Finn, német és orosz kutatók szerint a gyapjas mamutok (Mammuthus primigenius) még 4000 évvel ezelőtt is viszonylag jó erőben voltak a Jeges-tengeren található Vrangel-szigeten, míg egyszer csak ki nem pusztultak.

A tudósok Szibériában, Alaszkában, a Yukonnál és a szigeten talált maradványok szénizotópos vizsgálatával próbálták kinyomozni, hogy milyen változások következhettek be a mamutok étrendjében és környezetében, ennek során jöttek rá arra, hogy

míg a szárazföldön az állatok nagyjából tízezer éve kipusztultak, a növekvő tengerszint miatt a szigeten rekedt populáció még évezredeken keresztül épségben éldegélt.

A maradványok alapján a kutatók arra jutottak, hogy míg a szigeten éltek, a mamutok elegendő táplálékhoz jutottak, így nem valószínű, hogy éhen haltak volna. Laura Arppe, a Helsinki Egyetem paleontológusa szerint a 15 ezer évvel ezelőtti felmelegedés elszakította a mamutokat szárazföldi társaiktól, ennek következtében beltenyészet alakult ki közöttük, ez pedig gyengébb példányok létrejöttéhez vezetett. A legyengült állatok ezért sérülékenyebbek voltak, ez a vadászatukkal együtt pedig végül a pusztulásukhoz vezetett.

Kétezer évvel tovább bírták

A mamutok a mai Oroszország területén nagyjából 15 ezer, az alaszkai Szent Pál-szigeten pedig 6 ezer éve pusztultak ki. Az ott talált csontmaradványok arra mutatnak, hogy ezek az állatok nem voltak képesek alkalmazkodni a felmelegedéshez, ami a kipusztulásukhoz vezetett. Arppe szerint a Vrangel-szigeten élő mamutoknak kevésbé zord körülmények között kellett boldogulniuk, ezért is lehettek sikeresebbek, mint a társaik.

A paleontológusok arra gyanakodnak, hogy végül valamilyen hirtelen bekövetkező természeti katasztrófa pusztíthatta ki végül az utolsó mamutokat is – az, hogy vadászok végeztek velük, nem zárható ki, de a jelenleg rendelkezésre álló leletek tanúsága szerint az első ember évszázadokkal az utolsó mamut pusztulása után tette be a lábát a szigetre.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Már rég kihalt, mégis védetté nyilvánítanák a mamutot

Dippold Ádám tudomány 2019. január 16.

Jobb későn, mint soha: igaz, hogy tízezer éve egyetlen példány sem él a Földön, mégis jogi védettséget kaphat a mamut. A cél az elefántok védelme, a legálisan árusítható mamutagyar helyett ugyanis az orvvadászok gyakran valódi elefántcsontot árusítanak, ennek pedig évente körülbelül harmincezer állat esik áldozatul.

Folyékony vért vettek egy 42 ezer éves csikótól

Dippold Ádám tudomány 2019. április 18.

Spielberg legszebb Jurassic Park-os álmai teljesülhetnek: épségben került elő egy jégkorszaki ló teteme Szibériában. A kutatók klónozni akarják a jószágot.

A Jurassic Park csak sci-fi, de a tudományos világ sokat köszönhet neki

Bodnár Zsolt tudomány 2018. június 20.

Már az ötödik filmet mutatták be a modern korban újjáélesztett dinoszauruszokról szóló sorozatban, de mi a tudományos álláspont az olyan kérdésekben, hogy például lehet-e ősszúnyogból vett dinó-DNS-ből Velociraptort klónozni? Genetikus és paleontológus szakértőket kérdeztünk.