Tudósok kiszámolták, hogy melyik volt a legboldogabb korszak az elmúlt 200 évben

Önmagában is elég nehéz kvantitatív kutatással mérni egy olyan szubjektív érzést, mint a boldogság, de a Warwicki Egyetem, a Glasgow-i Egyetem és a londoni Alan Turing Intézet kutatói most még egyet bonyolítottak a dolgon: arra próbáltak rájönni, hogy az elmúlt 200 évben mikor voltak a legboldogabbak az emberek.

A tudósok leginkább az irodalomtudományból is ismert alapos olvasás módszerét alkalmazták a történelmi szövegek elemzésénél, hogy kiderítsék, az adott szerző milyen érzelmi állapotban lehetett az írás pillanatában. A képlet egyszerű: hogy megtudjuk, az elmúlt 200 évben mikor voltak a legboldogabbak az emberek, csupán alapos elemzéssel végig kell olvasni minden egyes könyvet és más írásos emléket, ami két évszázad alatt született.

Érzelmi elemzés

A kutatást végző pszichológusok, közgazdászok és adatelemzők azért szerencsére találtak egy valamivel korlátoltabb, de jóval könnyebben kivitelezhető módszert. Rászabadítottak egy statisztikai algoritmust több millió 1820 és 2019 között megjelent, online fellelhető könyvre és újságra, és egy úgynevezett érzelmi elemző módszerrel felmérték az egyes korszakok boldogságérzetét. Az elemzés a pozitív és a negatív szavak súlyozásával történt, vagyis azt figyelték, hányszor írták le egy adott korban például a szerelem, boldogság vagy ünneplés szavakat, és hányszor az olyanokat, mint a halál, a düh vagy a bánat.

Négy nyugati ország (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország) szövegeinek vizsgálata után felállítottak egy történelmi szubjektív jóléti indexet, majd megnézték, hogy a háborúk, valamint a gazdasági és egészségügyi változások hogyan befolyásolták a négy ország általános boldogságát.

A négy ország szubjektív jóléti indexe 1820 és 2019 között – a piros sávokban az első és a második világháborúban való részvétel, az amerikai polgárháború és Olaszország egyesítésének kora láthatóForrás: Hills et al. 2019 / Nature Human Behaviour

A Nature Human Behaviour folyóiratban megjelent tanulmány szerint a GDP alakulása mégsem befolyásolja annyira a személyes jólétet, mint gondolták, a GDP ugyanis viszonylag folyamatosan nőtt az elmúlt 200 évben, míg a boldogságindex végig ingadozott. A jólét rugalmasságára is rámutatnak az ábrák, hiszen például a világháborúk környékén tapasztalt bezuhanás után mindig viszonylag hamar visszaállt az országok boldogságszintje legalább a háború előtti értékre.

A háború rossz, értem?

A kutatás szerint tehát

  • az Egyesült Államokban a polgárháború előtt, a két világháború között és a 21. század egészében;
  • Nagy-Britanniában az 1800-as évek második felében, majd a két világháború között;
  • Németországban az 1800-as évek első felében, majd közvetlenül a második világháború után;
  • Olaszországban pedig az ezredforduló tájékán voltak a legboldogabbak az emberek.

A szerzők megállapították, hogy a várható élettartam egy évvel való növekedése 4,3 százalékos GDP-növekedéssel egyenlő, míg ha egy évvel kevesebbet töltött háborúzással az adott ország, az annyival emelte a boldogságszintet, mint egy 30 százalékos GDP-növekedés. A háborúk befolyása jól érezhető, az egész táblázat legalacsonyabb értékei mind ehhez köthetők: az USA a vietnámi háború alatt, Németország az első világháborúban süllyedt a legmélyebbre.

A kutatók abban reménykednek, hogy a módszer finomításával még pontosabb történelmi jóléti indexet tudnak majd felállítani, az adatok elérhetőségétől függően minél több országban, és azt a politikában is fel tudják majd használni, például jobban előtérbe kerülhet a várható élettartam növelését ösztönző egészségügyi ellátás támogatásának fontossága.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: