Kötelező DNS-elemzésnek fogják alávetni a bevándorlókat az amerikai határon

Az amerikai belbiztonsági minisztérium szerdán bejelentette, hogy bevezeti a bevándorlók DNS-elemzését, és az így szerzett adatokat a hatóságok egy bűnügyi adatbázisban rögzítik. A tervezett szabályozás az ország menekültügyi őrizeti központjaiban fogva tartott több százezer embert érint.

A kormány a tervet az amerikai-mexikói határon próbaképpen bevezetett program kiterjesztésének tekinti. Itt a bevándorlási hatóságok már korábban bevetették a gyors DNS-elemző technológiát, amely akár 90 perc alatt képes adatokat szolgáltatni. A módszert arra használták, hogy kiszűrjék azokat, akik hamisan egymás családtagjaiként jelentkeztek be, hogy elkerüljék a hosszú menekültügyi őrizetet, ami a gyerekek esetében legfeljebb 20 napig tarthat. Ez azért is aggasztó, mert nem minden család tartozik össze genetikailag, léteznek mozaikcsaládok és örökbefogadott gyerekek is.

A tervezett adatbázisban elsősorban azoknak az adatait rögzítik, akik korábban súlyos bűncselekményt követtek el. 

Nem kizárt, hogy a kényszerű DNS-elemzés amerikai állampolgárokat is érint majd, hiszen nyáron megtörtént, hogy a bevándorlási hatóság tévedésből egy 18 éves amerikai állampolgárt tartott több mint egy hónapon át menekültügyi őrizetben.

A szeptember 10-i képen egy 16 éves, Mexikó felől érkező határsértőt vesznek őrizetbe Texasban. Egy csoport tagjaként a Rio Grandén kelt át, hogy bejusson Amerikába.Fotó: JOHN MOORE/AFP

Jogvédő szervezetek nem meglepő módon aggályosnak tartják a belügyminisztérium terveit, a kényszerű DNS-mintaszolgáltatás ugyanis adatvédelmi és szabadságjogi problémákat is felvet. Vera Eidelman, az Amerikai Szabadságjogi Szövetség (ACLU) szabadságjogokkal, adatvédelemmel és technológiával foglalkozó ágának jogi szakértője szerint a belügy eddig megelégedett az azonosítás kevésbé penetráns módszereivel, például az ujjlenyomatvétellel. „Ez a fajta tömeges mintavétel ráadásul megváltoztatja a DNS-elemzés alapvető célját: eddig bűnügyi célzatú volt, most pedig már a lakossági megfigyelés felé mozdul el, ami ellentmond alapvető szabadság és autonómia fogalmainknak.”

Donald Trump elnök 2018-ban hirdetett zéró toleranciát a bevándorlás ügyében. Amikor ennek jegyében tavaly kétezer gyereket különítettek el szüleitől a határon, a DNS-elemző cégek, a 23andMe és a MyHeritage segítséget ajánlottak fel – nem a kormánynak, hanem azoknak a szülőknek, akik a rendszerben eltűnt gyerekeiket keresték. Az általuk felajánlott ingyenes tesztkészleteket ugyan önként használták a gyerekük után kutató szülők, de bevetésük így is adatvédelmi aggályokat vetett fel.

A DNS-ben rejlő genetikai információ sokat elárul arról, hogy milyen valószínűséggel alakulnak ki bizonyos betegségek az adott személynél, ahogy arról is, hogy kik a családtagjaik. Ez értékes információ lehet például a biztosítótársaságok számára, amikor kiszámolják egy ember egészségügyi ellátásnak költségeit, de felhasználhatják arra is, hogy állásra jelentkezőket vagy hitelkérelmezőket diszkrimináljanak, ha túl magas kockázatú munkavállalónak, illetve ügyfélnek tűnnek.

„Mi lenne, ha a kormány arra használná a begyűjtött genetikai információt, hogy megtudja, valaki mennyire munkaképes, képes-e a reprodukcióra, vagy mennyire valószínű, hogy megházasodik? Különösen ha a technológia a jövőben lehetővé teszi, hogy még többet fedjen fel az emberről a genomja – vetette fel Eidelman. – Reméljük, hogy ezek az elméletek nem válnak realitássá, de igazából nem jelentenének olyan óriási lépést, tudva, hogy a kormány már többször járt el törvénysértően olyan emberekkel szemben a genetikai információikat felhasználva.” Az ügyvéd ugyanakkor nem hozott példát a visszaélésekre.

A kényszerű tesztről szóló kormányzati tervet szakértők azért látják problematikusnak, mert sokkal széleskörűbb genetikai profilozást tesznek lehetővé, mint a korábbi mintavételek. És az információk ebben az esetben egyenesen az FBI-nál kötnének ki, nem úgy, mint a mexikói határon próbaképpen bevezetett tesztekből nyert információk.

A belügyminisztérium az ügyről elsőként hírt adó New York Timesnak azt mondta, hogy az új szabályozás a DNS-ujjlenyomat nevű törvény alapján bevezethető. Egészen mostanáig a bevándorlókra ez a törvény nem vonatkozott, hacsak nem követtek el bűncselekményt.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: