A világ teljes gabonatermésének 54 százalékát takarmányozásra és a bioüzemanyagok előállítására használja fel az emberiség.
Az ENSZ ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudományos-politikai platformjának friss jelentésé szerint a világ szegényeinek 70 százaléka a vadvilágból él. A világszerte hasznosított fajok száma eléri az 50 ezret.
Radikális változtatás híján a klímaválság miatt tovább csökkent az import élelmiszerek hozzáférhetősége, és jóval nagyobb lesz a hiány, mint a történelemben bármikor.
Az USA mezőgazdasági területein végzett terepi vizsgálatok szerint egyértelmű az összefüggés a terméshozamok, a termés beltartalmi értéke és a beporzó rovarpopulációk nagysága, illetve aktivitása között.
Mivel az új koronavírus felületen való terjedésére alig van bizonyíték, sokan alighanem túlaggódják az otthoni élelmiszer-biztonságot. „Az az egyszerű lépés, hogy elmegyek a boltba, és emberekkel vegyülök, sokkal nagyobb fertőzésveszélyt jelent, mint bármi, ami a salátámban van” – üzeni Donald Schaffner élelmiszer-tudományi professzor.
A 168 vizsgált termékből alig akadt, amelyik nem tartalmazott ólmot, higanyt, kadmiumot vagy arzént. A minták legdurvább 25 százalékában mind a négy nehézfémet megtalálták. Az elmúlt évek vizsgálati eredményei alapján különösen a rizsalapú termékek kerülendők.
A dán kormány nem várt tovább az EU-ra: elrendelte, hogy a tűzoltó habokhoz is használt, zsír- és víztaszító PFAS-t távolítsák el az élelmiszerek közeléből. A vegyületcsalád egészségre káros hatásait a felelős amerikai hatóság vitatja, kutatók és környezetvédők viszont bizonyítottnak tartják.
Jövőre már a boltokba kerülhet az Egyesült Államokban az a krumpli és a gomba, amely nem barnul meg, ha felvágjuk, de felturbózzák a banánt és a gabonát is. Sokan tudományos áttörésről, a banán és a kakaó megmentéséről beszélnek, míg mások a technológia veszélyeire hívják fel a figyelmet. A fogyasztók szokás szerint bizalmatlanok.