A bébiételek 95 százaléka nehézfémmel szennyezett az USA-ban

2019.10.18. · tudomány

A kisgyermekkori agyi fejlődésre káros, mérgező nehézfémek sorát találta egy friss vizsgálat az Egyesült Államokban forgalmazott bébiételek döntő többségében.

A 168 tesytelt termék 95 százaléka ólmot, 75 százaléka kadmiumot, 73 százaléka arzént, 32 százaléka pedig higanyt tartalmazott. A vizsgálati minta legdurvább 25 százalékában mind a négy nehézfémet megtalálták. Minden ötödik minta a közegészségügyi hatóságok által javasolt határérték több mint tízszeresét tartalmazta ólomból – bár az ólom igazán csak akkor biztonságos, ha semennyi sincs belőle a táplálékban, és ilyen szempontból a magyarországi csapvízhelyzet sem túl biztató.

Korábban az amerikai Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hatóság (FDA) vizsgálata is hasonló eredményre jutott: 39 bébiételből 33-ban találták meg ugyanezeket a nehézfémeket. A mostani vizsgálatot a Healthy Babies Bright Futures nevű szervezet készíttette, amelyben kutatók, nonprofit szervezetek és támogatók küzdenek azért, hogy a legkisebb gyerekek minél kevésbé mérgező környezetben nőjenek fel. A vizsgálatok eredményeit elnézve erre szükség is van.

A legnagyobb neurotoxikus kockázat azoknál a bébipapiknál állt fenn, amelyek rizst, édesburgonyát vagy gyümölcsleveket tartalmaznak. A jelentés szerint „még ha csak nyomokban is tartalmaz mérgező nehézfémeket a baba étele, ezek az összetevők megváltoztatják az agy fejlődését, és csökkentik az IQ-t”.

A legmérgezőbbnek a rizs alapú snackek, a rizses pépek és rizspelyhek bizonyultak. „Ezek a népszerű ételek nemcsak szervetlen arzénban, az arzén legmérgezőbb formájában gazdagok, de csaknem minden esetben tartalmazták mind a négy vizsgált nehézfémet” – olvasható a jelentésben.

A miskolci anyatejtől az atropinos bébiételig

A babaételek kadmium- és ólomszennyezettsége itthon is téma, amiről már a hetvenes években komoly tanulmányok születtek. Az 1977-es vizsgálatból az is kiderül, hogy az ipari szennyezésből származó nehézfémek a tápláléklánc útján nemcsak a bébiételekbe és tápszerekbe, de az anya- és tehéntejbe is bekerülnek. A miskolci anyák tejében 1977-ben két-háromszor annyi ólmót találtak, mint a budapestiekében. A bébiételek szennyezettsége pedig így festett:

photo_camera Részlet Gergely Anna és Lindnerné Szotyori Katalin 1977-es, Csecsemő- és kisgyermektáplálékok ólom- és kadmiumtartalma c. tanulmányából.

A magyarországi élelmiszer-biztonsági hatóság, a Nébih honlapján nézelődve azt találjuk, hogy bébiételekben nehézfémeket vagy nem vizsgálnak, vagy nem találtak a lakossági tájékoztatást igénylő mértékben. Az utóbbi időben leginkább növényvédőszerek miatt kellett intézkedni, egy esetben pedig az atropin nevű, potenciálisan halálosan mérgező gyógyszer jelenléte miatt vontak ki a forgalomból ilyen termékeket.

Rizst inkább ne

A friss jelentésről szóló cikkében a CNN kiemeli, hogy korábbi kutatások már kimutatták az arzénfogyasztás összefüggését a csecsemők idegrendszeri fejlődésével. Egy 2004-es tanulmány arzénnal szennyezett ivóvízzel itatott gyermekeket vizsgált, és arra jutott, hogy jelentősen alulteljesítenek az intelligenciateszteken a méregnek nem kitett gyerekekhez képest. A témába vágó tanulmányok metaanalízisével 2014-ben mutatták ki, hogy a vizelet arzénszintjének 50 százalékos növekedése az 5–15 éves gyerekeknél összefügg az intelligenciahányados 0,4 pontos csökkenésével.

Mivel a rizst vízben növesztik, különösen hatékonyan szívja magába a természetben jelen lévő arzént, és az FDA szerint az összes élelmiszer közül a legnagyobb arányban tartalmazza azt. A barna- és vadrizsek a legrosszabbak ilyen szempontból, mert a rizst kifehérítő feldolgozóipari eljárások során megfosztják a rizsszemet a külső rétegeitől, amelyekben az arzén nagy része koncentrálódik.

A friss jelentésben hétből négy rizspehely tartalmazta az FDA által ajánlott 100 részecske/milliárdnál nagyobb mennyiségben az arzén legmérgezőbb formáját. A jelentés szerzői arra sürgették az FDA-t, hogy fogalmazzon meg szigorúbb ajánlásokat a bébiételeket előállító cégek számára. Addig is a Healthy Babies azt javasolja, hogy a szülők válasszanak zab- vagy vegyes gabonából készült pelyheket a rizses készítmények helyett.

Tanya Altmann gyermekorvos szerint a legjobb kezdő táplálékok egy csecsemő számára az avokádó, a zöldségpépek, a mogyoróvajas zabpelyhek és a lazac, amelyek fontos tápanyagokat tartalmaznak, és az egészséges ételek ízéhez szoktatják a fejletlen ízlelőbimbókat. Az első néhány évben ő semmiképp sem ajánlana rizses babaételt.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás