Az Észak-Amerikában legjobban megőrződött mamutot kanadai bányászok találták meg a múlt héten. Íme Nun cho ga, a 30 ezer éves yukoni mamutbébi és még hat hasonlóan lenyűgöző lelet, amit az elmúlt években szabadítottak ki a kanadai és a szibériai permafrosztból.
A szenzációs jégkorszaki mamutleleteket bemutató, Attenborough és a mamuttemető című filmet március 13-án, vasárnap délután vetíti a Viasat Nature.
David Attenborough még idén egy dokumentumfilmben mutatja be a 220 ezer éves leleteket, amelyek a neandervölgyi emberek korabeli életkörülményeiről is árulkodhatnak. Mivel a bányának csak egy kis részét tárták fel, még több mamut kerülhet elő a közeljövőben.
Soha korábban nem sikerült ennyire régi DNS-t vizsgálni. A szenzációs kutatás eredményei nemcsak a sztyeppei és a gyapjas mamut kialakulására derítenek fényt, hanem alapvető evolúciós folyamatokat is feltárnak.
Egy nemzetközi kutatócsoport szerint a Vrangel-sziget gyapjas mamutjai hiába élték túl több ezer évvel fajtársaikat, a beltenyészet nem tett nekik jót.
A szárazföldön az állatok nagyjából tízezer éve kipusztultak, a növekvő tengerszint miatt a Vrangel-szigeten rekedt populáció viszont még évezredeken keresztül épségben éldegélt.
Az iowai Des Moines környéke valóságos paradicsom lehetett a jégkorszakbeli állatoknak. Ugyanazon a farmon 30 éven belül már a második masztodoncsontot találták, ezúttal egy tekintélyes méretű és szinte épségben fennmaradt állkapcsot.
Jobb későn, mint soha: igaz, hogy tízezer éve egyetlen példány sem él a Földön, mégis jogi védettséget kaphat a mamut. A cél az elefántok védelme, a legálisan árusítható mamutagyar helyett ugyanis az orvvadászok gyakran valódi elefántcsontot árusítanak, ennek pedig évente körülbelül harmincezer állat esik áldozatul.