A sejttenyésztett hús a hagyományos módon előállított húsoknál egészségesebb, fenntarthatóbb, etikusabb, és kevésbé károsítja a környezetet. Az alkalmazott technológia ráadásul más területeket is forradalmasíthat. Ezt érdemes mérlegelni, amikor a magyar törvényhozók a tiltásról döntenek.
Legalábbis a New Scientist szerint.
A növényi alapú műhús és az állati sejtekből előállított laborhús esetenként 97-98 százalékkal csökkentené a készítéséből származó káros kibocsátásokat és a szükséges földterületet. Miközben Kína mutatná az utat, Magyarország betiltaná a laborhúst.
Pusztán pár állati sejt kell hozzá és némi aroma, csakhogy a magas hőmérsékleten aktiválódó ízmolekulák nem biztos, hogy emberi fogyasztásra is alkalmasak.
A társadalmi vitára bocsátott törvénytervezet a laboratóriumi hús előállítását és forgalomba hozását is tiltaná, az indoklás szerint az emberi egészség, a környezet és a hagyományos vidéki életforma védelme miatt.
A világon ma egyedül a szingapúri Huber's Butcheryben szerepel az étlapon olyan étel, ami laborban tenyésztett húsból készült. A műcsirke állaga olyan, mint az igazié, az íze már kevésbé. Tényleg ez a jövő?
A laborhús előállítása rengeteg energiát igényel, egy friss preprint tanulmány szerint egy kilónyi mesterséges hús előállítása 4-25-ször annyi energiát igényel, mint egy kilogrammnyi marhahús. A hatalmas karbonlábnyomot a hús növesztéséhez használt tápoldat okozza.
Elsöpri vajon a műhúsforradalom a hatósági áras csirkét?
Egy friss felmérés szerint a megkérdezett vegánok 47 százaléka pozitív fejleménynek tartja a laborban növesztett húsok megjelenését, de csak 24 százalékuk nyilatkozta, hogy hajlandó lenne ilyesmit enni. Talán azért, mert a műhús szigorúan véve nem is vegán.
Egy berlini cég most jelentette be, hogy letarolja az európai tojáspiacot: miközben egyre népszerűbb a műhús, a laborhús és a növényi fehérjéből készült húspótlékok, a tojáspótlékok piacán még maradt hely. A Perfeggt 2,8 millió dollárral száll be a piacba, Németország, Svájc és Ausztria után egész Európában hozzáférhetővé teszik jövőre a műtojást.
Miközben a növényifehérje-alapú műhúsok már Magyarországon is egyre több helyen kaphatók, az ipar és a befektetők az állati sejtekből laborban növesztett húsok felé kacsintgatnak. A gyárak már felépültek, de a levágott állatok húsát kiváltó termékek árusítására két év elteltével sem kaptak hatósági engedélyt – pedig már csak a klímaváltozás miatt is érdemes lenne sietni a váltással.
A kisebb üzemek után itt az első műhúsgyárkomplexum, ahol ráadásul növényi fehérjék helyett állati sejtekből készítik a csirke-, sertés- és bárányműhúst, állat- és környezetbarát módon.
A McMaster Egyetem kutatói rájöttek, hogyan tudják tetszőlegesen szabályozni a zsír és a hús arányát a fenntartható steakpótlékban. Az új műhús állítólag minden eddiginél jobban hasonlít az igazira, nem csoda, hogy már egy startup is indult a gyártására.
Az Eat Just laboratóriumi körülmények között gyártott csirkéjéhez nem kell levágni az állatokat. A szingapúri élelmiszerbiztonsági hatóság egyelőre csak éttermekben engedélyezte a termék árusítását, hogy mikortól lehet kapni az izomsejtekből készült csirkefalatokat, arról még nem érkezett hír.
Az Európai Parlament október 23-án utasította el azt a javaslatot, amely tiltotta volna, hogy húsra utaló néven legyenek kaphatók az állati fehérjét nyomokban sem tartalmazó termékek.