Hatalmas felhajtással indul az állami kriptovaluta Kínában

2019.08.28. · gazdaság

Az elkövetkezendő hónapokban a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank, a Kína Bank és Kínai Mezőgazdasági Bank is használatba veszi majd az állami hátterű új kriptopénzt Kínában. Első körben a bankok mellett az online kereskedő Alibaba és a technológiai gigavállalat, a Tencent is rászabadul a kriptopiacra. A kezdeti versenyzők között ott lesz még a Kínai Építési Bank és az UnionPay is, ráadásul a lista a továbbiakban még bővülhet. Egy neve elhallgatását kérő kormányzati forrás azt mondta a Forbes-nak, hogy az új pénzt az ország legnagyobb vásárlóünnepén, a Singles' Day-en vetik be először élesben. 

A november 14-én tartott Singles' Day eredetileg az egyedülálló diákok ünnepeként indult 1993-ban, 2009-ben azonban Jack Ma, az Alibaba tulajdonosa az amerikai Black Friday-hez hasonló nemzeti fogyasztási ünnepet formált belőle, amelynek legnagyobb nyertese épp az általa alapított e-kereskedelmi cég volt. 

Betiltották, bevezetik

A kriptopénz elindítása után épp az Alibabától és társaitól várják, hogy megkedveltessék az 1,3 milliárd kínai fogyasztóval az újfajta valutát. Nem feltétlenül lesz nehéz dolguk, hiszen Kínában már így is meglehetősen népszerű volt a legismertebb kriptovaluta, a bitcoin, annak ellenére, hogy az állam betiltotta a vele való kereskedelmet. Nem teljes sikerrel: a legnagyobb bitcoinbányák továbbra is az ázsiai országban üzemelnek, igaz, az állam 2021-re teljesen be akarja tiltani a tevékenységet.

A most bevezetett állami hátterű kriptopénz ötlete már korábban felmerült: Yao Qian, a Kínai Népbank digitális pénzügyi intézetének vezetője 2017-ben jelentette be, hogy sikerrel tesztelték a rendszer üzemeltetéséhez szükséges algoritmusokat. A Népbank által benyújtott szabadalmak alapján úgy tűnik, hoy az új rendszerben a felhasználók egy mobiltárcán keresztül válthatják be digitális pénzre a jüanjaikat.

A kínai vásárlóünnepen kívül van még egy oka annak, hogy a kormány épp most akarja bevezetni az állami kriptopénzt: Wang Xin, a Népbank igazgatója szerint a Facebook nemrégiben bejelentett kriptopénze, a Libra veszélyt jelent Kína monetáris biztonságára, ezzel pedig világméretű politikai és gazdasági feszültségeket szítana. Wang elsősorban attól tart, hogy a Libra megjelenésével túl nagy szerephez jutna a dollár árfolyama a kínai piacon, ezért sietteti a saját állami biztosítású kriptopénz bevezetését. 

Nem Kína az egyetlen nagyhatalom, amely aggódik a Facebook kriptopénze miatt: az Egyesült Államok szenátusa és képviselőháza is komolyabb jogi szabályozást és jobb átláthatóságot vár a Librától, de az Európai Uniónak is vannak kétségei az új pénzzel kapcsolatban. Olaf Scholz német pénzügyminiszter szerint a pénzkibocsátás egyáltalán nem a magáncégek dolga, egy minisztériumi jelentés szerint pedig a kriptopénz bevezetése esetén a pénzmosás és a terroristák finanszírozásának eszközévé válhat. 

Átlátható, megfigyelhető

Az adatbotrányoktól megtépázott hírnevű Facebook esetében aggodalmat okoz az adatvédelem, nem tisztázott például, hogy ki férhet hozzá a felhasználók adataihoz, és mi mindenre használja fel a Facebook azt, hogy az eddigiek mellett nagy valószínűséggel még többet tud majd a felhasználók pénzügyeiről. Az adatvédelem a kínai kriptopénz esetében kevésbé súlyos probléma: Mati Greenspan, az eToro nemzetközi tőkeközvetítő vállalat vezető elemzője szerint a fejlesztés egyik központi eleme épp a könnyű nyomon követhetőség, az pedig nem is kérdés, hogy Kína esetében ki az, aki megfigyeli az embert. 

Paul Schulte, a Kínai Építési Bank korábbi munkatársa szerint a legfőbb különbség a kínai kriptovaluta és a Libra között az, hogy ez már létezik és bevethető. Mu Changchun, a kínai állami kriptovalutakutató szervezet vezetője szerint az új valuta nemcsak szilárdabb és átláthatóbb működésű, mint a Libra, hanem a kínai rendszer még jobban is működik, mint a Facebook fejlesztése: míg az előbbi másodpercenként 300 ezer tranzakciót képes kezelni, ez utóbbi csak ezret tud. Szükség is lesz erre a kapacitásra, a legutóbbi Singles' Day-en ugyanis másodpercenként 92 771 tranzakciót bonyolítottak le.

link Forrás
link Forrás
link Forrás