hamburgerrel?
Dietetikusok szerint a növényi alapú termékek legfeljebb lelkiismereti, esetleg klímavédelmi szempontból egészségesebbek, mint a valódi hamburgerekben található hús.
Van olyan amerikai állam, ahol vétségnek számít, ha egy növényi alapú termék csomagolásán bármilyen szó a húsra utal. Így nemcsak húsmentes húsnak nem lehet hívni a termékeket, de zöldségburgernek vagy vegetariánus sonkának sem.
A két nagy rivális amerikai műhúsgyártó egymásra licitálva növeli kapacitását, kérdés, hogy meddig képesek tartani a tempót az egyre növekvő kereslettel.
Nagyot szakított első tőzsdei hónapján a műhúsgyártó cég. Legutóbb azzal, hogy bejelentette: nem áll meg az Atlanti-óceán partjainál, és az európai piacokat is meghódítja.
Beyond, Impossible, Incredible: az elemzők szerint a műhúsgyártók a következő évtizedben megtriplázhatják piaci részesedésüket.
A Little Ceasars pizzalánc a Burger Kinghez hasonlóan az Impossible Foodszal szerződött a pizzára kerülő műhúskolbászok legyártására. A génszerkesztett növényi húst előállító cég annyi megrendelést kap, hogy az újabb tőkebevonás ellenére lassan nem bírja az iramot.
Egyelőre a német piacon tesztelik a szójából és búzafehérjéből szerkesztett műhúspogácsával készült szendvicset, de egy korábbi vegán bukás miatt a cég óvatos az amerikai piacra való bevezetéssel.
A Beyond Meat lehet a Burger Kingben is forgalmazott Impossible nevű növényi hús legerősebb kihívója, de ez a cég nem hamburgerrel, hanem tacóval támad. Bár rétegműfajnak tűnik, a növényi fehérjék világában komoly verseny folyik, a McDonald's még hezitál.
St. Louisban és környékén már 59 gyorsétteremben kapható a műhúspogácsás Impossible Whopper.